A váratlan lehűlés nem tartott sokáig, szerdán ismét visszatér a kánikula. Hajnalban 7-14, napközben 23-29 fokot mérhetünk.

Szerdán délen, délnyugaton csaknem derült, máshol gomolyfelhős idő várható sok napsütéssel

Esni nem fog. Nyugaton és északon megélénkülhet a délnyugati szél.

Csütörtökön is sok lesz a napsütés,

több felhő északon, északkeleten lehet, de számottevő csapadék ott sem várható. A délnyugati szél északon, északkeleten élénk, néhol erős lehet. A hajnal még friss lesz, majd délutánra 26-32 fokig melegszik a levegő.

Pénteken igazi nyári időre, sok napsütésre és 30-35 fokos kánikulára van kilátás

Csapadék ezen a napon nem várható. A délies szelet élénk lökések kísérhetik. Szombat napközben egy északnyugat felől érkező hidegfront szakíthatja meg a kánikulát. Feltámadó szél, záporok, zivatarok kísérhetik átvonulását.

Szombaton ismét hidegfront éri el térségünket, megerősödő északnyugati széllel, felhősödéssel, kisebb esőkkel, keleten zivatarokkal. A Dunántúlon jelentősen lehűl a levegő.

Vasárnap, hétfőn, kedden alapvetően napos, mérsékelten meleg idő ígérkezik.

Éjszakai világító felhők

Varázslatos látványt nyújtanak az alkonyati égbolton megfigyelhető éjszakai világító felhők vagy más néven gyöngyházfényű felhők (noctilucent clouds, NLC). Hazánktól északabbra gyakrabban megfigyelhető, de hazánkban sem ritka ennek a légkör optikai jelenségnek az előfordulása. De mégis mikor és hol, hogyan keletkeznek?

A leggyakrabban a nyári napforduló idején, szürkületkor megfigyelhető jelenség nevét onnan kapta, hogy a felhőktől általában megszokott fehér-szürke közötti színárnyalatok helyett ezek a felhők fehér-gyöngyházfény árnyalatban pompáznak.

Különlegességük abból ered,

hogy ezek a felhők nem a felhőövnek is nevezett alsólégkörben (troposzféra), hanem a 8–20 kilométeres magasságban kezdődő magaslégkör (sztratoszféra) határrétegén (tropopauza) keletkeznek.

Az alsólégkörben, a magasság növekedésével csökken a légköri gázok, köztük a vízgőz koncentrációja, ezért csökken a felhőképződés lehetősége is. Ám mikor a tropopauza “útját állja” a gázok függőleges irányú terjedésének, az abban a magasságban jellemző -50 C fok alatti hőmérsékleten igen kevés vízgőz is telítettség közeli állapotot eredményezhet, azaz a víztartalom kicsapódhat és azonnal megfagyva jégkristályokból álló, fátyolcsík-szerű felhőt képezhet. Az ilyen, ún. sztratoszférikus felhőket az épp látóhatár (horizont) alá bukó nap sugarai, alulról még megvilágítják, így úgy tűnik, mintha maga a felhő világítana a sötétedő égbolton.

Forrás

szabadstrand

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét