Roppant veszélyes helyen lakom. Túl közel a Vörösmarty térhez. Attól tartok, hogy engem is államosítanak - Napi Lendvaiságok - Városi Kurír

Sorting by

×

Roppant veszélyes helyen lakom. Túl közel a Vörösmarty térhez. Attól tartok, hogy engem is államosítanak – Napi Lendvaiságok

Lendvai Ildikótól nem idegen a csípös irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját. Közel egy évig minden héten jelentkezett portálunkon “Heti tapló” című rovatával, amiben az előző 7 nap furcsaságait figurázta ki a csak rá jellemző módon. Most keddi gondolatait olvashatják az újkori államosításról és Orbán fizuemeléséről.

Hirdetés

Roppant veszélyes helyen lakom.

Túl közel a Vörösmarty térhez, a Veres Pálné utcában. Attól tartok, hogy engem is államosítanak. Olvasom, hogy egy készülő újabb salátatörvény-javaslat szerint a Vörösmarty, a Széchenyi és a Podmaniczky teret államosítanák, azaz elvennék a fővárostól. (Utóbbit az Arany János utcai metrómegállónál éppen most építették újjá, persze budapesti pénzen.) A három tér a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-hez kerülne, az meg továbbadná ingyenes kezelésbe a (véletlenül fideszes vezetésű) 5. kerületi önkormányzatnak. A Margitszigettel 2013-ban fordítva történt: azt a szocialista vezetésű Angyalföldtől vették el, és adták az akkor fideszes főpolgármester által irányított fővárosnak.

Mi van, ha egy füst alatt a Vörösmarty tér környékét is államosítják? Nem szoktak megállni félúton.

Tudják: meghosszabítják Bicskéig…

Mibe kerül, hogy a Vörösmarty teret meghosszabítsák a Veres Pálné utcáig?! És akkor engem is államosítanak. Hiszen a középkorban is az volt a helyzet, hogy ha egy birtok gazdát cserélt, vele járt az ott élő jobbágyok tulajdonjoga is. És tudjuk, milyen hagyománytisztelő ez a kormány. Szóval nagyon is elképzelhető, hogy államosítva leszek.

Az államosítás egyik célja nyilvánvaló

A Vagyonkezelőtől az 5. kerület megkapná a szóban forgó terek használati szabályzásának, rendezvények céljára való bérbeadásának jogát is. A Vörösmarty tér esetében elég a karácsonyi vásárokra, Könyvhétre gondolni. Ezek bevétele a szabad prédának tekintett főváros helyett az 5. kerülethez jutna. Bár lehet, hogy ez lesz az én szerencsém. Azt senki sem gondolhatja, hogy az én bérbeadásomból jelentősebb jövedelem származik.

Talán mégis megúszom az államosítást.

Nem Orbán fizetésével van a baj….

Nem az a baj, hogy felemelték. Az rendben van, hogy egy miniszterelnök keressen annyit, mint a házelnök.

Legalább végre lesz egy kis félretett pénze, elég snassz, ha a kormány fejét -ahogy mondani szokták- a kutyák is lepisilik.

A baj nem az átláthatóan, hivatalosan juttatott állami fizetéssel van.

  • A baj azzal van, amikor ez az állam így-úgy, támogatások, valódi verseny nélküli megrendelések, szabálytalanul odadugott uniós pénzek formájában milliárdossá teszi a miniszterelnök rokonait és barátait.
  • A baj az, hogy csodák csodája, épp a miniszterelnök gyerekkori barátja lett az ország leggazdagabb embere.
  • A baj az, hogy a miniszterelnök veje -micsoda véletlen- házassága óta “küzdötte fel” magát vagyonát megsokszorozva a 100 leggazdagabb közé.
  • A baj az, hogy szintén véletlenül a miniszterelnök édesapja is milliárdos lett, sőt idén várhatóan a tízmilliárdosok elit csapatába is bekerül.
  • És még baj az is, hogy noha mindegyikük az átlagosnál sokkal nagyobb, extra méretű profitot szed ki cégeiből, őket valahogy nem érinti az extraprofit különadója.

Az már csak ízlés kérdése, hogy Orbán fizetésének megduplázását épp most, sürgősséggel verik át a parlamenten. Talán kibírta volna még két-három hétig, egy normál eljárás végéig. Talán azt is kibírta volna, ha az emelést nem épp abba a salátatörvénybe dugják bele, amelyben az újabb rendkívüli állapotból fakadó intézkedéseket lapátolták össze.

Ez lehetett a salátán a dressing.

Hirdetés
átver
A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.