Páros interjú Beer Miklós püspökkel és Bogdán Lászlóval, Cserdi polgármesterével a vágyakat is felzabáló valóságról

Hogyan tovább Cserdi?

bl.: A veszélyhelyzetben mi lesz a Cserdi programmal, milyen lesz a közeljövő a faluban?

B.L.: A múltban Cserdi önmagát zárta karanténba. Ma pedig a vírus zárt minket oda. Hiszem, hogy a felelősség és a gondoskodás képes erőt adni nekünk, és baj nélkül átvészeljük ezt a nehéz időszakot. Ma ettől semmi sem fontosabb. Polgármesterként minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a faluban béke és nyugalom legyen. Minden nap nyakamba veszem a falut, bekopogtatok az emberekhez, akinek kell, segítek. A gyerekeink számára az önkormányzat öt számítógépet vásárolt, a hivatalban biztonságos körülmények között tudnak online tanulni. Létrehoztunk egy pénzalapot is, amiből ha szükséges, családokat tudunk támogatni. Cserdi a járvány közepette is él, tesszük a dolgunkat. Van jövőkép, és azt hiszem, ez nem is fog változni, akkor sem, ha most itt van a tragédia körülöttünk. Épül a logisztikai központunk, a bölcsőde, ezek a jövőt erősítik. Figyelünk minden itt élőre, emberre, állatra, a környezetre. Nemrégen 417 darab fát ültettünk el, ezzel tovább zöldül majd a falu.
Cserdiben a vírus egy újabb „hajlamot „hozott: azt kell mondanom, hogy egyre szorosabb és kedvesebb lett a faluban elő emberek egymás közötti kapcsolata. Be kell látni hogy túlságosan sokat hajtunk materiális dolgokért, a vágyakat ez zabálja fel !
Hirtelen nem számít mennyire vagy szegény, mennyire vagy fekete, mert a vírus nem válogat.
Ez egy isteni jel. hogy most álljuk meg és nézzünk egymással szembe és nyújtsunk egymásnak segítséget. Na, mi most ebben világbajnokok vagyunk Cserdiben !
Ezzel párhuzamosan 9800 kg krumplit, 2000kg hagymát és 300 kg sárgarépát osztunk szét Baranyában !
Szóval hiszünk abban, hogy további szép jövő előtt áll Cserdi. És hiszünk Istenben!

bl.: A járvány miatt a húsvét is más lesz, mint ahogyan a korábbi években megszokhattuk. Püspök úr, két nappal Nagypéntek előtt, mit üzen a magyar embereknek?

B.M.: Mióta az eszemet tudom, még nem volt ilyen húsvéti készületünk. Sokan mondták, hogy idén valóban nagyböjtünk volt. A templomainkat nem használjuk. Fájó élmény az üres, bezárt templom. Ugyanakkor felfedeztük, hogy tudjuk egymással tartani a kapcsolatot más módon is. Talán egy kicsit több időnk van az Úristenre is és egymásra is. Jobban értékeljük azoknak a munkáját, akik a kórházakban vagy az élelmiszerüzletekben helytállnak, de talán jobban észrevesszük azokat is, kik most egyedül vannak és főképpen azokat, akinek a mindennapi megélhetésük még inkább veszélybe került. És itt visszatalálunk cigány testvéreinkhez. Igen, a Húsvét arról szól, hogy Isten így szeretett minket. Jézus Krisztus minden emberért halt meg a kereszten. Feltámadása pedig reményt ad, hogy mi is fel tudunk támadni az önzés és a közömbösség sírjából. Hiszem, van jövőnk és hiszem, hogy a járvány után egy kicsit jobb emberek leszünk, akik valóban testvérként tekintenek egymásra.

Beer Miklós: vegyük észre, hogy a romák itt élnek közöttünk!