Ez a nap
Putyin: Moszkva azonosította a Szkripal-ügy két gyanúsítottját
Oroszország azonosította azt a két férfit, aki a brit hatóságok szerint megmérgezte Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynököt és lányát.
Oroszország azonosította azt a két férfit, aki a brit hatóságok gyanúja szerint Angliában megmérgezte Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynököt és lányát – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Vlagyivosztokban.
„Tudjuk kik ők, megtaláltuk őket” – mondta.
Az orosz elnök közölte, hogy két büntetlen előéletű civilről van szó. Kifejezte reményét, hogy a két férfi hamarosan a nyilvánosság elé áll, és elmondja, miképp történt az eset.
„Nincs abban semmi különös és kriminális, biztosítom önöket” – tette hozzá Putyin.
Szergej Szkripal volt kettős ügynököt március 4-én sikertelenül próbálták meggyilkolni méreggel az angliai Salisburyben, az elvetélt merényletkísérlet miatt a lánya is kórházba került. A brit hatóságok szeptember 5-én két orosz állampolgárt vádoltak meg a bűncselekménnyel, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés ügynökei, és a mérgezéshez „novicsok” típusú katonai idegméreg-hatóanyagot használtak.
Brit tisztségviselők arra is egyértelmű célzásokat tettek, hogy a merényletet a legmagasabb szinten rendelhették el Oroszországban. Moszkva visszautasította a vádakat.
London szerint Szkripalt és lányát az orosz Alekszandr Petrov és Ruszlan Bosirov próbálta megmérgezni. A brit rendőrség ugyanakkor nem zárta ki, hogy a két férfi álnevet használt. Az üggyel kapcsolatban Nagy-Britannia nem fordult jogsegély-kérelemmel Oroszországhoz, a gyanúsítottak ujjlenyomatait sem szolgáltatta ki Moszkvának, Szkripalék konzuli láthatását pedig nem engedélyezte.
A vádak és viszontvádak nyomán London és Moszkva még tavasszal kölcsönösen kiutasította egymás 23 diplomatáját. Hasonló lépések történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.
Szeptember 6-án az amerikai, a német, a francia és a kanadai kormány egy, a brittel közös nyilatkozatban közölte: teljesen megbízik abban a brit megállapításban, hogy Szkripal-ügy két gyanúsítottja az orosz katonai hírszerzés ügynöke, és abban a brit kormányzati véleményben is, hogy az akciót szinte biztosan az orosz állam valamely magas szintjén hagyták jóvá.
Júliusban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, Dawn Sturgess is megbetegedett pontosan ugyanattól az idegméreg-hatóanyagtól, amelyet Szkripalék megmérgezéséhez használtak, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, az elkövetők által nyilvánvalóan elhajított parfümös fiolát. Rowley felépült, élettársa azonban a kórházban elhunyt. A brit rendőrség egyesítette a két ügyben folytatott nyomozást.
Putyin az év végéig békeszerződést szeretne kötni Japánnal, feltételek nélkül
Oroszország még az idén hajlandó lenne békeszerződést kötni Japánnal a második világháború végleges lezárásaként, és erre Moszkva feltételek nélkül kész – közölte az orosz elnök Vlagyivosztokban egy panelbeszélgetésen, amelyen Abe Sindzó japán kormányfővel együtt vett részt.
„Hetven éve tárgyalunk. Sindzó azt mondta: változtassunk a megközelítésen. Változtassunk! Nos, az gondolat ötlött fel bennem, hogy kössünk békeszerződést – nem most, hanem az év végéig – minden előzetes feltétel nélkül” – mondta Putyin a Keleti Gazdasági Fórum keretében megrendezett nyilvános eszmecserén.
Abe Sindzó japán miniszterelnök a fórumon kijelentette: egyetért Putyinnal abban, hogy „nem normális helyzet” az, hogy Tokió és Moszkva között még mindig nincs békemegállapodás.
A szerződés megkötésének akadálya a Kuril-vonulat négy déli szigetének (Kunasir, Iturup, Sikotan és Habomai) hovatartozása ügyében fennálló az orosz-japán területi vita. A két ország között a második világháború vége óta csak fegyverszünet van érvényben.
A szigeteket a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját „északi területeinek” tartja őket.
A Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, és Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására.
2013 áprilisában Abe volt az első japán miniszterelnök, aki tízévi szünet után Moszkvában járt, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett szigeteket „eladni” vagy „elcserélni”.
Putyin és Abe keddi hivatalos tárgyalásai alkalmából megállapodott a gazdasági együttműködés elmélyítésében a Kuril-szigeteken.
(Forrás: MTI)
Szerző
