Ma fogadja el a parlament a lakás-takarékpénztárak tönkretételét

A lakás-takarékpénztárak tönkretétele sokat árt a lakásra gyűjtő, takarékoskodni próbáló embereknek és – amiről eddig kevés szó esett – több ezer ember veszítheti el miatta a munkáját. A kormány célja az emberek átterelése a Fidesz közeli CSOk-os és NOK-os cégekhez.

Az Országgyűlés ma kivételes eljárásban megtárgyalja, majd el is fogadja a lakás-takarékpénztári megtakarítások állami támogatásának kivezetését.

Az ülésnap reggel 8 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amelyeket a lakás-takarékpénztárakról szóló javaslat összevont vitája követ. Az előterjesztő Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke a javaslatot azzal indokolta: a lakás-takarékpénztárak konstrukciója nem volt kellő hatékony, és az elmúlt időszakban nem szolgálta olyan aktívan és eredményesen az otthonteremtést, mint elvárták volna, emellett pedig 2010 óta 60 milliárd forint extraprofitra tettek szert a programot működtetők és forgalmazók.

A szakmát ismerők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy Bánki Erik érvelése csak propaganda, az LTP valójában jól működött, a lerombolása nagy veszteség lesz a takarékoskodni akaró embereknek. Ráadásul az LTP-vel foglalkozó cégeknél több ezer ember veszítheti el a munkáját.

Elkeseredett roham az LTP szerződések gyors megkötésére

Mivel a törvény visszamenőlegesen nem lesz érvényes, tehát a már megkötött szerződésekre kifizetik az állami támogatást, óriási roham indult a pénztáraknál. A Napi Gazdaság arról írt, hogy már hétfőn rendkívül megnövekedett az érdeklődés a lakástakarékpénztári megtakarítások iránt.

A képviselők szavaznak a Sargentini-jelentésre megfogalmazott kormánypárti válaszról is

A határozathozatalok idején döntenek a Fidesz-KDNP képviselőinek azon határozati javaslatáról is, amely az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentésre ad választ. Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője korábban azt mondta, a dokumentum arra szólítaná fel a kormányt: ne engedjen a zsarolásnak, utasítsa vissza a Magyarország elleni valótlan vádakat, és jogi úton is lépjen fel a csalással elfogadott, Magyarországot rágalmazó jelentéssel szemben.

A szavazások után hat javaslat általános vitáját folytatják le. Szó lesz például a honvédség létszámkeretét emelő indítvány, valamint a székelyek és az orosz közösség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezések.

A képviselők szerdán a tavalyi költségvetés zárszámadását, csütörtökön pedig a jegybank 2017-es üzleti jelentését tárgyalják. Az Országgyűlés ülése október 24-én, szerdán ér véget a második héten megszokott azonnali kérdésekkel és kérdésekkel.

Napirend előtt: nyugdíjasok, közszféra, kúttörvény

A nyugdíjasokról, a közszférában tervezett elbocsátásokról és a kúttörvényről volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

DK: a szocialista-liberális kormány idején jobb volt nyugdíjasnak lenni

Gréczy Zsolt (DK) szerint az Orbán-kormány ismét becsapni készül a nyugdíjasokat, jövőre a nyugdíjak emelése lényegesen elmarad az inflációtól, vagyis a nyugdíjak folyamatosan veszítenek az értékükből. Hozzátette: a kormány a jövő évi inflációt 2,7 százalékra tervezte, holott az már idén is jócskán meghaladja a 3 százalékot. Szólt arról is, hogy a nyugdíjasok fogyasztói kosara szerint számított infláció rendszerint magasabb, mint az átlagos infláció.

A DK képviselője azt mondta, 2010 és 2017 között 16 százalékkal emelkedett az átlagnyugdíjak reálértéke, míg a szocialista-liberális-kormány első hét évében 30 százalékkal nőtt. Akkoriban lényegesen jobb volt nyugdíjasnak lenni – hangoztatta. Úgy értékelt, a nyugdíjasoktól visszatartott járandóság egy részét adják most oda nyugdíjprémiumként. Önök tehát nem mások, mint ügyes zsebmetszők – értékelt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocialista-szabad demokrata kormány minden nyugdíjastól elvett egyhavi nyugdíjat, mert rendkívül hibás gazdaságpolitikája miatt összeomlás szélére került a gazdaság. Nem a magyar emberek érdekeit vették figyelembe a döntéskor, hanem a Világbankét és a brüsszeli Európai Bizottságét – mondta.

Az államtitkár szerint a szocialista-szabad demokrata kormány idején négymillió ember került a szegénység határára. Hozzátette: a mostani kormány bevezette a nők 40 programot, a nyugdíjprémiumot, amely idén átlagosan 18 ezer forintot tesz ki.

Visszautasította, hogy a nyugdíjasok rosszul járnának az infláció miatt. Kifejtette: ha magasabb a tervezettnél az infláció, nyugdíjkiegészítésként megkapják a különbözetet az érintettek, míg ha alacsonyabb, “a különbözetet megnyerték”.

Párbeszéd: nem létszámcsökkentéssel kellene kezdeni a közszféra átalakítását

Mellár Tamás (Párbeszéd) a közszférában tervezett létszámleépítésről azt mondta, bizonytalanság és félelem van az állami alkalmazottak körében, mert nem tudni, hány embert bocsátanak el. Szerinte a kormánynak nem létszámcsökkentéssel kellene kezdenie, hanem világos víziót kellene megfogalmaznia arról, milyen államapparátust szeretne.

Véleménye szerint a versenyszféra létszámigényét sem lehet így orvosolni, mert az elbocsátottakat egy-kétéves program keretében át kell képezni, amelyre nincs felkészülve az ország. Mellár Tamás szerint lehet, hogy ez az egész csak “fedősztori”, mert a kormány nagy erőkkel szeretné az oktatás és az egészségügy privatizációját végigvinni. Ez nincs ellenére – mondta, de a politikus szerint méltányosság és az esélyegyenlőség elveit ekkor is fent kell tartani.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a 2010 előtti kormányok neoliberális államfelfogásának megnyilvánulásaként értékelte azt, hogy a képviselő az egészségügyet és az oktatást is piacnak tekinti. Akkor az államigazgatást marginális szerepbe akarták szorítani – vélekedett.

Az államtitkár elmondta, a mostani kormány szerint vissza kell adni a közigazgatás alapértékeit, például a semlegességet, a felelősséget, az elszámoltathatóságot. Hozzátette, 2010 után megújították a központi és területi közigazgatást, egységes rendszert hoztak létre. Minden parlamenti ciklus elején átgondolják, mekkora létszámra van szükség az államigazgatásban – közölte. Ez a létszámracionalizálás zajlik, ami bérfejlesztéssel társul – ismertette.

MSZP: hosszabbítsák meg a fúrt kutak engedélyezésének határidejét!

Varga László (MSZP) azt szorgalmazta, hogy hosszabbítsák meg a fúrt kutak engedélyezésének idén lejáró határidejét. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés nyáron fogadta el a kúttörvényt, de azt az államfő az Alkotmánybírósághoz küldte, amely alaptörvény-ellenesnek minősítette a jogszabályt.

Szerinte valódi és nagyon súlyos problémáról van szó, mert nagyon sokan nem jutnak megfelelő vízhez és sokakat fenyeget büntetés vagy újabb anyagi teher engedély nélkül fúrt kútjuk miatt.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára visszautasította, hogy több százezer ember nem jut egészséges vízhez. A Magyarországon élők 98 százalékának biztosított az egészséges ivóvíz, a lakosság fennmaradó részének az önkormányzatok biztosítják a vizet – közölte.

rra hívta fel a figyelmet, hogy a kutak problémája nem idén keletkezett, “időtlen idők óta” engedélyezés nélkül fúrták Magyarországon a kutakat. Jelezte, meg fogják tenni a szükséges törvénymódosítást és keresik annak lehetőségét, hogy ne kelljen a már meglévő kutak után irreálisan magas műszaki díjakat fizetni.

LMP: foglalkozzunk többet az örökbefogadással!

Hohn Krisztina, az LMP képviselője szakmai szervezetekkel együtt készített, örökbefogadással kapcsolatos javaslatcsomagját ajánlotta a kormány figyelmébe. Szerinte a meddőségi kezelések támogatása mellett az örökbefogadással is többet kellene foglalkozni, mert sokan előítélettel tekintenek erre. Azt javasolta, hogy a kormány “Szülőnek lenni életre szóló kaland!” mottóval meghirdetett családbarát kampányában az örökbefogadásról szóló rövidfilmeket is készítsenek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta: várja az LMP-s képviselő javaslatait. Hangsúlyozta: a kormány segít mindenkit, aki gyermeket akar vállalni, ezért  kibővítette a mesterséges megtermékenyítés lehetőségeit, és szabályozta, egységesítette az örökbeadás feltételeit is, aminek eredményeképpen 2010 és 2017 között 36 százalékkal emelkedett az örökbefogadások száma.

Jobbik: október 16-a legyen a magyar-székely összetartozás napja!

Szávay István, a Jobbik képviselője közölte: határozati javaslatban kezdeményezte, hogy október 16-át, a 170 évvel ezelőtti agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdőnapját nyilvánítsa a magyar Országgyűlés a magyar-székely összetartozás napjává. Felidézte: 1848. október 16-án a hargitai Agyagfalván megtartott székely nagygyűlésen mondta ki a mintegy 60 000 egybegyűlt, hogy békésen viszonyul Erdély minden lakójához, és kiállnak a magyar kormány és az Erdélyt Magyarországgal egyesítő törvény mellett.

A jobbikos képviselő jelezte: azzal a kezdeményezéssel ugyanakkor a Jobbik nem ért egyet, amely a székely népet a magyarországi nemzetiségek közé venné fel.

Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár ez utóbbi kezdeményezést szintén elutasította, sőt, provokációnak nevezte. Jelezte: a jobbikos képviselő határozati javaslatát még nem ismeri, így annak támogatásáról még nem tud nyilatkozni.

KDNP: a hajléktalanellátó rendszer felkészült

Soltész Miklós, a KDNP képviselője az október 15-én életbe lépett, közterület-használatot érintő jogszabály-változásokról azt mondta: ezek rendet teremtenek a közterületeken, de közben emberséges ellátást biztosítanak a hajléktalanok számára. Hangsúlyozta: a hajléktalanellátó rendszer készen áll a feladatok elvégzésére, van annyi férőhely, ami bőven elegendő, a finanszírozás pedig 8 éve kiszámítható.

Emlékeztetett arra: 2010 előtt a balliberális kormány bezáratta az ÁNTSZ ingyenes közfürdőit, csökkentette a hajléktalanellátó rendszer támogatását, és megszüntette az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), aminek következtében súlyos pszichiátriai betegek kerültek utcára.

Rétvári Bence azt mondta: az elmúlt 28 évben sokféle szabályozás érintette ezt a területet, azonban egyik sem volt sikeres, ezért döntött úgy a kormány, hogy jogszabály-módosításra van szükség, hiszen a jelenlegi állapot sem a hajléktalanok, sem a többi ember számára nem emberséges.

Hangsúlyozta: eddig sem az volt a gond, hogy ne lett volna elegendő kapacitás a hajléktalanok befogadására, hiszen 9800 éjszakai menedékhely, 1600 többletférőhely és 7800 nappali melegedőhely áll rendelkezésre, hanem az okozta a problémát, hogy a hajléktalanok nem mentek be ezekre a szállásokra. Kijelentette: csak a szállókon keresztül lehetséges a kitörés a hajléktalanok számára.

A postai dolgozókat köszöntötte a Fidesz

Nyitrai Zsolt, a Fidesz képviselője az október 9-i postai világnap alkalmából a Fidesz nevében megköszönte a több mint 30 ezer postai dolgozó munkáját. Kiemelte: a magyar posta az egyik legrégebbi nemzeti szolgáltató, a magyar kormány kiemelt, stratégiai fontosságú intézménye, hiszen a levelek és küldemények kézbesítése mellett a nemzeti konzultációk lebonyolításában, az idősek nyugdíjának kézbesítésében és az Erzsébet-utalványok házhoz szállításában is nagy szerepe van.

Fónagy János a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára kiemelt jelentőségű állami vállalatnak nevezte a Magyar Postát, méltatta a Zrt. 30 ezer dolgozójának munkáját, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a postai közszolgáltatások mellett a vállalat az új piaci kihívásokra is reagál, például a csomagkiszállítási kapacitások fejlesztésével.

(Forrás: MTI, Napi Gazdaság)

Kapcsolódó:

CSOK-olom a lakástakarékot!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük