Nem akarva ötletet adni a regnálónak, – nem mintha szüksége lenne rá – hogy mi mindenért vethetne ki használati díjat, csak, hogy a jóérzés meglegyen, van még, amire egyik haver sem szakosodott, így ingyenes. Ilyen például a levegő.


De nem a vízóra….

Breyer Gábor közösségi oldalán jelezte, hogy vízórája felett eljárt az idő, és leírta, hogy e tény milyen gondolatokat juttatott eszébe:

“Ebben az évben lejár a vízórám. Beszéltem az illetékessel, kicserélik, intézkednek.

Ennyiezer ez, annyiezer az

Aztán eszembe jutott. Galádul fogyasztom a vizet, fizetnem kell érte a Vízműveknek, eddig még azt mondom, rendben is van. Ő szolgáltat, én fizetek. De, hogy a fogyasztásom méréséért miért nekem kell pengetnem, az nem annyira világos.

Bemegyek a boltba, kérek egy fél kiló akármit, azt mondja az árus, kérem a mérleget, amit megvásároltam, megméri, 600 forint. Kösz.

Ja, és, ami a legszebb, a vízóra élettartam lejár, újból és újból fizetni kell.”

Tényleg….

Eddig, mint a birka, fizettem a gázdíjba beépített készenléti díjat, meg a hálózat fenntartási díjat, meg a leolvasásért járó összeget, meg ki tudja még mi mindent. Dettó a villannyal. A fenti hasonlat megvilágította, hogy mennyire ki van velünk tolva. Mindannyiunkkal, havi rendszerességgel. És még csak fel sem szólamlunk, perkálunk.

Na, most jól kipuffogtam magam, megvolt a napi hőzöngésem, érzem, hogy vannak jogaim és nem hagyom hülyének nézni magam, majd csendben megnyomom az “átutalás” gombot és rendezem a havi számlákat: vizet, villanyt, gázt, stb……

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét