Az orvosok hibái ma is sírba szállnak, avagy amitől Semmelweis is beájulna

Szigorú óvintézkedések előzik meg a sebészeti fertőzések kialakulásának lehetőségét. Már amikor.  A steril területen (műtőben) dolgozóknak tudniuk kell, hogy a technikai szabályok legkisebb megsértése is végzetes fertőzést eredményezhet.  E lehetőségből kiindulva a sebészek tevékenysége etikai és jogi szempontból is támadhatóvá válik.

“Mosott kezet Doktor Úr????”

Műtétben  csak speciális kézmosás,  után lehet részt venni. A bemosakodó ékszert, gyűrűt, karórát nem viselhet, körmeinek tisztának és körömlakk-mentesnek kell lennie. A bemosakodott „steril” személyzet csak a steril területen belül mozoghat, melynek határait az izolálás jelzi. – A nem-steril személyzet nem közelíthet meg steril területet vagy bemosakodott steril személyt. A műtőben csak speciális, kék vagy zöld bemosakodó ruhában tartózkodhat az egészségügyi személyzet – utcai vagy fehér színű osztályos ruha, orvosi köpeny viselése tilos… Az operáló orvos  egy személyben  felelős a műtét egészéért.
*
Minden betegnek joga van a szakorvosi szintű ellátásra. Ez nem azt a formális helyzetet jelenti, hogy papír szerinti szakorvosról legyen szó – hiszen a gyakorló (rezidens) orvosok nem juthatnának műtétekhez – hanem a felügyelet és így a felelősség biztosítását. A rezidens helyett minden esetben az őt gondozó főorvosnak kell felelni, a szakorvosi standard ugyanis minőséget jelez.
*

Magyarországon jogos a betegek félelme

Már az alapkövetelményekkel is problémák vannak. – Amíg az Amerikai Egyesült Államokban 1000, az Európai Unióban általában 750, Hollandiában 750, Németországban 460 a minimális műtéti követelmények száma – addig Magyarországon ez mindösszesen 250. – Ennek egyik oka a paraszolvencia rendszere. A rezidensek igyekeznek gyorsan összeszedni a hazai kötelező műtéti számot, hiszen számukra tarthatatlan, hogy munkahelyi előljáróik, az idősebb szakorvosok „operálják le” a gyakorlatot igénylő fiatalok elől a műtéteket.

A magyarországi szakemberek megkongatták a vészharangot, azt hangsúlyozva, hogy 2020-ra a kórházi fertőzések megelőzik a daganatos megbetegedéseket, s miattuk halhat meg a legtöbb egészségügyi intézményben kezelt ember – hangzott el a Semmelweis Alapítvány legutóbbi, bécsi konferenciáján.
A kórházakban pusztító kórokozók évente világszerte 1,4 millió beteget fertőznek meg. Európában a friss adatok alapján minden 15. ápoltat nem az alapbetegsége, hanem a gyógykezelések során összeszedett fertőzés miatt kezelnek. Az összesítés szerint az európai kontinensen

Magyarországon a legelkeserítőbb a helyzet, hiszen itthon, Semmelweis szülőföldjén, évente a becslések szerint nem kevesebb mint 100 ezer (!) embert betegít meg valamilyen kórházban elkapott baktérium, leginkább a Clostridium defficile nevű húsevő baktérium.
Szerző: Kollár Erzsébet

Kapcsolódó

Doktor úr, mosott kezet? – avagy Semmelweis beájulna

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük