Santosh Kesari a San Diegói Kalifornia Egyetem (UCSD) neurobiológia professzora és az UCSD Rák Központ Neuro-onkológia Programjának igazgatója. Kutatási területe a glióma biológiája. A professzor és munkacsoportja kutatásait az motiválja, hogy hatékony terápiát dolgozzanak ki agydaganatos páciensek számára. A beszélgető partnerek korábban együtt dolgoztak a philadelphiai Wistar Intézetben.


[mnky_ads id=”10551"]

Ez a gond a hagyományos terápiákkal

BZS: A rák gyógyítása a modern orvoslás egyik kudarcágazatának tűnik. Habár a betegek ma jóval tovább élnek, mint néhány évtizeddel ezelőtt, egy nem kellő időben diagnosztizált betegség még mindig halálos. Milyen ráktípusokat tudunk hatékonyan gyógyítani, és melyek azok, amelyek ellenállnak a beavatkozásoknak?

SK: Jelentős haladást értünk el sok ráktípus molekuláris alapjainak megértésében. Az utóbbi évtizedben e tudás alapján új rákellenes szereket tudtunk előállítani, például a krónikus mieloid leukémia ellen. Az ún. szolid tumorok esetében is értünk el sikereket, például az emlőrákban szerepet játszó Her2 receptor és a tüdőrák fontos tényezője, az EGFR receptor célzott gátlásában, hogy csak néhány esetet említsek. De még messzinek tűnik az út a glioblasztóma, a vese-, a hasnyálmirigy- és más tumorok gyógyításához. Az utóbbi években jelentős előrehaladás történt a melanóma terápiájában, aminek révén a túlélési idő szignifikánsan megemelkedett.

BZS: A tradicionális gyógymódok az operáció, a sugárterápia és a kemoterápia. Mi a gyakori kudarc oka? Miért nem működnek megfelelően ezek a terápiák?

SK: Először is az operáció és a sugárterápia rendszerint helyileg kezelik a daganatot, a rák azonban áttétet képez, és elterjed a testben, ezért itt ezek a technikák már nem segítenek. Egy másik nagyon fontos probléma az, hogy a daganatok jelentős része nem pusztítható el kemoterápiával. Az emberi daganatok 50%-ában ugyanis mutáns az ún. p53 gén, aminek egyik feladata, hogy az elfajult sejteket öngyilkosságra késztesse. Ráadásul, a kemoterápiára eredetileg érzékeny tumor sejtek képesek ellenállást kialakítani az alkalmazott kémiai anyagokkal szemben.

BZS: Milyen új próbálkozások vannak a rákgyógyításban és ezek közül, melyek lehetnek a megváltók?

SK: Számos ún. célzott szer, pl. az EGFR, a BRAF és a HER2 jelmolekulákat gátló készítmények óriási előrelépést hoztak az utóbbi évtizedben. Az új megközelítések, pl. a vakcinákkal vagy az immunrendszerre gátló hatást gyakorló fehérje molekuláknak a gátlásával az utóbbi öt évben jelentős túlélés növekedést értünk el az agytumorok esetében.


A KÜLÖNBÖZŐ TUMOROKRÓL A KÖVETKEZŐ OLDALON

[m[mnky_ads id=”10552"]p>

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét