Jogerősen érvénytelenné nyilvánított egy devizahitel-szerződést hétfőn a Fővárosi Ítélőtábla, mert a pénzintézet nem adott megfelelő tájékoztatást az adósnak arról, hogy az árfolyamváltozás jelentősen növelheti a tartozását és a törlesztőrészletek összegét – értesült a 24.hu.


Két lehetőség….

Az ítélet a devizahitelesek számára azért kulcsfontosságú, mert az adós éppen a legnagyobb terhet jelentő árfolyamváltozás okozta költségektől vagy azok legnagyobb részétől szabadul meg.

Meghatározó körülmény,

hogy az euró alapú jelzáloghitel-szerződésről a Fővárosi Ítélőtábla a Kúria devizahiteles pereket vizsgáló Konzultációs Testülete által április 10-én és június 20-án tett ajánlások alapján hozott ítéletet. A bíróság ezek alapján előbb érvénytelenné nyilvánította a szerződést, ugyanis a kölcsönt nyújtó pénzintézet nem adott megfelelő tájékoztatást, mert a szerződésből az adós számára nem derült ki, hogy

az árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet.

A bíróság ezután a június 20-i kúriai ajánlás alapján

pedig arról is határozott, hogy mi legyen az eljárás további menete. Az adós képviseletét ellátó Bihari Krisztina ügyvéd a portálnak elmondta, hogy az eljárás a Budapest Környéki Törvényszéken folytatódik, ezt a bíróságot utasította az ítélőtábla arra, hogy ügyfele érdekeit szem előtt tartva határozza meg a felek közötti elszámolás menetét.

Mint mondta,

ez alapján a pénzintézetnek a Kúria által előírt kétféle módon is ki kell számolnia az adós fennmaradó tartozását. Ha ez alapján egyáltalán van még tartozása az ügyfelének

Az ítélet rámutat, hogy a két megoldás közül a kedvezőbbet kell az adósok számára biztosítani.

A Kúria a múlt héten az elszámolás tekintetében két lehetőséget vázolt fel:

  • Az egyik megoldás szerint az adós teljes mértékben mentesül az árfolyamkockázat alól, aminek következménye a devizában való nyilvántartás megszűnése. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a kölcsön összegét a ténylegesen az adós rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni, kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni.
  • A másik lehetséges mód, hogy a szerződést a bíróság úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálja. Az adóst ez esetben az árfolyamváltozás 20 százaléka terheli az Európai Unió irányelve alapján, 80 százalékot pedig a bank kénytelen viselni.

(via 24.hu)

1 hozzászólás

  1. 2./ Deviza alapú hitelezés története

    A deviza alapú hitelezés jogi feltételeit 2001-ben az Orbán-Torgyán kormány teremtette meg. A tömegessé válást okai között jelentős hatású volt,
    Kormány és Jegybank:
    – Járai Zsigmond befolyása alatt álló – Monetáris tanács az egekig emelte – 13% – a jegybanki alapkamatot, egy ütemben 6 %-kal,
    – a kormány megszüntette Ft alapú lakáshitelek kamattámogatását is amivel a deviza alapú hitel felé terelték az állampolgárokat,
    – a hitelt felvevők nem tudhatták előre, hogy 2008- ban megszüntetik a valuta árfolyam sávos szabályozását. ( korábban maximum + – 15%-os sávon belül változhatott a FT árfolyama az egyéb devizákhoz viszonyítva)
    – A kormány következő piactorzító akciója a végtörlesztés volt, amelyekkel a gazdagokat mentették ki a nem létező gondjaikból, kimentették- inkább megtámogatták (180Ft/CDF árfolyamon) azokat a deviza adósokat akik üzleti céllal vettek fel hitelt. Jelentős többlet bevételre tehettek vagy tettek szert a kamat különbözet vagy a felvételkori kedvezményesebb átváltási árfolyam következményeként. Ez növelte a rosszabb fizetési képességgel rendelkezők arányát, ezzel a bankok hitelezési kockázatát is.
    – Gátlástalanul hazudoznak a forintosítás ügyében.
    Milyen segítség ez a deviza alap hitel felvevőinek, ha az MNB-nek közel 150 MRD haszna keletkezett ( keletkezik ) az átváltással? Többszörösen fejik meg az egyébként is nehéz helyzetbe került – nagyobb részben önhibájukon kívül – embereket.

    Visszamenőleges hatállyal változtattak a kamatelengedéssel kapcsolatos törvényen is. A devizahiteles elszámolás óta ugyanis nem engedik el nekik a rögzített törlesztőrészlet feletti kamattörlesztést sem, hanem az felhalmozódik, és a tőkével együtt meg kell majd kezdeni a törlesztését az árfolyamgát időszakának végén.
    Az elszámolási összeg eltüntette az árfolyamgátasok gyűjtőszámla-tartozásainak egészét vagy nagy részét, hiszen először ebből, és csak utána az alaptartozásból kell levonni a visszajáró összeget.
    Az igazi tragédiát elsősorban az okozta, hogy a pénzügyi világ válság következményeit felerősítette a II. Orbán kormány tragikus gazdaságpolitikája ( EURO 267 -ről már 330, Ft-ot is elérte – én a rendszerváltozás óta volt amikor 238 Fr-ért is vettem EURÓT – )
    Bankok:
    – érthetetlen, hogy a kezelési költségeket is devizában számolják, holott Ft-ban merül fel,
    – hasznot húznak a bankok abból is, hogy nem középárfolyamon számolnak, hanem bezsebelik a a vételi és eladási árfolyam közötti árrést is,
    – előfordult olyan egyoldalú és indokolhatatlan kamatemelés is, amikor a CDS felár és CRF alapkamata is csökkent. Jellemzően a CHF jegybanki alapkamata nagyobb mértékben csökkent mint a CDS felár.
    Négy év alatt óriási mértékben emelkedtek a törlesztő részletek az árfolyam növekedést és az indokolható kamatváltozásokat – összességében (átlag) nőtt a kockázati felár (CDS) – meghaladóan ( nagyobb hányadában ez is a kormány gazdaságpolitikájának a következménye).
    – Semmit sem tettek azok érdekében, akik az első lakásukat szerezték meg megfeszítve takarékoskodtak, hogy képesek legyenek fizetni a törlesztést – még az árfolyamgátas megoldást sem merték felvállalni a gyűjtőszámla törlesztése körüli bizonytalanságok miatt.
    -Tovább nehezítette vagy nehezíthette a hitelfelvevők helyzetét, hogy a Svájci Jegybank megszüntette a CHF egyéb valutához ( USD /CHF 1,2) kötött maximális változtatás arányait. Ezzel jelentősen növekedett a CHF/FT átváltási árfolyama.
    Megállapítható, hogy a megnövekedett törlesztések növekményének max. 15%-ig tehető felelőssé a hitelfelvevő. A növekmény 85%-ért a bankok és a kormányok a felelősek.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét