Orbán nyugdíjpolitikája: élj a mának, holnap majd kitalálunk egy másik szlogent! – Választási 700.000 milliós lyuk a költségvetésben!

Mielőtt felhőtlen örömtáncba kezdenének a nyugdíjasok az orbáni bejelentéstől, miszerint novemberben 80.000 forint üti a markukat, sőt több, azelőtt érdemes picit tovább látni az orrunknál és végig gondolni, hogy a választási vereség, vagy “nyereség” előtt álló regnáló kormánypárt mitől lett egyszerre ilyen nagyon érzékeny a szépkorúak életkörülményének egyszeri javítása iránt és főleg miből szándékoznak azt kifizetni.

700 milliárd, azaz 700.000 millió – “mibű”?

A szociális hozzájárulási adó újabb, várhatóan négy százalékpontos csökkentése jövőre 358 milliárd forintos bevételi léket üt a nyugdíjkasszán, miközben a nyugdíjkiadások a novemberi nyugdíjprémium, a novemberi és jövő januári nyugdíjemelések, valamint a 13. havi nyugdíj jövő februárra várt teljes visszaépítése miatt legalább ennyivel nőnek, így legalább 700 milliárd forint nagyságrendben kell átrendezni a nyugdíjköltségvetést. Ha a jelen jogos bérnövelési igényeit a nyugdíjkassza kárára elégítik ki, akkor az államilag elrendelt „carpe diem szemlélet” miatt a jövő nyugdíjasainak érdekei súlyosan sérülhetnek

– véli Farkas András, NyugdíjGuru a Portfolio.hu-nak adott interjújában.

Veszélyben a nyugdíjrendszer fenntarthatósága

A kétmillió nyugdíjasra és félmillió egyéb ellátásban részesülőre hulló választások előtti pénzeső rövid távon (nyugdíjprémium) és hosszú távon (13. havi nyugdíj, rendszeres nyugdíjemelés, emelési korrekció) egyaránt jelentős plusz terhelést okoz a nyugdíjkasszában, így az annak stabilitása érdekében az elmúlt évtizedben hozott intézkedések (korhatár előtti és rokkantsági nyugdíjak megszüntetése, magánnyugdíjpénztári járulékbevételek visszaállamosítása) nyugdíjfinanszírozási szempontból pozitív hatása lenullázódhat, és a nyugdíjrendszer fenntartható működése ismét veszélybe kerülhet.

Ezt a veszélyt jelentősen fokozza az a kormányzati javaslat, hogy a minimálbér 200 ezer forintra emelése érdekében 2022. január 1-jétől 4 százalékponttal csökkenjen a szociális hozzájárulási adó jelenleg 15,5 százalékos mértéke.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium illetékes államtitkárának bejelentése szerint a szocho 11,5 százalékra való csökkentése mintegy 500 milliárd forintot hagy majd a vállalkozásoknál, amit ők a minimálbér emelésére fordíthatnak. (A munkáltatói oldal további szocho-csökkentést tart szükségesnek.) Az adócsökkentés következtében megvalósuló vállalati megtakarítás nyilván örvendetes hír minden Magyarországon működő cég és azon alkalmazottaik számára, akiknek valóban emelkedik a bére ennek következtében.

De egyáltalán nem örvendetes a nyugdíjkassza számára, amelynek két fő bevételi forrása közül az egyik a szociális hozzájárulási adónyugdíjbiztosítási alapít megillető 71,63 százaléka.

Szóval mibű?

Ha a vállalatok által be nem fizetett szocho összege az adómérték csökkentése következtében valóban 500 milliárd forint lesz, akkor a nyugdíjkassza 2022-re tervezett bevétele 358 milliárd forinttal lesz kevesebb, vagyis jövőre nem 1758 milliárd forint, hanem csak 1400 milliárd forint lenne e fő bevételi forrásnak az összege. A kieső szocho bevétel több, mint amennyibe a nők kedvezményes nyugdíja vagy a teljes 13. havi nyugdíj kerülne (egyenként 320 milliárd forint) 2022-ben, vagyis hatalmas, a Nyugdíjbiztosítási Alap 2022. évre tervezett 4169,98 milliárd forintos éves működési költségvetésének 8,6 százalékával egyenértékű bevételkiesést okoz. A kormányzati kommunikációban soha nem jelenik meg az egymást követő szocho csökkentések nyugdíjkasszát szorongató hatása, pedig az évről-évre erősebb.

Hogyan javulhatna hosszabb távon is érdemben a nyugdíjasok helyzete?

A foglalkoztatói nyugdíjpillér gyors megteremtése mellett három azonnali beavatkozás javíthatná valójában a jövőbeni és a mai nyugdíjasok helyzetét – örvendetes lenne, ha a választások előtti felfokozott politikai és törvényhozói aktivitás ezekre a területekre is kiterjedne a nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj és az inflációs nyugdíjemelések mellett.

A nyugdíjasok elszegényedésének megakadályozása

Az első beavatkozás a nyugdíjmegállapítás és a nyugdíjkarbantartás rendszerét érinthetné. A nyugdíjmegállapítási eljárás során a valorizáció mai módszere (amelynek révén a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év nemzetgazdasági nettó átlagkereseti szintjéhez igazítják a korábbi évek 1988-tól számításba vett nettó kereseteit) egyre kevésbé tolerálható méltánytalanságot okoz a régebben és a frissen megállapított nyugdíjak összegében.

Miután a valorizációs szorzók alakulását meghatározó nemzetgazdasági átlagkereset három-négyszer olyan gyorsan (10-12 százalékkal) nő az utóbbi években, mint az infláció – amelynek eddig átlagosan évi három százalékos mértékével a már megállapított nyugdíjakat kell korrigálni –, a korábbi években megállapított nyugdíjak relatív vásárlóereje drámai tempóban szakad le egyrészt a frissen megállapított nyugdíjak, másrészt az adott évi átlagkeresetek vásárlóerejétől.

Erre a szegényedési csúszdára minden nyugdíjas rákerül,

amint megállapították a nyugdíját, és a csúszda meredekségét csak ideig-óráig képes enyhíteni a 13. havi nyugdíj pozitív hatása – hiszen ez a plusz havi nyugdíj is a relatíve egyre kevesebbet érő rendes nyugdíj pénzügyi sorsát osztja.

A valorizáció osztrák mintára minden évben folyamatossá tehető (ezzel együtt az egyes szolgálati évek jelenleg össze-vissza ugráló értéke is egységesíthető), vagy német mintára a nyugdíjemelés rendszerében is érvényesíthető, ez utóbbi esetben az összes nyugdíj éppen olyan mértékben – az aktuális nyugdíjértékkel – nőne minden évben, mint az adott évben megállapítandó nyugdíjak alapja.

Magyarországon még ezt követően is pótlólagos emelésre szorulnának a régebben megállapított nyugdíjak, ezt egy lépcsőzetes emelési korrekciót előíró törvénnyel – amire 2005-ben már volt példa – végre lehet hajtani, például akként, hogy a nyugdíjemelés mértékét az adott nyugdíj megállapítási évjárata is befolyásolná, ez esetben az emelés mértékének meghatározásához az aktuális valorizációs szorzók táblázata is segítségül hívható.

A cikk folytatását – benne a Nyugdíjguru további érdemi javaslatait – ide kattintva olvashatja el a Portfolio gazdasági portálon.

nyugdíj

Egy hozzászólás itt: “Orbán nyugdíjpolitikája: élj a mának, holnap majd kitalálunk egy másik szlogent! – Választási 700.000 milliós lyuk a költségvetésben!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük