A rák betegségek többsége “rossz szerencseként “alakul ki


SK: Ez egy érdekes kérdés. A Science-ben a következőt írják erről (itt http://science.sciencemag.org/content/347/6217/78). A cikk lényege, hogy a rákos megbetegedések mindössze harmada tulajdonítható genetikai vagy környezeti tényezőknek, a kétharmada egyszerűen rossz szerencseként alakul ki véletlenül a DNS kettőződése során. Tehát nem teljesen véletlen a folyamat, mert az elfajulás gyakorisága függ attól, hogy milyen gyakran kettőződik meg a DNS, más szavakkal, hogy mennyit osztódik egy adott sejttípus. A dohányzás szintén jelentősen megemeli a tüdőrák kialakulásának esélyét.

BZS: Hogyan lehet elkülöníteni, hogy mely gének megváltozása játszik oki szerepet és melyek csak okozatok?

SK: Sokféleképpen vizsgálják ezt, részben a korábbi ismereteket alkalmazzák, részben sejtkultúrán és állat modelleken végeznek kísérleteket. A különféle tesztekben azt vizsgálják, hogy egy adott gén illetve annak mutáns változata szükséges-e a rák kialakulásához.

[mnky_ads id=”4674"][m[mnky_ads id=”4666"]p>

BZS: Angelina Jolie a BRCA1 gén olyan alléljait hordozza, ami nagy eséllyel mellrákot okoz. A híresség az amputáció mellett döntött. Jól tette, nem lett volna elegendő a folyamatos kontroll vizsgálat?

SK: Ez egy vitatott téma, és nincs egyetértés benne. Elvileg a folyamatos kontroll egy jó megoldás lehet. A BRCA1 gén mutációja nem csak emlő-, hanem petefészek rákot is okozhat, igaz ezt alacsonyabb gyakorisággal. Szóval, ez egy személyes döntés, ami szakmailag akár igazolható is.

BZS: Véleményed szerint a közeljövőben lehet majd génterápiával gyógyítani az ilyen egy gén által okozott betegségeket? Nem csak a biológiai technológiára, hanem a társadalmi elfogadottságra és a törvényi szabályozásra is gondolok. Engedélyezik majd az ún. csíravonal génterápiát, melynek eredményeként a test összes sejtje tartalmazza az idegen gént?

SK: Úgy vélem, hogy olyan súlyos betegségekre, mint pl. sarlós sejtes vérszegénységre, vagy több genetikai alapú anyagcsere betegségre hamarosan megoldják a technológiát. Állat modelleken már működik a technológia, csak adaptálni kell az emberre. Nemrég fejlesztettek ki egy rendkívül hatékony génsebészeti módszert, az ún. CRISPR/Cas rendszert. Ezzel, vagy a hagyományos módszerekkel hamarosan megoldható lesz a probléma.

BZS: Feltéve, ha lesz rá engedély. Az utóbbi években újra engedélyeztek néhány ún. szomatikus génterápiás protokollt, tehát, amikor bizonyos szövetekben végezték el a genetikai módosítást. A csíravonal génterápia nagy társadalmi ellenállásba ütközik. Az emberek azt gondolják, hogy a DNS-ünk megváltoztatása szentségtörés, és ezt nem csupán vallási okok miatt gondolják sokan.

SK: Hát igen, a csíravonal génterápia egy más kérdés, ezzel kapcsolatban a társadalmi felfogásnak meg kell változnia.

Személyre-szabott gyógyítás

BZS: Mi a személyre-szabott gyógyászat és hogyan alkalmazható ez a rákterápiában?

SK: A személyre-szabott orvoslás azt jelenti, amit a kifejezés is sugall: az egyént egyedileg kezeljük. A jelenlegi gyógyítás az ember általános sajátságaira fókuszál, ebben lesz változás. A rákterápia esetében ez azt jelenti, hogy először jellemezzük a rákot, majd a kapott információk alapján egyedileg kezeljük a pácienst. Például, mielőtt ismertük volna Her2 és EGFR mutációkat, minden emlő- és tüdőrákot egyformán kezeltek. Ma megállapítjuk az altípusokat és eszerint végezzük a kezelést.

BZS: Az élettartam evolúciósan optimalizált. Az életünknek különféle betegségek vetnek véget, például a rák. Biológiailag megoldható az örökélet?

SK: Valószínűleg nem, mindnyájan biológiailag meghatározott élettartammal rendelkeznünk. A betegségek hatékonyabb gyógyítása meg fogja hosszabbítani az életet, de nem a végtelenségig. Magát az öregedés folyamatát is lelassíthatjuk, akár életmódváltással is (sport, egészséges étkezés, dohányzás mellőzése, stb.), de megállítani a folyamatot szerintem nem lehet. Bár ki tudja, mit hoz a jövő. Ennek a területnek azonban nem vagyok a szakértője, meglehet, tévedek.

BZS: Sokan azt mondják, hogy mivel az öregedés genetikai alapú, ezért a megfelelő genetikai módosításokkal jelentősen meghosszabbítható az élettartam. Mi a véleményed az alternatív rákterápiákról, pl. lúgosítás, méregtelenítés, mágnes terápia, a különféle gyógynövény- és gomba terápiák, stb.?

SK: Ezek a technikák nem bizonyítottak. Egyesek elvileg működhetnek, mások viszont szembemennek a jelen tudományos elképzelésekkel. A testünk nincs elsavasodva, nincsenek bennünk méreganyagok, a mágnesességnek pedig nincs jelentős hatása a szervezetre. A gyógynövényekkel és a gombákkal elsősorban az igazolatlanság a probléma. Mindenestre az gyanús, hogy vizsgálatok nélkül állítják róluk, hogy hatásosak.

A cikk eredetileg a 168 Órában jelent meg, de ott már nem érhető el az archívum törlése miatt

[mnk[mnky_ads id=”10553"]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét