Szerdán robbant a hír, hogy az Onkológiai Intézet egyik osztályán az a gyakorlat, hogy a betegek hajnali fél 5-től egy lépcsőházban várakoznak, mert a várótermet csak 7 órakor nyitják ki, ahol sorszámot szerezhetnek a rendelésekre. A betegek tisztában vannak azzal, hogy ha később érkeznek, a sok várakozó miatt aznap már nem sok esélyük lesz bejutni a kemoterápiás kezelésre.


“Értelmetlen hajnaltól sorba állni a betegeknek…”

“Minden beteget tájékoztatunk, hogy intézetünkben a munkaidő és a betegellátás 7 óra 30 perckor kezdődik. A várótermeket 7 órakor nyitjuk, a munkakezdés előtt órákkal érkező betegek extra várakozási ideje ezért értelmetlen, nem róható fel az intézetnek”

– válaszolta az Index kérdésére az Országos Onkológiai Intézet.

2019., Magyarország

Az osztályon a betegek maguknak osztogattak egymás között cetlikre írt előzetes sorszámokat. Mire bejutottak az igazi sorszámokért, kiderült, hogy megváltoztatták a betegek behívásának gyakorlatát:

sorszámok helyett a betegpultnál való bejelentkezés sorrendjében fogják behívni a betegeket.

A hivatalos válaszban így reagáltak a balkáni állapotra:

“… a sorszámhúzásnál esetleg észlelt visszaélésekért (például: sorszámok cserélgetése) az intézet nem tehető felelőssé…”

Az Intézet válaszában azt is írja, hogy a területi ellátási kötelezettségükön kívül országos feladatokat is ellátnak. Ez azt jelenti, hogy az

ország minden részéről érkeznek hozzájuk betegek, tehát az ellátási területen kívülről spontán érkező daganatos betegek gyógyítása is korlátozás nélkül történik.

Az OOI négy kemoterápiás osztálya

az év minden munkanapján folyamatosan végzi a betegek kemo-, hormon-, célzott és immunterápiás ellátását. A kemoterápia a legmodernebb központi gyógyszertár által kiszolgált 95 ambuláns kemoterápiás székkel rendelkező kúra ellátóhelyen történik, minden esetben a legmagasabb szakmai színvonalon.

Ez az osztály 2018-ban 16 571 kúraszerű kemoterápiás ellátáson kívül 40 759 ambuláns vizsgálatot teljesített.

Ez minden évben 1000-1200 új daganatos beteg gyógyszeres kezelését jelenti, amivel az osztály Magyarország legnagyobb kemoterápiás ellátóhelye, naponta átlagosan 70 beteg kap kemoterápiát itt.

A Polgár Csaba főigazgató főorvos által aláírt közlemény szerint évtizedek óta az az alapelvük, hogy minden hozzájuk forduló beteget megfelelő időben, várólista alkalmazása nélkül kezelnek, ami a legtöbb Nyugat-Európai ország vezető rákközpontjában sem megoldott.

Remek!

Szóval senki nem felelős az áldatlan állapotokért, ha mégis, akkor azok mi magunk vagyunk, hogy megbetegedtünk. Ha ezt nem tesszük, lényegesen egyszerűbb dolga lenne az egészségügyi kormányzatnak, az intézet vezetőségének és a sorszámosztó gépezetnek is.

Ha már így jártunk, tűrjük türelemmel  Európa közepén, a XXI. században, egy dübörgő gazdaság lakóiként az embertelen körülményeket és bízzunk a Kedves Vezetőben, hiszen megmondta, hogy nem az az igazság, amit tapasztalunk, hanem, amit Ő mond.

Forrás

11 HOZZÁSZÓLÁS

  1. 72 éves múltam. Szegény Édesanyám az ötvenes évek végén Pécsett, rendszeresen hajnali három órakor elment a hentesnél sorban állni, hogy kapjon argentín -marhahúst. (igaz külvárosban, Gyárvároson laktunk) Ez rémlett fel bennem a cikk hatására. (valószínű péntek hajnalonként)

    • Mázlid van, hogy bányászvárosban laktál! Ujpesten csak csütörtökönként volt hús, leginkább sertéshús. De nem volt értelme sorba állni, mert annyi nem volt, hogy a sor végének is jusson!

  2. Ebben az országban elpatkolni sem szabad mert a hátramaradóknak nagyon sokba kerül.Ismerek olyan családot aki a temetés helyett otthon tárolja az urnát,mert a temetést nem tudja kifizetni.

  3. Kedves Rétvári úr! Nemrég közel 2 hetet volt “szerencsém” kórházban tölteni. Nem vagyok párttag, nem képviselem a rosszindulatú sajtót, csupán gyógyulni akaró beteg voltam. Szívesen venném, ha Ön kipróbálná azokat a kellemesnek nem mondható körülményeket (pl. műtött betegnek fekvésre alkalmatlan ágyak, szinte ehetetlen étel, mellékhelyiségek hiánya, állapota, stb.) amelyeket a szinte magatehetetlen embereknek el kell viselnie. Sajna magánklinikára a “bőséges” nyugdíjamból nem telik, így nincs és nem is lesz alkalmam kipróbálni azokat a gyógyító helyeket, melyekre Ön gondol.
    Adalékként szíves figyelmébe ajánlanám, a kemoterápiás kezelésekkel kapcsolatos anomáliákat. A fotók Önmagukért beszélnek.

  4. Szewmen szedett hazugság az egész cikk. Az O.O.I-ben minden példás rendben folyik, és aki mást állít az hazudik. Nem kivánom senkionek, hogy a gyakorlatban győghődjhön meg az ottani példás rendről, ellátásról.

  5. L. Zoltán! Igen ön mond igazat, csak azt szabad elhinni. A több száz, több ezer beteg hazudik. Nekik érdekük, nem úgy mint önnek. Ők csak betegek, nem idióta, hülye, faszkalap trollok!

  6. Az Országos Onkológiai Intézet “cáfolata” indirekt beismerése annak, hogy — bár nem a saját hibájából — nem győzi feladatainak ellátását. Például: A vidékről hajnalban vagy már éjszaka elinduló betegek nem akkor érkeznek, amikor akarnak, tehát ha még az adott napon kezeléshez akarnak jutni, valahol a helyszínen kell kivarniuk, amíg kinyitják a várótermet. Nem kétséges, hogy az intézet szeretné lépést tartani az igényekkel, de ehhez semmilyen szempontból nem elég a kapacitása. Az Intézet hibája csak az, ha ezt nem meri nyíltan beismerni. Ez a helyzet az egész állami egészségügyben. És még a nyilvánvaló tények tagadása is a rendszer sajátosságaiból következik.

  7. Egyre lejjebb gyűrűzik az a szemlélet, hogy aki gyenge, beteg, öreg, asszony, gyerek, magyarán önmaga érdekeit képviselni nem tudja, azt le kell nyomni, el kell taposni, emberségében meg kell alázni, hogy ne is legyen kedve élni, tűnjön el, haljon meg, ne zavarjon fontos kormánytagokat, jól fizetett államtitkárokat! Tessék mondani, hová vezet ez?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét