Egy felmérés szerint, a magyarok átlagosan 50 ezer forintot költenek karácsonyi ajándékokra. Ha ezt mérték, hát ezt mérték. Ki jóval többet, ki jóval kevesebbet, ki már annak is örül, ha elénekli a Mennyből az angyalt, vagy valaki megszólítja, és boldog karácsonyt kíván.


A növekvő élelmiszer árak láttán, azon töröm a fejem,

hogy vajon az ajándékok közé kell-e sorolnunk az ünnepi menüt is. Biztos vagyok abban, hogy nagyon sok családnak nemhogy ajándékozásra nem futja, de még az is gondot jelent, mi lesz a holnapi ebéd. Hogy lesz-e egyáltalán.

Sorra kapom az üzeneteket embertársaimtól arról, hogy milyen kegyetlen küzdelmet folytatnak a napi megélhetésükért. Idősek, fiatalok. Az anyagi vagy a lakhatási szegénység nincs korhoz és nemhez kötve.

Olvasom a hétköznapi fájdalmak hordalékát, meghallgatom azokat, akiket nem hallgatnak meg, és érzem a kimondhatatlant.

Látom azokat is, akik lenézik a szegényeket. Azt is látom, hogyan

A magyar társadalom révedezve figyelte, és figyeli hogyan bontották és bontják felülről a szolidaritást és az emberséget. Mindenre kaptak minimum egy stadionnyi választ. Üres zsebekbe bőven belefért. Ebben az országban koldulni kell, ha beteg egy kisgyerek, simulni kell, hogy legyen éhbéres közmunka. A

“minden gyerek lakjon jól”

is gyorsan elkopott, mert nem a cél volt a lényeg, csupán az agymosás. Mekegjenek a kecskék a gangon, és nőjön a gomba.

De maradok inkább a gyökereknél!

A fehérrépánál, a sárgarépánál. Kellenek a tyúk-húslevesbe. Az ünnepibe is. Megfakult emlékei közt Malvin, a nyolcvanon túli kisnyugdíjas is jól tudja, hogy hogyan főzte régen a levest. Már rég nem főzi, mert tyúk és gyökér helyett inkább vesz majd magának pár tojást. Neki évek óta ez a karácsonyi dőzsölés. Meglepi maga magát.

Boltba járni azért szeret

Beszívja az alma és a narancs illatát. Megsimogatja a mikulásvirágok levelét. Kosarába óvatosan betesz két vizeszsemlét és egy májkrémet. Ebéd, vacsora letudva. A csokoládé télapókon kicsit elidőz a tekintete. S mikor az eladó már-már elsírja magát előtte, hogy még a legvacakabb szalámi is drága, a téliszalámi kilója pedig már 7000 forint, ő csak pislog a karcos szemüvege mögül. Bizalmasan odasúgja neki, hogy ő aztán azt tényleg nem szereti. Akkor sem kéne neki, ha hozzávágnák. Mosolyog egyet az eladóra cinkosul. Értik egymást. Malvin kevesebb, mint 50 ezer forintból igyekszik boldogulni havonta.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét