Connect with us

Banánköztársaság

Rab László: április 4: a felszabadulás ünnepe, avagy harc a káposztaágyásért

Megosztás

Elkezdődött az aláírásgyűjtés. Számoljunk! Rab László (nem is annyira) szŰrreál összefoglalója a 6-os hétről.

Rab László
Megosztás

Elkezdődött az aláírásgyűjtés. Számoljunk! Rab László (nem is annyira) szŰrreál összefoglalója a 6-os hétről.

Lépten nyomon

Most már nem az számít, hogy a Minnerstájsz hord-e golyóálló mellényt, amikor fokhagymás lángost süt a konyhában, az se érdekes, hogy mit lop még össze a hátralévő hónapok alatt. Azt kell számba venni, hogy mi van. 199 hely kiadó a parlamentben. Az ellenzéknek listáról összejön 45. 199 osztva kettővel: az száz. Hiányzik tehát 55 hely, amelyeket egyéniben kellene besöpörni. Az ellenzéki jelöltek 32 helyen néhány óra alatt összegereblyézték az 500-500 aláírást, ami azt jelenti, hogy saccperkábé 32-35 körzetben jók az ellenzéki lista esélyei. 55 meg 35, az 90. Hiányzik 10 a százhoz. Zalaegerszeget, Nagykanizsát, Veszprémet kellene behúzni. Uszkve 18-20 körzet billeg tehát. Erről szól a 2022-es parlamenti választás. Aki ezen a húsz helyen nyer, mehet a mennyországba. Amúgy a pokolba vezető út is nyitva áll mindenki előtt. Azon is lehet járni. Szoktak is.

Bele kell szeretni

Márki-Zay polgártárson annyi múlik, hogy sikerül-e neki önmagát jobban szerethetővé tenni Sikerül-e elérnie, hogy a hölgyek belészeressenek, rajongjanak érte, mint az történik Karácsony polgártárssal. MZ kissé szálkás, olykor tüskés, de ezt már megszoktuk. Ezzel tudott nyerni Lézer Jani ellen anno. Nem is baj, ha a kampány hátralévő részében rábízzák a piszkos munkát. Megy a vágóhídra, ezt mondta nem sokkal ezelőtt. Bejött. Ahol faragnak, ott hullik a forgács. Ezzel a fullánkossággal szemben ott az ellenzék derűje, amelyre szombaton Budapesten, a XV. kerületben személyesen is rácsodálkoztam. Csupa vidámság az élet, rengeteg a vigyor és a vicc. Jó kedve van a népnek, megy a szelfizés ezerrel. Jött Feri, s az újpalotai vásárcsarnok előtt hosszú sorokban kígyóztak a szavazók, hogy aláírjanak. Közben az izgatta őket a legjobban, hogy valaki lefotózza őket. Polszelfi: ez az új divat. Megjött Karácsony Gergely is, naná, hogy testőrök nélkül, mint Feri. A DK-s stand mellé telepedtek le a fideszesek, soha nem láttam még őket itt. Páran ődöngtek a sárgaszínű minista tollakkal a kezükben. Arra bazíroztak, hátha valaki beszól a Ferinek vagy a széljobb Magyar Nemzet stílusában elkezdi b*gatni Karigerit. De senki se szólt be. Hanem mikor Karácsony átbillegett a zebrán, egy autóból egy fickó azt ordította: „Sok sikert, Karácsony úr!” Tizenegy után a fideszes aktivisták csöndben, fegyelmezetten szedelőzködni kezdtek. Ez itt most nem az ő napjuk volt.

Egyre több az ilyen jelenet, de csak Pesten. Mert itt a ministák áprilisban nem rúgnak labdába, tudjuk jól. A tíz-húsz hely, amelyre az ellenzék is hajt, nem itt van. És nem is a nagyvárosokban. Lonci bácsi káposztaágyását kell meghódítani, ez most a feladat.

Küldi a zsét, de kap érte szavazatot

A fogát vicsorogtató Minielnök mellett jó látni, hogy megvan a normális ország alternatívája is. Tolvajok, gazemberek és a médiában randalírozó nyomiboy-ok nélkül is lehetne itt élni. Épp csak vissza kell foglalni a korszerűtlen pöcsök kezébe került, eléggé elhasznált hazámocskát. Az ellenzéki választó megkapta a napokban a hazámocskát kizsebelő bandától a tavalyi személyi jövedelemadót, és szeretnek pofázni a nyugdíj pluszpénzekről is. Piha az összelopott vagyonok ellensúlyozására, adjátok csak! A szavazatomra ne számítsatok!

Köszöntöm Önöket, egy perces híradó a jövőből

Az ellenzéki választó olyan forgatókönyvekben érdekelt, amelynek lapjain az áll, hogy április 4-én (a felszabadulás ünnepén!) haza lehet zavarni a közmédiából a propagandát hizlaló tetveket, csak és kizárólag Falucskai Ivett maradhat, aki oly kedvesen nyomja az egyperces hazugságokat, hogy az már szinte szép. Köszöntöm önöket, sajnos a Mini beszopott, elvesztette azt a húsz helyet, amelyre pedig februárban még az életét merte volna feltenni. Bukott Lézer Jani meg a Tóni is, mennek Borkaival, Szájerrel, Kaletával a levesbe. Ne menjenek sehová, később újra jövök, s tovább sorolom a seggnyaló-listát. A Cumi utca 7. című választási egyperces műsorunkat látták.

Ilyen-olyan párbeszédek

Hej, Mancikám, ezután fordítva kell gereblyéznünk a káposztaágyásban! – mondja Lonci bácsi április 4-én Manci néninek.
– Mi történt, galambom? – kérdi M. néne almáspite-sütögetés közben.
– A nép Soros Györgyre szavazott, be kell engedni a migráncsokat, és az óvodában is minden kislány fiú lesz, a leányok pedig fiúkák. Győzött az LMBTQ-lobbi, ami a mi falunkban történő nemváltásokat is befolyásolja.
– De hát nem azt mondtad, Loncikám, hogy itt aztán nem lesz váltás?!
– Mondtam, mondtam. Ezután a falunkban minden máshogy lesz. Visszajönnek a kommunisták, a padlássöprők, a kútmérgezők. Lehet, hogy én is homokos leszek, mert előírják.
– Ne hülyülj már, Lonci, ennyire azért nem veszélyes a helyzet.
– Tévedsz, drága Mancátorom! A nagyságos minielnök úr megöregedett, látom, hogy elfáradt. Még egyszer nem jön vissza. Ami azt jelenti, hogy végünk van.

Egy másik jelenet április 4-éről. Két államtitkár beszélget (nem a Völlner, aki önként jelentkezett a Markó utcában).
-Felhívtam a Ferit – mondja egyikük.
– Mit mondtál neki?
– Hogy belülről bomlasztottam éveken át.
– Elhitte?
– Nem. Azt mondta, ha szükség lesz ránk, azonnal hívni fog. Mert pótolhatatlanok vagyunk. Nélkülünk mozdulni se tud.
– Én Márki-Zay-nál kínáltam fel a szolgálataimat.
– Kellesz?
– Hogyne kellenék. Nálam vannak a dubaji számlaszámok. A telefonbeszélgetések felvételeit is eltettem. Valamiből nekem is élnem kell.

Ez volt a 6-os hét, sok-sok szelfivel és nevetéssel telt. Jöjjön a 7-es a Valentin-nappal!

Előző hét

Szerzőnk könyve:

 

Rab László: április 4: a felszabadulás ünnepe, avagy harc a káposztaágyásért

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük