Nincs vész, Béláim az úrban, mert pártunk és kormányunk résen van! Dolgoznak a gyökérkérdésen lankadatlanul….

Szijjártó Péter kivette rendes évi szabadságát, de ott is „hómofissz” dolgozik. Értünk! Ilyen ez a lósport. Meg a milliárdos kormánytagok élete. Feszt a meló. Szegény ember.

Mimagyarok meg csak bambán szédelgünk a világban,

éljük az istenadta nép boldog, gondtalan életét, nézzük az elborzasztó híreket az emmeggyen: nemá’, hogy Soros már megint sokat szenvedett kis népünk egységét bontja! Valami szabadságról beszél, de ki érti? Meg különben kit is érdekel itt a stadionok árnyékában?

A libernyákok csak irigykedjenek a rothadó nyugaton,

fénylő nemzetünk szárnyalását látva, mi meg csak szórakozunk önfeledten a mérhetetlen jólétben, szinte meg sem fordul már a fejünkben a tengerpart – pedig a magyar ember olyan, ha évente egyszer nem látja a tengert, hát börtönben fogja érezni magát – mert nekünk a Balaton újabban a riviéra. Ja! Ez a legfrissebb pénteki ukáz a mi Kedves Vezetőnktől.

Nekünk irány a Balaton

A bátrabbaknak. Hallottam, van aki például két napot is meg tudott finanszírozni valamelyik Mészáros strandon. Egy kóla kétezer a kölykök meg isznak mintha nem lenne holnap, de egyszer élünk. Csak kacagunk megvetően, látva a gyökér árát is – apám! Ennyi gyökeret! – minket nem törnek meg a sorosista spekulánsok, mert az tuti, ha tudná a Kedves Vezető, hát ingyen adná az ő népének, de nem tudja, mert megköti áldást osztó két kis kezét a mocskos nyugat.

De nincs vész, Béláim az úrban, mert pártunk és kormányunk résen van!

Dolgoznak a gyökérkérdésen lankadatlanul. Erejüket megfeszítve. Értünk. Hozzájuk méltatlan körülmények között. Ha kell, hát valami hülye hajón, ami tán még száz méter sincs. Vagy van. Viszont semmiképp nem akkora, mint a karmelita kolostor. Ráadásul a tengeren.

Akkor? Le lehet szakadni Szijjártó elvtárs nyaralásáról

Dolgozni ment oda. Pedig szíve szerint most ő is a Balatonon hüledezne a balatontulajdonos udvari gáz-, és malacszerelő árain, valamelyik frissen privatizált balatoni bícsen. De Szíjjártó ezt nem teheti. Neki ez jutott. A munka. Az Adrián, valamelyik NER-jachton. Kész dráma.

De leginkább az a dráma, hogy mindezt titokban kell

Mégsem szabad virítani a kurv….hoppá! Majdnem kiszaladt!…. az irdatlan lóvét, amit összeloptak. Hogy fogcsikorgatva, titkon, az eget kémlelve kell a frissen gründolt luxusgépből kiosonva felszállni az ilyen, toprongy kis NER-jachtokra, ami szívük szerint legalább kétszer akkora lenne, mint amekkora. A sutykóság, az alkotmányos költség, a mani, csenta, della, zsozsó, az meglenne hozzá, vélhetően ott pihen valami titkos bankszámlán, nehogy valaki meglássa.

Élet az ilyen?

Hogy nem lehet csapatni, kérkedni, magukra aggatni az összes procc fukszot, venni még két palotát, új repülőt, rózsaszínt, ha a naccs’asszonynak az kell, a kölyköknek a Balaton mellé a Velencei tavat, ha már nagyobb nincs, élni a milliárdos (Fidesz) celebek tobzódó életét. Ez a baja Szijjártónak, Rogánnak, a Kedves Vezető kedves családjának. Mindnek! Meg a hómofissz. Az! Az ő országuk. Átmenetileg!

 

Merkely

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük