Orbán újra “lendített egyet” a megítélésünkön: “a magyarok túszul ejtették a közös nyilatkozatot (…) Minden utat elzártak a kompromisszumhoz”

Három évtized után most először nem lesz közös zárónyilatkozat az EGT országainak együttműködéséről. Orbán biztosan azt hiszi, hogy móresre tanította a Norvégokat és mindazokat, akik nem osztják borgőzős elképzeléseit, pedig csak tüsszentett a bolha, aki ugyan okozott némi kellemetlenséget, de ennyi….

Magyarország megakadályozza, hogy az Európai Gazdasági Térség országai mai brüsszeli találkozójukon közös közleményt fogadjanak el — értesült a Népszava több, egymástól független diplomáciai forrásból. Ez lesz az első eset az Európai Unió tagállamait, valamint Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát magában foglaló formáció csaknem 30 éves történetében, hogy a résztvevőknek nem sikerül zárónyilatkozatot jóváhagyniuk az együttműködésük fejlesztéséről.

A budapesti lépés visszavágás lehet Norvégiának,

amiért a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban nem nyújtott támogatást Magyarországnak a Norvég Alapból. A skandináv ország azért zárta el a pénzcsapokat, mert nem tudott megegyezni a kormánnyal a civileknek járó források elosztásáról. Emiatt Orbán Viktor több minisztert is felkért, hogy találják meg a szükséges lépéseket az oslói “kötelezettségszegésre”. A jelek szerint a mai brüsszeli vétó lehet az első a sorban.

“A magyarok túszul ejtették a közös nyilatkozatot, hogy ezzel befolyásolják a Norvég Alapról szóló kétoldalú vitájukat Norvégiával. Minden utat elzártak a kompromisszumhoz”

– fogalmazott egy tagállami diplomata. Így nem maradt más hátra, mint közös nyilatkozattervezet nélkül nekivágni az ülésnek.

Az Európai Gazdasági Térség országainak képviselői évente kétszer találkoznak a belga fővárosban,

hogy áttekintsék a kapcsolataikat és határozzanak az együttműködésük lényeges kérdéseiről. A tanácskozások végén közös közleményt szoktak elfogadni. Minden döntést egyhangúan kell meghozniuk, így egyetlen ország ellenállása elég egy nyilatkozat vagy megállapodás zátonyra futtatásához. A szerdai ülést előkészítő tárgyalásokon megtorpedózott deklarációnak inkább politikai, mintsem gyakorlati jelentősége van. A portál megkereste Magyarország brüsszeli Állandó Képviseletét és a norvég külügyminisztériumot, de a cikkük megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.

A Norvég Alap

Izland, Liechtenstein és Norvégia szorosan kapcsolódik az európai integrációhoz, használja a belső piacot és cserébe felzárkóztatási támogatást nyújt az unió fejletlenebb országainak.

Ez a Norvég Alap, amelyből 14 másik tagállammal együtt Magyarország is részesedik.

Mint korábban beszámoltunk róla, hamarosan elkezdődnek a felek között a megbeszélések arról, hogy mekkora legyen a három ország pénzügyi hozzájárulása a kevésbé fejlett EU országok gazdasági és társadalmi felzárkóztatásához 2021-2027 között. Itt fog eldőlni, hogy a Norvég Alapból mekkora támogatások érkezzenek a jelenlegi pénzügyi időszakban.

A három ország már jelezte, hogy kész megkezdeni a tárgyalásokat és a huszonhetek is véglegesítették az álláspontjukat. Ám akár csak a többit, ezt a megállapodást is konszenzussal kell majd elfogadni.

 

Orbán újra "lendített egyet" a megítélésünkön: “a magyarok túszul ejtették a közös nyilatkozatot (...) Minden utat elzártak a kompromisszumhoz”

2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük