A rák jövője 0 993

Santosh Kesari a San Diegói Kalifornia Egyetem (UCSD) neurobiológia professzora és az UCSD Rák Központ Neuro-onkológia Programjának igazgatója. Kutatási területe a glióma biológiája. A professzor és munkacsoportja kutatásait az motiválja, hogy hatékony terápiát dolgozzanak ki agydaganatos páciensek számára. A beszélgető partnerek korábban együtt dolgoztak a philadelphiai Wistar Intézetben.

Ez a gond a hagyományos terápiákkal

BZS: A rák gyógyítása a modern orvoslás egyik kudarcágazatának tűnik. Habár a betegek ma jóval tovább élnek, mint néhány évtizeddel ezelőtt, egy nem kellő időben diagnosztizált betegség még mindig halálos. Milyen ráktípusokat tudunk hatékonyan gyógyítani, és melyek azok, amelyek ellenállnak a beavatkozásoknak?

SK: Jelentős haladást értünk el sok ráktípus molekuláris alapjainak megértésében. Az utóbbi évtizedben e tudás alapján új rákellenes szereket tudtunk előállítani, például a krónikus mieloid leukémia ellen. Az ún. szolid tumorok esetében is értünk el sikereket, például az emlőrákban szerepet játszó Her2 receptor és a tüdőrák fontos tényezője, az EGFR receptor célzott gátlásában, hogy csak néhány esetet említsek. De még messzinek tűnik az út a glioblasztóma, a vese-, a hasnyálmirigy- és más tumorok gyógyításához. Az utóbbi években jelentős előrehaladás történt a melanóma terápiájában, aminek révén a túlélési idő szignifikánsan megemelkedett.

BZS: A tradicionális gyógymódok az operáció, a sugárterápia és a kemoterápia. Mi a gyakori kudarc oka? Miért nem működnek megfelelően ezek a terápiák?

SK: Először is az operáció és a sugárterápia rendszerint helyileg kezelik a daganatot, a rák azonban áttétet képez, és elterjed a testben, ezért itt ezek a technikák már nem segítenek. Egy másik nagyon fontos probléma az, hogy a daganatok jelentős része nem pusztítható el kemoterápiával. Az emberi daganatok 50%-ában ugyanis mutáns az ún. p53 gén, aminek egyik feladata, hogy az elfajult sejteket öngyilkosságra késztesse. Ráadásul, a kemoterápiára eredetileg érzékeny tumor sejtek képesek ellenállást kialakítani az alkalmazott kémiai anyagokkal szemben.

BZS: Milyen új próbálkozások vannak a rákgyógyításban és ezek közül, melyek lehetnek a megváltók?

SK: Számos ún. célzott szer, pl. az EGFR, a BRAF és a HER2 jelmolekulákat gátló készítmények óriási előrelépést hoztak az utóbbi évtizedben. Az új megközelítések, pl. a vakcinákkal vagy az immunrendszerre gátló hatást gyakorló fehérje molekuláknak a gátlásával az utóbbi öt évben jelentős túlélés növekedést értünk el az agytumorok esetében.

A KÜLÖNBÖZŐ TUMOROKRÓL A KÖVETKEZŐ OLDALON

Előző cikkKövetkező cikk

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

2 × öt =

A szavak azonosításának képességével jön világra az újszülött 0 0

A szavak beszédből való kiválasztásához szükséges képességekkel együtt jön világra az újszülött – állapította meg egy európai kutatás.

Többet tudnak, mint hittük

Mielőtt egy csecsemő szavakat tanulna meg, először a folyamatos beszédből kell kiválasztania őket. A beszédben azonban nincsenek egyértelmű szóhatárok – ismertette a Developmental Science című szaklapban megjelent tanulmányt a ScienceDaily.com.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az első életév közepére a csecsemők megoldják ezt a problémát, azt azonban eddig nem tudták, hogy a szegmentálási készségek velünk születnek, vagy a beszédhallással és az agy fejlődésével alakulnak ki.

Egy európai kutatócsoport – a Liverpooli Egyetem, a Manchesteri Egyetem és az olasz SISSA kutatóintézet és a francia Neurospin központ tudósai – újszülötteknek játszottak le hangfelvételeket, amelyeknek szótagfolyamában négy értelmetlen szó rejtőzött. A közeli infravörös spektroszkópia eljárását használva megállapították, hogy az agy melyik részei aktiválódtak a felvétel hallgatása közben.

A háromnapos babáknál

két mechanizmust fedeztek fel, amelyek lehetővé teszik, hogy a hangfolyamból kiválasszák a szavakat. Az egyik a prozódia, vagyis a beszéd dallama, ez segít megállapítani, hogyan kezdődik és végződik a szó. A másik a nyelv statisztikája, amivel kiszámoljuk, hogy egy szóban milyen gyakorisággal kerülnek egymás mellé a hangok.

A felfedezés kulcsfontosságú a nyelvtanulás első lépcsőfokának megismeréséhez. „Arra világít rá a tanulmány, hogy milyen jó érzékelők a csecsemők valójában és mennyi információt szívnak magukba. A szülőknek nagyon fontos, hogy megismerjék, hogyan figyel rájuk a baba” – mondta Alissa Ferry, a Manchesteri Egyetem kutatója.

(Forrás: MTI)

Gép-galambok kémkednek utánunk? 0 0

smartbird-a-robot

Egy hetvenezer fős csoport az Internet-en azt állítja, hogy az összes madarat megmérgezték és drónokkal helyettesítették, feltöltésük pedig a távvezetékeken való „üldögélésükkel” történik.

Ezen összeesküvés elmélet hívei szerint,

a madarakat vírussal fertőzték meg, majd felderítő robotokkal helyettesítették őket. Az évtized vicce lenne mindez – vagy maga a fenyegető valóság?

A Birds Aren’t Real (a madarak nem igaziak) nevű internetes csoport két éve alakult, s napjainkban már hetvenezer követővel büszkélkedik az Instagram-on. Állításuk szerint tizenkét milliárd (!) madarat szánt szándékkal, mondhatni tervszerűen semmisítettek meg egy vírussal.

Sokan koronás sületlenségnek tartják

ezt, de az egyik alapítótag, Peter McIndoe, amerikai egyetemista meg van győződve arról, hogy ezek a madarak valójában drónok, melyek utánunk kémkednek. Szerinte az amerikai kormány tervszerűen irtott ki tizenkét milliárd madarat 1959 és 1971 között. Állítása szerint repülőgépekkel közel három km-es magasságból permetezték le a madár mérget, amit aztán a madarak egymásnak adtak át.

„Ha egy csepp méreg is ráragadt a madár tollára, a vírus a szöveteken keresztül a véráramba került, sőt a madarak csontszerkezetére is hatott: 24 órán belül elbomlott az egész test”.

A csoport állítása szerint az egész hadműveletet Allen Welsh Dulles – aki 1953 és 1961 között a CIA vezetője volt – vezényelte le, 49 milliárd fontnyi összeget csoportosítva át a közegészségügyi alapból, a madarak kipusztításának tervébe.

Megdöbbentő, de a csoport szerint John F. Kennedy elnököt azért ölték meg,

mert ellenezte ezt, a tollas lények elleni támadást (vagy inkább az állampolgárok utáni kémkedést?). A csoport további meggyőződése, hogy amikor ezek a „madarak” a távvezetéken üldögélnek, egyszerűen töltődnek.

„Mi a fenének lenne szükségünk eget hasító távvezetékekre, hogy energiához juttassuk otthonainkat? Ez föld alatti vezetékekkel is megoldható lenne.”

A magasban futó vezetékek egyszerűen dróntöltő állomások

S bár az az állítás, hogy minden madár gép, vastag túlzásnak tűnik, tény, hogy tavaly egy kínai újság nyilvánosságra hozta: harminc kínai katonai és kormányzati hivatal szorgos együttműködésével galamb kinézetű drónokat telepítettek az állampolgárok megfigyelése céljából.

A program a Dove (Galamb) fedőnéven futott Xian város egyik egyetemének vezetésével. Mindegyik „galamb” GPS-szel, nagy felbontású kamerával és repülésirányító rendszerrel volt felszerelve. 2011-ben pedig egy német mérnöki cég, a Festo, olyan repülő szerkezetet hozott létre, mely „kiköpött” vadászó sirály.

A SmartBird-nek nevezett drón olyan élethű,

hogy a valódi sirályok mellette repülnek abban a hitben, hogy egy társuk az. Szóval legyünk óvatosak, ha legközelebb belefeledkezünk az ég kékjébe!

A világűrben akarják pörkölni a tökéletes kávét 0 0

A rakétatechnológiát akarja segítségül hívni a kávé tökéletes pörköléséhez egy amerikai és egy Egyesült Arab Emírségek-beli vállalkozó, akik jövőre tervezik a világűrbe juttatni kávépörkölő kapszulájukat.

Rakétával kilövik a szemeskávét

A kapszula a Föld légkörébe való visszatéréskor keletkezett hőt használja fel a kávészemek pörköléséhez, amint azok egy túlnyomásos tartályban lebegnek. A tartályban a kávészemek mindenhol megpörkölődnek, és ily módon tökéletes kávét lehet előállítani – írta a Room című űrkutatási szaklapban a San Diegó-i Anders Cavallini és a dubaji Hatim al-Kafadzsi robotépítő.

A Földön a kávészemek pörkölés közben össze-vissza hánykolódnak, eltöredeznek és a pörkölő forró felületével érintkezve pörkölődnek meg. „Ha a gravitációt kivonjuk ebből, a kávészemek lebegnek a forró tűzhelyben, 360-fokos, egyenletesen elosztott hőt kapnak és szinte tökéletesen megpörkölődnek” – magyarázták.

A kapszulát – amely kezdetben 300 kilogramm szemeskávét képes hordozni – egy rakétával juttatják a világűrbe, mintegy 200 kilométeres magasságba. A szemek abban a hőben pörkölődnek meg, amely akkor fejlődik, amikor a kapszula visszatér a Föld légkörébe, a túlnyomásos tartályban a hőmérsékletet 200 Celsius-fok körül tartják.

Jövőre indulhatnak az első kávészemek a világűrbe

A vállalkozók elmondták, hogy már tárgyalást folytatnak olyan magán rakétagyártó cégekkel, mint a Rocket Lab és a Blue Origins, hogy megtalálják a megfelelő rakétát – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

Amint a kávé visszaér a Földre, az első, űrben pörkölt kávéból Dubajban, a vállalkozópár Space Roasters nevű cégének székhelyén fognak először kávét főzni. Azt még nem tudni, mennyibe fog kerülni egy csésze kávé.

Cavallini és al-Kafadzsi azt reméli, hogy jövőre indulhatnak az első kávészemek a világűrbe.

Nem ez az első ötlet a kávé űrbe juttatására. 2015-ben az Argotec olasz űrkutatási cég és a Lavazza kávéforgalmazó együttműködött a Nemzetközi Űrállomás asztronautái számára készült első presszógép tervezésében és kivitelezésében. 2015. május 3-án Samantha Cristoforetti olasz űrhajósnő itta az űrállomáson az első presszókávét egy, a súlytalanság körülményeire készített speciális csészéből.

(Forrás: MTI)

Most Popular Topics

Editor Picks

Megosztás