Na, ezt a levelet biztosan nem olvassa be az M1 Híradó. Egy idős asszony nyílt levélben válaszolt a  legnagyobb közösségi oldalon kormányfő nyugdíjasoknak írt  levelére.


Kedves Orbán Viktor Úr!

Köszönöm megható sorait, egy órája sírok a boldogságtól. Örömmel olvasom, hogy ez a drága ország jobban teljesít. Tényleg? Önök a sleppjével biztosan, sajnos rólunk, nyugdíjasokról ez nem mondható el.

Egy nemzet lennénk? Akkor miért kell folyamatosan magyart a magyar ellen uszítani? Miért érzem azt, hogy lassan az ukrán, román, mongol vendégmunkást is többre becsülik, mint azt a magyar nyugdíjast, aki itt dolgozta le az egész életét?

Tudja, én rokkantnyugdíjas vagyok, 18 éves koromtól fogva dolgoztam, adót fizettem, aztán amikor egy évig önhibámon kívül nem tudtam, jött a végrehajtó, és hitelt kellett felvennem, amit körmöm szakadtával, de határidőre befizettem. 46 évesen kaptam az első stroke-omat…

Köszönöm az egészségre vonatkozó jó kívánságát!

Tudja én nem vagyok sem celeb, sem az Ön sleppjébe tartozó honfitársa, nekem 5-6 órát kell várnom minden vizsgálatra. Nem baj, elüldögélek ott, már ha van hol, mert mindenhol zsúfoltság van, a WC is vagy működik, vagy nem, de ez nyilván nem az Ön hibája, mi a fenének megyek én közkórházba?

Ha már szóba hozta az anyagiakat: a rokkantsági ellátásom összegének megállapításakor 214 ezer forintos havi átlagjövedelmet vettek figyelembe. Ennek az összegnek a 45 %-át kéne megkapnom, de mivel ez meghaladja a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó törvény szerinti legmagasabb megállapítható ellátási összeget, ezért csak a B2 minősítési kategória szerinti maximum összeget kaptam meg, ami 43 205 Ft. Önök szerint ennyi pénzből ma lehet élni Magyarországon. Egyszer próbáljuk ki, és cseréljünk pénztárcát! Ja, és hálásan köszönöm, hogy két év alatt sikerült ezt megemelni 1200 forinttal! Most már minden problémám megoldódott!

Tudja mit, Miniszterelnök Úr? Szégyellje magát!

Szégyellje magát, hogy olyan megalázó helyzetbe hoztak, hogy amikor a mammográfián és az SZTK-ban az összes piros gomb villogott, akkor a nyugdíjfolyosó csak tologatta a papírjaimat, és három hónapig nem kaptam egy fillért sem! Nem véletlenül hal meg ennyi ember az országban a félrekezelések és hosszú várólisták miatt. És nem véletlenül menekülnek öngyilkosságba olyanok, akiknek választaniuk kell az étel, a gyógyszer, a rezsi befizetése és aközött, van-e pénzük buszjegyre, hogy bemenjenek a kórházba.

Ja, és ha nyugdíjszerű ellátásban részesülök, mi a francért nem kaphatok pár százalék utazási kedvezményt? Maga azt is elvette tőlem 2012. január 1-jével. Szerencsémre van olyan munkáltató, aki megérti a nyűgöm-bajom, foglalkoztat pár órában, és adózik utánam abból a nyomorult kis jövedelmemből. Segélyt soha életemben egy fillért nem kaptam, mert van egy párom, aki éjt nappallá téve robotol, hogy ne haljunk éhen, és ne szégyenüljünk meg a rezsi be nem fizetése miatt. Emiatt az egy főre eső jövedelmünk meghaladja a 28 500 forintot. Micsoda főbűn, ugye?! Bárcsak szavakba tudnám önteni, mennyire utálom magát és az egész semmirekellő, ingyenélő bandáját…

Igen, jobban élünk

Maga meg a családja biztosan. Közben milliók nyomorognak. Ezt a levelet az utalvánnyal együtt, amit küldött, legszívesebben egy „konkrét használat” után visszajuttatnám magának. De inkább elteszem, bekeretezem, hogy mindig emlékeztessen, ki miatt kell ilyen körülmények között élnünk.

Minden tisztelet nélkül:

Anikó Pesterzsébetről

Hasonló

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét