Hamarosan világvége – legalábbis Mr. Newton szerint

Az egyik legkiválóbb polihisztor, Isaac Newton matematikus, csillagász, fizikus, a gravitáció törvényének megalkotója és ki tudja mi még, a misztikában is járatos volt. Márpedig a misztikusok a világ minden kincséért nem kerülnék meg a világvége témáját.

Newton útja a világvégéig

Az 1642-ben született tudós fizika  matematika és  filozófia mellett a csillagászat művelőjeként került kapcsolatba az ezoteriával és misztikával. Az alkímiának, az aranycsinálás művészetének is hódolt.

Newton – nem sokkal kinevezése után – szobájával szemben építtetett egy laboratóriumot, melyről a Trinity College tagjai úgy tudták, hogy kémiai kísérleteket végez benne.  Ez azonban nem így történt. A tudós jegyzetfüzeteinek lapjairól kiderül, hogy aranyat akart előállítani közönséges fémből. Hihetetlenül hangzik, de a kor legnagyobb tudósa legalább annyi energiát fektetett bele alkimista munkásságába, mint a többibe. (Wikipedia)

Miután Newton úgynevezett puritán családból származott, sűrűn olvasta és értelmezte a bibliát, abból is kedvenc részét a “Jelenések könyvét”, amely a világ végével foglalkozik. Az ott olvasottak alapján egy nagyon bonyolult matematikai levezetéssel meg is határozta annak eljövetelét,  amit 2060-ra tett. A hit és a vallás iráni elkötelezettségét  mi sem mutatja jobban, mint az a hite, hogy minden más alkotásánál, gondolatánál tovább élnek majd vallástörténeti, valláselméleti munkái.

Bármilyen hihetetlenül is hangzik, a nagy pestist-járvány hatalmas lökést adott Newton munkásságának, hiszen félelmében visszavonult és minden idejét a gondolatainak szentelte, ahogy ezt promotions.hu. is megírta.

Vagyon és nyomor, őrület és megvilágosodás

Tévedés ne essék, ez a lángelme is emberből volt, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy 1720-ban  áldozatául esett a világtörténelem talán legnagyobb tőzsdei krachjának. Ekkor indult szárnyalásnak az angol uralkodó különleges monopoljogait élvező Déltengeri Hajózási Társaság részvényárfolyama. Az év áprilisában Newton még nagyon olcsón vette a részvényeket, majd júliusában hatalmas nyereséggel el is adta őket. Ám a részvények árfolyama tovább emelkedett, ezért augusztusban ismét a részvényekbe fektette a vagyonát, hogy 1720 szeptemberében egy fillér nélkül merengjen a buborékok furcsa természetéről. Ekkoriból szármaszik egyes körökben máig is emlegetett örökmécsűje:

„Ki tudom számítani az égitestek mozgását, de kiszámíthatatlan az emberi őrületet nem.”

Az időszak másik nagy tragédiája életében egy tűzvész volt, amely felemésztette írásai jelentős részét. Ekkor Newton elméje egy időre megbomlott, ám hamarosan kilábalt ebből a helyzetből is.

Egy másik nagy misztikus alkimista!

Newton

Pálmai Tamás

További cikkek olvasása a szerzőtől, a nevére kattintva.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük