Rab László: fusson, ki merre lát!

Próbáljuk összerámolni, mi történt csinos kis káposztaágyásunkban, melyet Lonci bácsi őriz, nehogy letapossák a migráncsok. Manci néne közben almásrétest süt, hátha erre jön egyszer a Mini, lehessen neki kedveskedni. Csak azt szokta sóhajtozni, istene(m), az a Borkai nehogy vele legyen. Mert akkor lesz olyan csikólátás, hogy csudájára jár a falu. Rab László szŰrreál összefoglalója az 52-es héten a 21-es évről.

Ha kell, favakcinával is védené a magyart

Kezdjük a vírussal. Emlékszünk rá 20-ból, égszakad és föld indul, az oskolákat be nem zárja a Minnerstájsz, különben is behurcolták hozzánk az iráni diákok erőszakkal. Aztán jött a kamuáradat, mely egy évtizedre elég lett volna. A horkolásgátló készülékekkel kezdődött, aranyárban vetette a Mini a Petigyerekkel. Hazazavarta aztán a súlyos betegeket, mert kellett a hely a koronásoknak.

De tudja-e pédul valaki, ki van és mit csinál a nagyhirtelen felrántott (ld. Kína, öt nap alatt komplett klinika) kiskunhalasi járványkórházzal? Ott áll üresen, két komondor unatkozik az udvaron.

Kifarolt később az EU Pfizer-programjából, nem kellett neki az európai közös beszerzés, pápább akart lenni a pápánál, fasza magyar gyerök, aki ha kell, favakcinával is megvédi a magyart. Vétetett például 5 milliárd forintért kínai PCR-t, ami teljesen fölöslegesnek bizonyult. És cifra regisztrációval lehetett oltást kérni. Miközben a világ számos táján buszok jártak körbe, és a fagylaltosnál is beadták az injekciót, ha valaki kérte.

Mégis kurvára jól áll járványvédekezésben. A lakosság számát nézve nálunk halt meg a legtöbb ember, Lonci bácsiék mégis úgy gondolják, hogy a Mini nem csak az árvizet, de a covidot is meg tudta fékezni.

Lófaszt tud ez megfékezni. Csak azt tudja tenni, hogy az oltási papírrongyokkal megnyugtatta a népet, s közben az email-címeket szépen besöpörték a Kubatov-listára. A legsúlyosabb a kínai és az orosz vakcinabuli volt. A 65 felettieket oltották vele, azért, hogy világelsők legyünk, de jelenlegi tudásunk szerint ez hatástalannak tűnik, kell rá megerősítő oltás, mert szart se ér. De hát akkor szegény Mini is bajban van, hiszen (a sajtótudósítások szerint) őt is kínaival oltották be (hiszi a piszi). Oltakozott, ja. Meg felvette az oltást. 19. századi felcserduma, de ezt is sikerült elterjeszteni, mert az ökör sajtó betanította rá a népet.

Jövök nemsokára, áldás, békesség

Mellesleg a kamuáradat fontos építőköve, hogy az orvosok, ápolók, mentősök kussoljanak, ne lehessen megtudni tőlük, hogy mi van. És a kíváncsi firkászoknak is hosszú hónapokat kell koslatni a vírussal kapcsolatos költések adataiért. Így lehetett csak megtudni, hogy 300 (!) milliárdért vették meg (haveri közreműködéssel) a kínai lélegeztetőgépeket. 16 ezret vettek, s háromezer került magyar kórházakba. Hogy mi lett a többivel, nem tudni. Eladták vagy feldugták maguknak? Nem tudhatod. Csak azt, amit Falucskai Ivett-tel mondatnak ki:

’A felmérések szerint a nép fölöttébb elégedett a járványvédekezéssel. Ha nincs a nemzet faszagyereke, már rég alulról szagolnánk az ibolyát. Jövök nemsokára, áldás, békesség.’

A másik a dugogatás. Piros fejű tizedes vagy összehengerített dollárköteg: egyre megy. Be- és el kell dugni valahová. Orbán itt is ugyanazt csinálja, mint a járványkamuzással. Beáldozza a leghülyébbeket, bukjanak, csak ő maradjon tiszta (a Völner-botrányban gyakran emlegetik a „Gazdát”; az meg vajon ki lehet?) Arra hajt, hogy ne lehessen elkapni a grabancát. Csikót látott Borkai? Nyomták a zsét Völner zsebébe? Mászik lefelé Szájer az ereszcsatornán? Szólni Toni boynak, üssön össze valamit Karácsonyról, ellensúlyozni kell a Fideszmocsár bűzlő szagát.

És másnap a lapjaiban, tévéiben, rádióiban megjelenik, hogy Gyurcsány, Soros és Karácsony együtt ultizik. Naná, hogy Karácsony mindig betlit játszik.

A legszebb különben az volt, amikor rászálltak a politikai varjak az ismert ellenzéki vezetőkre, Dobrev Klárára például, meg Gyurcsányra, és akkor befutott a Márki-Zay. Volt ott néhány nap, amikor nagykanállal lehetett enni a zűrzavart. Lapítottak, mint szar a fűben. Nem tudták, hogy mi a f*sz van. Hirtelen megértették, hogy a kommunikációt, amiben annyira bíznak a bányaeladás és a tokaji szőlőmutyi óta, befuccsolt. De aztán a helikopteres csávó felébresztette őket, jöhetett a plakátmárkizás.

És elkezdődött a baloldali sajtóvarjak megtérítése is, mert ebben a Fidesznek régi hagyományai vannak. Aztán pedig mi a vége? Hát az, hogy a Medián szerint a Minnerpárt jobban áll, mint az E. Az Ellenzék.

A választásokra is elég lenne egy nagy E-betűt ragasztani a 106 jelölt mellére, hátára. Az, hogy pártból jöttek, el kéne felejteni. Ezt igazolta az előválasztás is. A választót csak az E-betű érdekli. Oda kell állni mögé, különben marad a rohadvány. Melyben a haszonlesők oly szépen el tudnak dagonyázni. Uszkve tízezer ember. Sajtósuksükök, tőzsdei spílerek, szállodai, turisztikai pöcsök, bírósági és rendőrhéják, gabonakereskedők, kopott zenészek és állami tisztviselők. A NER hazugságbirodalmának letéteményesei. A nemzeti burzsoázia.

Fusson, ki merre lát!

Jön a 22-es év. Két dolog történhet.

• 1. Megunja a nép a kamut, a fiatal választók pedig az előválasztáshoz hasonlóan eldöntik a kérdést, és leszavazzák az unalmassá váló öreg tolvajbandát.
• 2. Meghagyják a lehetőséget, hogy az öregfiúk teljesen kifosszák az államkasszát. Ebben az esetben nyomor vár ránk, és az erőszak ott leselkedik az előszobában.

A Mini arra hajt, hogy ne lehessen elszámoltatni. Ezért gajdol az EU ellen, uszít a menekültek ellen, keresi a konfrontáció lehetőségeit. Lehet, hogy Márki-Zay töketlenkedik, és rendre összeakasztja a bajuszt a mellette állókkal, mégis ő az, aki már megverte a Fideszt. Adjuk meg neki a LudasMatyi-esélyt! Különben beleharapunk – nem a fűbe, hanem a káposztaágyásba. Ellenzéki győzelmet várnak a kőleók is a Lánchíd tövében, azért üvöltenek, hogy a Karamella kopott diktátora lebucskázzon a hatalom grádicsáról. S jövő áprilisban kiadja azt a jelszót, mely a legjobban állhat majd neki: Fusson, ki merre lát!

Nem magam miatt írom mindezt. Nem nekem kell a szabadság, s nem azért ajvékolok, hogy írhassak. Azt meg tudom tenni a négy fal között is, nem kell hozzá buknia a hazug rendszernek. Épp csak azt szeretném, hogy a kölykeim ne ragadjanak bele a hazugságokra és könyöklésre épülő posványba, ellenben ízleljék meg a szabad döntés és a verseny édes ízét.

Ha jól döntenek, nem a senkik lesznek nyeregben, hanem azok, akik megdolgoznak a sikerért. Ne hagyjuk hát, hogy a Mini jövőre is bicskával egye tovább a vattacukrot!

Voltaire szép szavaival búcsúzom a 21-es évtől: „Taposd el a gyalázatost!”

Boldog új évet, édes, aranyos honfitársaim!

Rab László: ellenfél nélkül szép az élet, avagy: egy bolond hárommilliót csinál!

Rab László: a világhatalom esete a kis széteső országgal, avagy amikor még a kő leók is elsírják magukat