Öt igen, tíz nem

Öt országos pártlistát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén, és tíz nyilvántartásba vételét visszautasította, mert nem teljesítették az országos lista állításának feltételét. Így a bejelentett 40-ből még 12 lista nyilvántartásba vételéről kell döntenie szombat estig.

[mnky_ads id=”10551″]

Az országos lista bejelentése bizalmi elvre épült

Az országos listákat kedd délután 16 óráig lehetett bejelenteni, határidőig összesen 40 pártlistát jelentettek be. Országos listát az a párt állíthatott, amely a fővárosban és 9 megyében összesen 27 egyéni választókerületi jelöltet tudott állítani.

A bejelentés bizalmi elvre épült, vagyis, nem volt feltétele, hogy a bejelentett jelölteket már jogerősen nyilvántartásba vegyék. A bejelentett pártlisták közül az NVB pénteken visszautasította azokat a listákat, amelyek nem teljesítették a listaállítás feltételét, vagyis vagy nem volt meg a 27 jelölt, vagy nem teljesítették a területi előírást.

[mnky_ads id=”10552″]

A visszautasítás a törvényi feltételek hiánya miatt történt

Az NVB – döntési sorrendben – nyilvántartásba vette az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt, az Iránytű Párt, a Közös Nevező 2018, a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt országos listáját.

Az NVB a törvényi feltételek hiánya miatt visszautasította a nyilvántartásba vételét az Alternatív Magyar Néppárt, a Demokrata Párt, az Együtt a Magyar Kisebbségekért és Hátrányos Helyzetűekért Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Haladó Magyarországért Párt, a Közösen Egymásért Demokratikus Néppárt, az Összefogás a Civilekért Párt, a Rend és Elszámoltatás Párt, a Tenni Akarók Magyarországi Pártja, a Minden Szegényért Párt listájának.

Az NVB döntései nem jogerősek, ellenük három napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

A listák száma tovább csökkenhet, az NVB ugyanis törölni fogja azokat a nyilvántartásba vett listákat, ahol egy vagy több jelölt kiesése miatt a jelöltek száma a szavazás megkezdéséig bármikor nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

Az országos listák akkor emelkednek jogerőre, ha a jogorvoslati idő letelik mind a listákat, mind pedig a listák alapjául szolgáló jelölti nyilvántartást illetően. A jogerős országos listák – a kedd este kihúzott sorrend figyelembevételével és a nemzetiségi listák kihagyásával – új sorszámot kapnak majd, és így kerülnek a pártlistás szavazólapokra.

Bővült az NVB ülésén résztvevők száma

Az országos listáról a 93 kiadható mandátumot a pártlistákra leadott szavazatok és a töredékszavazatok alapján osztják ki. Csak azok a pártok juthatnak mandátumhoz az országos listáról, amelyek a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát elérték. Közös lista esetén a küszöb 10 százalék.

Az NVB ülésén – az országos nemzetiségi listák jogerőre emelkedését követően – már részt vehetett a Márton Zsuzsanna, a lengyel és Buzál Attila János, a német nemzetiség delegáltja. Letette esküjét, de az ülésen nem vett részt Lásztity Alexandra, a szerb nemzetiség delegáltja.

Jogsértő volt a Momentum kampányolása egy áruházi parkolóban

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerint jogsértő volt, hogy a Momentum Mozgalom választási gyűlést tartott – ajánlásokat gyűjtött és szórólapozott – egy székesfehérvári áruház parkolójában, a tulajdonos engedélye nélkül.

Az NVB egy fellebbezés alapján foglakozott az üggyel és pénteki ülésén 8:2 arányban megállapította a jogsértést.

A vitában Patyi András, az NVB elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a Kúria a magánterületen történő kampánytevékenység végzésének megítélésével kapcsolatban több különböző tényállás alapján különböző döntéseket hozott, legutóbb csütörtökön úgy foglalt állást, hogy a közforgalom számára megnyitott magánterületen lehetséges a kampánytevékenység. Mint mondta, a bizottság korábban úgy döntött, ilyen esetekben mindig a Kúria legutóbbi döntését veszik irányadónak.

Tóta Áronné választott tag a vitában azzal érvelt, hogy más az aláírásgyűjtés, amelyben a Kúria csütörtökön döntött, és más a választási gyűlés, amely a mostani eljárás tárgya. Mint mondta, igenis mérlegelnie kell a bizottságnak a cselekmény súlyát, hogy aláírásgyűjtés vagy választási gyűlés volt-e.

Litresits András viszont amellett érvelt: a bizottságnak figyelemmel kell lennie a Kúria legutóbbi döntésére és arra, hogy a jogorvoslati kérelemben nincs utalás arra, hogy az aktivisták zavarták volna a vásárlókat.

A bizottság végül 8:2 arányban úgy döntött, a közforgalom számára megnyitott magánterületen nem lehet választási gyűlést tartani.

Az NVB egyhangú döntéssel megállapította: jogsértő volt, hogy Simonka György fideszes képviselőjelölt Facebook-címével ellátott pólót küldött Békés megyei óvodásoknak.

Simonka György megsértette a választási eljárás alapelveit és a köznevelési törvényt

A Békés megyei 4. számú országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz (oevb) azért fordultak kifogással, mert a Fidesz-KDNP jelöltje egy Békés megyei óvoda rajzpályázatán részt vevőknek küldött a Facebook-oldalával és a like-jelével ellátott pólókat. Az elsőfokú választási bizottság elutasította a kifogást, arra hivatkozva, hogy a kampánytevékenység nem sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást, és nem ütközik tételes jogszabályi rendelkezésbe.

Az NVB egy fellebbezés miatt foglalkozott az üggyel és egyhangú döntéssel megállapították, a képviselőjelölt megsértette a választási eljárás alapelveit és a köznevelési törvényt is, amely a köznevelési intézményekben tilt mindenféle politikai tevékenységet.

Patyi András a vitában hangsúlyozta, hogy választójoggal nem rendelkező gyerekek között nincs helye kampányeszközök osztogatásának.

Az NVB mintegy 50 olyan fellebbezést bírált el pénteki ülésén, ahol a jelöltek nyilvántartásba vételének megtagadása miatt nyújtottak be fellebbezést. Az NVB ezek túlnyomó többségét elutasította, mert a fellebbezők csak állították a jogszabálysértést, de nem támasztották alá. Ugyanakkor a bizottság nyilvántartásba vette jelöltként a Tolna megyei 1-es választókerületben Farkas Gabriellát, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) jelöltjét, miután a jogorvoslati eljárás során bebizonyosodott, hogy összegyűjtötte a jelöltséghez szükséges 500 érvényes ajánlást.

A testület Avarkeszi Dezső, a DK delegáltja felvetésére jogértelmezési vitát folytatott az országgyűlési egyéni választókerületekbe történő delegálásról. Avarkeszi Dezső azt mondta: vannak pártok, mint a DK is, amelyek nem állítottak minden egyéni választókerületben jelöltet, de országos listát igen, és ezek a pártok a szavazatszámláló bizottságba tudnak delegáltat küldeni, de az oevb-be nem. Ezzel pedig elveszik a pártoktól a lehetőséget, hogy részt vegyenek a szavazatszámláló bizottságok tevékenysége elleni kifogásokról szóló elsőfokú döntésekben. A bizottság többsége amellett érvelt, hogy sértené az esélyegyenlőséget, ha olyan szervezet delegáltja is benne lenne az oevb-ben, amely a választókerületben nem állított jelöltet.

(Forrás: MTI)

[mnky_ads id=”10553″]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük