Kerítésen innen
Papír van róla: az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította Iványi Gábor panaszát
Az Alkotmánybíróság péntek délután publikált végzésében visszautasította Ónodi Istvánnak, az Iványi Gábor vezette Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) lelkészének a Fővárosi Törvényszék ítéletét támadó alkotmányjogi panaszát.
Az alapeset
Az egyház gazdasági igazgatója 2020-ban ajánlotta fel egyháza javára az előző évi személyi jövedelemadójának egy százalékát, viszont a NAV érvénytelenítette a felajánlását, hiszen az egyház technikai száma nem szerepelt a hivatalos listán. Fellebbezés folytán a másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta, mert szerinte
az adózók az egyszázalékos felajánlásukat kizárólag a hivatalos listán szereplő, technikai számmal ellátott szervezetek javára tehetik meg.
Ónodi István az adóhatóság másodfokú határozatával szemben keresettel fordult a Fővárosi Törvényszékhez, amely 2023. június 16-án kézbesített ítéletével elutasította. Ezt követően felülvizsgálati kérelmet terjesztett be a Kúriához, ám a legmagasabb bírói fórum szeptember 14-én kézbesített végzésével elutasította a kérelem befogadását. Az indítványozó az ügy előzményeként beszámolt arról, hogy az általa kedvezményezettként megjelölt vallási közösség 2012-ben, az egyházi törvény hatálybalépésével elveszítette egyházi státuszát. Hozzátette: a MET 2012. május 20-át követően is folyamatosan és szakadatlanul egyháznak minősül, amely technikai számra jogosult. Álláspontja szerint sem az állam, sem annak valamely intézménye nem jogosult arra, hogy csorbítsa vallásszabadságához fűződő jogát. Úgy vélekedett, hogy a bíróságok figyelmen kívül hagyták a 6/2013 (III. 1.) AB-határozatot, és megsértették az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében foglalt vallásszabadsághoz való jogát, mert
a hivatkozott alkotmánybírósági döntést követően nem lehet kérdéses a vallási közösség egyházi státusza visszamenőlegesen sem, így a technikai szám is megillette volna a kérdéses időszakban.
Ónodi István szerint az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal semmisítette meg az egyházi törvény több rendelkezését és kimondta, hogy a vallási közösség az egyházi jogállását nem veszítette el, ugyanakkor a jogalkotó által előidézett Alaptörvény-ellenes helyzet mai napig nem rendeződött.
Vissza a feladónak
Az Alkotmánybíróság (előadó alkotmánybíró: Schanda Balázs) pénteken közzétett végzésében a kúriai döntés Alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasította.
Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt szükségesnek tartotta kiemelni, hogy
a bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi – vélt, vagy valós – jogsérelem orvoslása eszközének, ellenkező esetben burkoltan negyedfokú bírósággá válna.
Indoklás
Az alkotmánybírák indoklása szerint a vallásszabadság joga magában foglalja az egyén teljes életvezetésének hite szerinti alakítását, továbbá a vallási közösség önértelmezése szerinti működését is. A vallásgyakorlás szabadsága, a hagyományos kultuszszabadság mellett azt az általános szabadságjogot jelenti, melynek lényege a meggyőződésből fakadó cselekvés fokozott védelme. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság szükségesnek tartotta kiemelte, hogy
az egyéni vallásszabadság gyakorlása nem jelenti azt, hogy az állam által a vallásszabadság érvényesüléséhez szükséges feltételek ne lehetnének törvényi rendelkezések által meghatározhatóak.
Az egyén vallásszabadsághoz való jogából önmagában nem következik sem az, hogy adója egy százalékát az adózó vallási szervezetnek felajánlja, de az sem, hogy olyan vallási szervezetnek ajánlja fel, amely az ahhoz szükséges törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg. Az Alkotmánybíróság végül megállapította:
sem a kifogásolt kúriai, sem a jogerős bírósági döntés nem áll alkotmányossági szempontból értékelhető összefüggésben az indítványozó Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésben foglalt jogával.
Ezért arra a következtetésre jutott, hogy
panasza nem veti fel bírói döntést érdemben befolyásoló Alaptörvény-ellenesség kételyét, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.
