Próza a zenergia és a zélelmiszerárstop dallamához

Az Orbán-kormány alighanem sikerrel pályázhatna a Guiness Rekordok Könyvébe a melegvíz sokadszorra való feltalálásával. Ez a gondolatom a most hétvégi kormányzati bejelentés kapcsán jött elő, vagyis hogy a piacgazdaság mániákusai által eltörölni kívánt néhány árstopot Orbánék most dacosan meghosszabbítanak.

A kapitalizmus említett szerelmesei évtizedek óta azt hazudják,

hogy a piaci mechanizmusok boldoggá teszik az emberiséget.

A kereslet-kínálat törvényei a mesékben bizonyosan léteznek, a gyakorlatban azonban még mutatóba is alig látunk belőlük valamit.

Például az energia területén keresve sem találunk olyan gazdaságtörténeti pillanatot, amikor az árakat a mesebeli piac döntötte volna el. Tán-tán az USA-ban érhetünk tetten piacira emlékeztető jelenségeket, de ezeket is inkább befolyásolják az amerikai kormány nemzetközi műveletei (jellemzően háborúi), mint a tisztán gazdasági “törvényszerűségek”.

Nyersebben szólva, a piac fogalmát leginkább arra használják a különböző üzleti kartellek, maffiák (értsd: kapitalisták) és az általuk szénné korrumpált kormányok, hogy időnként rákenhessék a bűnös rablásaikat.

Részletes kifejtés helyett inkább hadd tegyek fel néhány költői kérdést a talán leginkább tanulságos “olajpiac” vonatkozásában:

• Mitől piac az, amikor a legnagyobb olajtermelő országok egy népes csoportja (OPEC) időnként összeül, és kiokoskodják az aktuális időszak árait, illetve termelési mennyiségeit? A tankönyvek szerint ugyanis ezt kartellnek hívják, amit elvileg még a kapitalizmus mesebeli törvényei is a lehető legszigorúbb tiltanak, konkrétan a súlyosan piacromboló hatása miatt.
• Mitől világpiac az, amikor a földkerekség legnagyobb ismert kőolajkészletének birtokosát, Venezuelát egy jó ideje egyszerűen tokkal-vonóval kiszankciózták a “piacokról”, amúgy hivatkozottan politikai megfontolásokból? Gondolom, a venezuelai olaj kiszorítása a fent említett kartellnek sincs ellenére.

A saját, hazai portánkon sepregetve

mitől hihető a kormány azon állítása, hogy a “piaci” üzemanyagárak a háborús infláció, illetve a szankciók miatt magasak, miközben az orosz olajra vonatkozó szankciók még életbe sem léptek, s amikor ezek a jövő évtől mégis megtörténnek, azok konkrétan pont a magyar vásárlásokat nem érintik? Még konkrétabban most az a hír járja, hogy az oroszok durván 40 százalékos “piaci” kedvezményt adnak a kínai és indiai vásárlóknak, ami – ugye – a legkevésbe sem árfelhajtó tényező az ún. “világpiacokon”.

Érdekességként megjegyzem, hogy a magyarországi üzemanyagárak alakulás is roppant tanulságos. Csak az elmúlt két évben nagyságrendileg 300 és 800 forint között ugráltak literenként, ezen felül pedig a dollárban számolt világpiaci olajár 2013-2014 környékén jellemzően magasabb volt, mint ma.

Márpedig olajból (és persze gázból) annyi van a bolygónkon, mint égen a csillag,

kismillió kitermelési technológiának vagyunk a birtokában, képesek vagyunk ezek sokféle szállítására is, aztán mindig közbejön valami, többnyire az államok ilyen-olyan “turpisságai”, amiknek következtében a képünkbe vágják, hogy

“Hja, hát a piac!”

Természetesen más kérdés, hogy józan ésszel se olajat, se gázt nem kéne használnunk, kiváltképp a Föld felfőzésére nem, de ezt most ne firtassuk! Azt viszont igenis firtassuk, vajon az üzemanyagok árának 480 forintban való ismételt rögzítése mit is jelent pontosan, még ha csak a szűkebb értelmében vett lakossági fogyasztás szintjén! Alapvetően azt, hogy még így is jóval többet fizetünk érte, mint a “piac” szerint kellene, amit keményen bizonyít a MOL gigantikus nyeresége is. Azt természetesen elismerem, hogy a nagy olajcégek és kartellek ennél többet kérnének érte, de majd ők is fel fogják ismerni, hogy minden határon túlmegy a kapzsiságuk.

Az EU legalább napjainkban elért bizonyos felismerések szakaszába,

ugyanis az indulatok elszabadulását kockáztatja azzal, ha az eddigi torz árképleteit nem váltja fel valamilyen más metódusokkal, amiknek persze továbbra se lesz semmi közük a piac tankönyvi logikájához.

A hétköznapok európai polgára ugyanis most ismerkedik meg azzal a máig tartó rablóhadjárattal, miszerint például az áram árát az EU-ban a legkevésbé sem a piac, hanem a leggyengébben működő erőművi szereplők pocsékolásai határozzák meg. Meg a földgáz amúgy iszonyatosan mesterséges ára. Ja, és mindennek a tetejébe a nemzeti árszabályozó hatóságok.

Nos, ezen a soron kell értelmezzük, amit a magyar kormány csinál

Rájött, hogy az árakat végül is ő mondja meg, s propagandisztikus igényei szerint meg is mondja. Azt ugye nem mondhatja, hogy a tömegközlekedés, a gyógyszerek, a gyermekélelmezés, az óvodai szolgáltatások és még pár dolog hatósági árszabályozását ő találta volna fel, mert ezek Kádár óta ebben a körben voltak és vannak. Legfeljebb azokon a területeken vitézkedhet, amelyeket egy időben a piacnak adott át, tehát az üzemanyag, vagy egyes alapvető élelmiszerek vonatkozásában.

Ahány termék, vagy szolgáltatás jut ismét ebbe a hatósági körbe, azt mind a melegvíz újabb és újabb feltalálásának tekinthetjük.

Friss!

• Ne számítsunk semmire a hatalom mindent elborító züllött aljasságán kívül…
  Megosztás Bár folyamatos kampányban kényszerülünk élni a Fidesz-uralom kezdete óta, de az “igazi” kampány csak most kezdődött. E hatalom-kampány első eleme a “szuverenitásvédelmi izé” fölbukkanása – szinte a semmiből. Hiszen bár az “izének” “megfelelően” fizetett munkatársai voltak, vannak ugyan, de más, mondjuk valós, értelmes, honvédő tevékenysége nem nagyon Hogy “működni” kezdjen, “kellett” hozzá egy följelentés… További információ: Ne számítsunk semmire a hatalom mindent elborító züllött aljasságán kívül…
• Magyar György: ennél ostobábban nem időzíthette a Fidesz, hogy Magyar Péter ellen bevetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt
  Megosztás Gőzerővel folyik a NER-ből kiugrott Magyar Péter lejáratására irányuló kampány, és erre eddig több százmilliós nagyságrendben költött a kormány és a Fideszhez közeli média – mellesleg nyilván közpénzből. Csak nem estek pánikba!? Ám úgy fest, ez kevés, mert a karaktergyilkosságba beszállt az a Szuverenitásvédelmi Hivatal is, amelynek létrehozása miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást… További információ: Magyar György: ennél ostobábban nem időzíthette a Fidesz, hogy Magyar Péter ellen bevetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt
• Verebes István és az Ő stigmája, avagy a Heti Hetes hatása a 77 éves bababőrön
  Megosztás Verebes István a Partizánban elhangzott beszélgetésben elmondta, hogy színészként, rendezőként, dramaturgként, íróként, színházigazgatóként vagy műsorvezetőként sok mindent elért, de sajnos ennek ellenére az utcán még mindig a Heti Hetes miatt szólnak oda hozzá, amiben való szereplését „élete tévedésének” tart és csak azért vállalt el, hogy fia londoni tanulmányait finanszírozhassa. Nemzeti „legjobb apák között a… További információ: Verebes István és az Ő stigmája, avagy a Heti Hetes hatása a 77 éves bababőrön
• Ujhelyi: politikai szemtanú vagyok, nem pedig bolond…
  Megosztás Sokat gondolkodtam a Fidesz miniszterelnökének márciusi beszéde óta az új kormánypárti szlogenen, amelyet a párt vezető politikusai és fizetett hangemberei azóta is tudatosan használnak, miszerint is „el kell foglalni Brüsszelt”. Először elengedtem a fülem mellett, mert csak a szokásos baromságnak tartottam, amelyeket a szövegírói hevületben a kormányfő elé tesznek. Minél többet mondják azonban a… További információ: Ujhelyi: politikai szemtanú vagyok, nem pedig bolond…
• Békesi László: Milákot nem szimpatikus, vonzó egyéniségéért, hanem fantasztikus teljesítményeiért becsüljük és szeretjük
  Megosztás Talán soha ekkora érdeklődés nem övezte még az úszó országos bajnokságot, mint idén. Persze nem csoda a kitüntetett figyelem a szurkolók és a média részéről, két korszakos zseni, Hosszú Katinka és Milák Kristóf is a 126. országos bajnokságra időzítette visszatérését. Kettejük távolmaradásának oka eltérő, Hosszú szülési szabadságon volt, míg Milák a tavalyi, kaposvári ob… További információ: Békesi László: Milákot nem szimpatikus, vonzó egyéniségéért, hanem fantasztikus teljesítményeiért becsüljük és szeretjük