Banánköztársaság
Surányi György: a válság mélysége jelentősen függ a kormány várható csomagjának minőségétől
Orbán Viktor várhatóan még húsvét előtt nagyívűnek mondott gazdaságvédelmi csomagot jelent be. A Népszava Surányi Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét kérdezte napjaink magyar gazdaságának a helyzetéről, a tervezett intézkedésekből eddig kiszivárgottakról.
Nem a késlekedés a fő probléma
A közgazdász szerint az lenne a fontos, hogy egy hatékony, a válság hatásait erősen csillapító csomagot sikerüljön összeállítania a kormánynak. Nem a késlekedés a fő probléma, hanem az elmúlt napok eseményei, mindenek előtt a forint árfolyamának összeomlása, amely jelentősen erodálja a gazdaságpolitikai döntéshozók, mindenek előtt az MNB hitelét:
„A kamatemelés, amire az MNB – minden korábbi ellenállása ellenére – rákényszerült a héten, hosszú ideje érett. Magyarország az elmúlt három évben egy kifejezetten kedvező konjunkturális környezetben érthetetlen módon erőteljes prociklikus gazdaságpolitikát folytatott. Vagyis akkor fűtötték túl a magyar gazdaságot, amikor az magától is normálisan működött volna. Kétszer olyan gyorsan növekedtünk, mint ami organikusan, egyensúlyt megőrizve, hosszú távon fenntartható lenne.”
…a forint összeomlása be volt kódolva…
Hangsúlyozta, a forint összeomlása be volt kódolva az elmúlt három év gazdaságpolitikájába. A roppant alacsony kamatszint nem volt összhangban a magyar gazdaság állapotával:
„Az az érzésem, hogy még nincs az út végén a MNB. Szembe kell néznie azzal, hogy eddig téves pályán mozgott. Olyan bizalomhiány alakult ki a jegybankkal és monetáris politikájával szemben idehaza és külföldön, ami miatt nem zárható ki, hogy további szigorításokra lesz szükség a forint stabilizálása érdekében. A zavaros monetáris politikai keretet újra kellene gondolni.”
A válság mélységét és hosszát még nem lehet megjósolni
Magyarország egy kis, nyitott, exportorientált gazdaság, ennek számtalan előnye van, de egy ilyen válságban ez rövidtávon inkább hátrány:
” Elvileg ezzel együtt úgy ért minket ez a válság, mint a hasonló adottságú nyitott gazdaságokat. A válság mélységét és hosszát még nem lehet megjósolni, az nyilvánvaló, hogy a nemzeti bank ámokfutása, a 2-3 százalékos idei várható növekedési előrejelzése köszönőviszonyban sincs várható folyamatokkal. A válság mélysége jelentősen függ a kormány várható csomagjának minőségétől.”
Meggyőződése, az adómentességek jó szándékú és jó irányú lépések, de egyelőre nagyon-nagyon kevés ahhoz, hogy ezt a mély válságot megfelelően tudják kezelni:
„Nemcsak azokban az ágazatokban áll le a termelés, mint a turizmus, vagy a személyszállítás, hanem csomó más ágazat a fogorvosoktól, kozmetikusokon, az autószervizeken át erős visszaeséstől szenvednek. A gyógymódnak olyan területekre is ki kell terjednie, amelyek eddig nem voltak szem előtt.”
50 – 100 ezer forintos jövedelempózlás kell
Nem támogatná, hogy általános, úgynevezett helikopterről való pénzszórásra kerüljön sor vagyis, hogy minden állampolgár kapjon segítséget alanyi jogon:
” De azok számára akik elvesztik a munkahelyüket és az ő gyerekeik számára szükséges lenne egy havi 100 ezer, illetve 50 ezer forintos jövedelempótlás. A három hónapos álláskeresési támogatás nem alkalmas arra, hogy ilyen mértékű sokkot túlélhetővé tegyen. A másik szélső pont – amit úgy tűnik, hogy a miniszterelnök képvisel – hogy segélyt nem adunk senkinek. Ez az állítás nehezen lesz tartható. „
Kiemelten fontosnak tartja a munkahelyek megtartását, de egy ilyen válságban a százeres nagyságrendű munkanélkülieket sem lehet magukra hagyni:
„Van még egy fontos réteg, akik szörnyű helyzetbe kerülnek a következő hetekben: ők azok, aki félig feketén, félig a szürkezónában, rövid távú szerződéssel vagy anélkül dolgoznak. Ha ők elveszítik a munkájukat akkor a lehető legnagyobb nyomorba kerülnek családostul, hiszen a három hónapos álláskeresési támogatásra sem lennének jogosultak. Csak becsülni lehet, hogy hány tíz vagy esetleg százezer ilyen veszélyben lévő honfitársunk van.”
Szerinte a válság hatásai akkor tompíthatóak, ha az EU, és nagyhatalmak koordinált választ tudnak adni. Egy ilyen együttműködés nélkül nem lehet megfelelő gyorsasággal magunk mögött hagyni ezt a kritikus periódust:
„olyan EU-hoz lenne jó tartozni, amelyik ezt a válságot is jól kezeli, mérsékli annak pusztító hatásait nem beszélve a legfontosabbról, a betegségek okozta borzasztó veszteségekről.”
