Sadek mondja, hogy mi a gondja – Igaz mese felnőtteknek

Az egyházasdengelegi közmunkás Sadek annyit értett a politikához, mint legtöbben a magyar a focihoz. Tudta, hogy gólra játsszák, nagyjából ismerte a szabályokat is. Tisztában volt a szabadrúgás  okaival éppúgy, mint azzal, hogy mit jelent a lesre futás és a kezezés. Még az előnyszabály megítélésének okait is tudta, a tizenegyesekről már nem is beszélve. De  ez a kvóta dolog valahogy nem ment bele a fejébe.

Kvóta nóta

Sadek azzal is egyetértett, hogy a pályára nem lehet berohanni csak úgy a szurkolóknak mindaddig, amíg a mérkőzést le nem fújják. Mert rendnek kell lenni, mondta a falu kocsmájában, mi után kiguberálta zsebéből a napi sörre valót.

Csak a kvótát, azt nem értette szegény, mikor is Pirike a Faluház előtti krimó pulton anno alá akarta íratni vele azt az állítólagos konzultációs petíciót vagy mit.

Írd alá Sadek, ha életben akarsz maradni, bíztatta az éppen oda érkező kenyéradó gazdája, a polgármester is.

De ő csak nem tágított, mindenáron tudni akarta, hogy milyen nóta is az a kvóta, amely miatt még az élete is veszélyben forogna, ha nem írná alá azt az egyébként guszta papírost. A polgármester összefoglalta, elmagyarázta saját szavaival, hogy miről van szó és Sadek nagyjából egészéből meg is értette.

Felmenői lengyelek és svábok

De azért voltak kérdései. És mi lesz a vérátömlesztéssel? A vérfrissítéssel. Azokat nem kellene pótolni, akik mostanában innen elmenekültek a jobb élet reményében, mind nyugatra és egy sem keletre? Már a szír orvosnak sincs maradása Bicskén pedig őt szerették ott. Különben is, anyám felmenői lengyelek voltak, még Bem apóval jöttek ide, apámé meg tősgyökeres svábok, tette hozzá méltóságteljesen, mélyen elgondolkodva. Még a nyulaimnak is fontos, hogy idegen vérvonalbeliek frissítsék az állományt, Szent István államalapítónk telepítéseiről nem is beszélve, fitogtatta állattenyésztési tudását és történelmi ismereteit a jelenlévők előtt.

Sadek még azt is hozzátette, hogy földije, aki Angliában keresett magának jobb megélhetési menedéket, a farsangi mulatságon itthon volt és azt mesélte, ő úgy tudja, hogy Orbánék több, mint 2000 menekült befogadását vállalták, egy olyan önkéntes kvótarendszerben, amire egyébként a kormány nemmel szavazott

1300 menekült, 60 milliárd forint – Puskás szerint ez egyszerű hivatali ügyintézés

Így aztán a fene sem érti, hogy most mire való ez a nagy felhajtás, mondta a közmunkás.

A polgármester rezignáltan megjegyezte, miután saját kontójára kikért még egy sört Sadeknek, hogy igazságügy miniszterünk is megmondta, szociális társadalmi feszültséget kelthet a menekült családoknak magyar állami ellátórendszer általi finanszírozása. És mi, a több millió szegény, legatyásodott, azok nem keltünk feszkót?- kérdezett vissza Sadek, megvárva, míg korsójában leülepszik a hab.

Védjük meg az országot

Már a kormányfő is aláírta a védjük meg az országot – című petíciót, közölte a polgármester, úgy hogy te is nyugodtan aláírhatod, biztatta Sadeket a falu elöljárója. Egyébként is, Európa szétesőben van, nekünk kötelességünk mindenáron megvédeni magunkat, nem közösülünk migráns idegenekkel, emelte fel szavát a falu első embere, miután két felessel is meglocsolta e témában vibráló tudatát.

Csak semmi szex, akkor mi lesz, kilépünk? Kérdezte Sadek, majd hozzátette, és mi lesz azzal a rengeteg pénzzel, ami Brüsszelből ide jön, tán a ruszkik majd átvállalják? ,-  nézett körül jelentőségteljesen a krimóban.

Stop Soros, nix ugri bugri ide, vagy oda, én bizony nem írom alá, megeszem a kalapom, ha aláírják többen, mint ahányan elszegényedtünk idehaza. Se földünk, se munkahelyünk, se rendes jövedelmünk, én azoknak nem írok alá semmit, akik azt mondták, hogy 47000- ből is meg lehet élni, miközben havonta több milliót visznek haza.

Hát nagyjából ezek hangzottak el egykoron, máig érvényesen a falusi krimóban. Jó idő volt akkor is, hétágra sütött a nap. Sadeket már a legújabb hírek sem érdekelték, hogy Merkel hazaáruló, Orbán meg példakép, hogy rákkeltő a vörös hús, meg hogy újabb hazai településeken rendeltek el szmog riadót. Hogy szélviharral jön, a lehűlés és az eső. De már az sem érdekelte túlságosan, hogy a miniszterelnök és a nemzetbiztonsági kabinet azt mérlegeli, hogy Magyarország kilépjen-e az ENSZ migrációs tárgyalásából, mely februárban kezdődik. Sőt, arra is fittyet hányt, hogy egy kormánytisztviselő a közelmúltban maga ismerte el,  már eddig is befogadták azt a menekült számot, amit Brüsszel várt el Orbántól, ami ellen az idehaza annyira ágál.

Ment is Sadek a dolgára, a Bér-patak mellé trágyát hordani, ahhoz most jó idő van. Azt mindennél fontosabbnak tartotta, hogy ő elvégezze azt, ami a dolga. Bár csak ott fent azok is így tennének, morfondírozott magában később, mikor a vasvilláért nyúlt.

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

2 hozzászólás

  • 2018.01.30 - 13:36
    Közvetlen hivatkozás

    valami többpontos izét én is aláirtam meggyözödesböl de mégegyszer biztos nem:NEKIK!AMUGY MEG TERMÉSZETESEN BARKINEK DE UGYIS AZ A LÉNYEG A VÉGÉN MIT LÉPUNK.HÁT …GECIT TEPSIBE AZ BIZTOS.

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük