Rendkívül érdekes portré jelent meg a Népszavában egy Magyarországon még nem igazán ismert kiváló íróról, aki évtizedekkel ezelőtt menekült Szíriából Németországba.


“Damaszkusz barátja” – aki Münchenben él

A 72 éves Schami keresztény családból származik. 1971-ben emigrált az akkori NSZK-ba. Eredeti neve Suheil Fadel, írói nevét – ami arabul azt jelenti, hogy Damaszkusz barátja – Németországban vette fel. Schami a német nyelvterület egyik legnépszerűbb szerzőjének számít. “Szofia, avagy minden történet kezdete” című regénye 2018-ban jelent meg magyarul. Az íróról közzétett portrét ( “Fenevad az emigráció” címmel ) a Népszabadság egykori kiváló külpolitikai rovatának munkatársa, Dési András írta.

Többségük nem azt érdemli, hogy ilyen gyűlölet zúduljon rájuk

“A 2015-ös menekültválság vegyes érzelmeket keltett benne. A pályaudvarokat járva megható volt látni, hogy sok német – a történelemből tanulva – próbált segíteni” – olvashatjuk Dési András cikkében. – “Schamit ugyanakkor felháborította, hogy a menekültek között mennyi Aszad-hívő bújt meg. Szomorúan konstatálta, hogy a menekültkérdés miként deformálta, forgatta fel a német társadalmat, milyen szellemeket szabadított ki a palackból. – Mindig azt hangoztattam, hogy a menekültek nem angyalok. Ha azok lennének, akkor nem Németországba, hanem a mennyországba mentek volna.

Vannak köztük bűnözők, szerencsevadászok is, de a többségük nem azt érdemli, hogy egy-egy bűncselekmény miatt ilyen gyűlölet zúduljon rájuk – fakadt ki Schami, aki 2016 márciusában publikálta a menekülteknek szóló tíz pontját. E viselkedési katalógusban – jelentős részben saját tapasztalatai alapján – azt foglalta össze, hogy mi a sikeres nyugat-európai beilleszkedés kulcsa.

Például annak megértése, hogy míg az arab-muzulmán világban a vendég „nemes fogoly”, addig az európai civilizációban az idegeneket korlátozott jogokkal bíró vendégnek tekintik. Akitől tiszteletet, így a nemek egyenlőségének respektjét, s nem pedig alávetettséget várnak el. S ezen a kontinensen az alkotmány a legfőbb törvény, nem a saría vagy a törzsi-kláni becsület.”

Majd visszaűzi őket az éhség?

Nem Schami Rafik hibája, hogy az a rendszer, amibe bennünket, magyarokat bezárt saját rossz sorsunk, teljesen besorolhatatlan az ő szellemes kategóriái alapján. Abban az országban, ahol törvényes lehet, hogy az ide érkező embereket az étel megvonásával próbálják visszakergetni, semmiképen nem vendég az idegen, de nem is

“nemes fogoly”…

Dési András idézett cikkében meglepő magyarázatot talál a szír-német írótól arra kifejezésre is, hogy

“fenevad az emigráció”.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét