Városi kurír
A napi fontos.

Rágás

A polgár meg csak rááááááááááááááááág!

0 282

Mit rág az ember? – Rágom a szám. Berágok. Mi mindenen rágom magam? – Rágjuk a gittet, rágják a gittet. Rágom a gumit, rágják a gumit.

AB OVO RÁG EZ AZ ORSZÁG

R Á G Ó D U N K. Rágjuk egymást. Általában és alanyi jogon rágódunk. Rágódunk témákon, problémákon, egy-egy gondolaton, terven, álmainkon, vágyainkon. Belülről rágjuk magunkat. Engem rág valami, téged rág valami, őt rágja valami. EZ MÁR VALAMI!

Ma már nem mardos valakit a lelkiismerete, hanem rágja. Mi nem piszkáljuk, hanem rágjuk egymást. Divatossá vált a szó, s divatossá vált a rágás, mint cselekedet. Rágjuk a húst, ha van. Rágnánk a húst, ha lenne. Rágós a hús, ha van.

Reklámfilmeken szép, izmos fiatalemberek hónuk alatt nagy rágógumikkal sétálgatnak tengerparti kikötőkben.

Rágunk

Rágunk, mert büdös a szánk, mert a rágógumi olcsóbb, mint a fogkefe és a fogkrém, mert a rágás egészséges, hiszen a fogaink épségéért rágni kell. És mert nincs, mit érdemes lenne rágni, mert nincs rá pénzünk, hát rágjuk a csontot, a porcogót, a farhátat, a csirkelábat. Mi csak rágnánk a húst. Én rágok, te rágsz, ő rág. Mi rágunk, ti rágtok, ők rágnak. Én rágok, te berágsz rám, ő berág rád, én berágok rá. Imigyen rágódunk.

Felhőtlen gyermekkoromban rágtam a járóka rácsát, a csörgőt, a cumit, az ujjam, a párnacsücsköt, a lencsibabát. A Pál utcai fiúk gittet rágtak, s még nem énekeltek zenekarban. Ezek a mai fiúk is tudnak persze gittet rágni minden pártban. Gittet és ellengittet. Rágnak a pártosok és a párton kívüliek. Rágnak a hithűek és a hitetlenek. Rágnak az okosok és a buták, rágnak a dilettánsok és a tehetségesek – ha éppen nincs mit, akkor egymást.

Rágja az agyam a butaság és a gonoszság

Rágom a kiflicsücsköt, a száraz kenyérhéjat, az almacsutkát, a tollam végét.

Csüngünk a telefonzsinóron és rágjuk a szánk. Ma nem lyukat dumálunk egymás hasába, hanem rágjuk a máját. Ha nem mászik le rólam, akkor rágja a fülem. Belerágja magát a lelkembe. Rágja az agyam a butaság és a gonoszság, a fonákság. Rágjuk a madzagot és a bot két végét. Ma nincsenek elcsépelt szövegek, csak lerágott csontok. Mi nem kievickélünk majd a bajból, hanem keresztülrágjuk magunkat a problémákon, vagy felszínre rágjuk magunkat.

Rágjuk az almát, az ORSZÁGALMÁT. A hatalom hat alomban őröl, rág, csócsál.

Rágja az állampolgár tűrőképességét. A polgár meg csak rááááááááááááááááág! S reméli, hogy kirághatja magát a slamasztikából.

Naná, hogy félek!

Leírás

Akár ez is tetszhet
Betöltés...

Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom További információ