Szanyi Tibor: kinyílt a zsebemben a bicska – válasz Lovász Péternek

Lapunk állandó szerzője, Lovász Péter a napokban írt egy rá jellemző epés hangvételű cikket „Kell egy párt, ami csak az enyém” címmel”, ami úgy tűnik, kiverte a biztosítékot a lapunkba rendszeresen publikáló Szanyi Tibornál, aki az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom  (ISZOMM) párt alapítója és alelnöke. A nyílt levelét alább tesszük közzé és egyben bejelentjük, hogy Lovász kolléga már dolgozik a válaszon, amit még ma közzéteszünk, ezzel lezárva témát.  Nem mellesleg a Városi Kurír örül, ha sikerül meg- és eltalálnunk a politikusokat, és más közéleti szereplőket.

Kedves Péter!

Az újságíró fogalma valahogy úgy rögződött a fejemben, hogy az illető megragad fontos, több-kevesebb közérdeklődésre számot tartó témákat, azoknak a nyomába ered, feltárja a háttereket, beszerez mértékadó tényeket és véleményeket, s esetleg levon bizonyos következtetéseket is, majd mindezeket közzéteszi valamilyen platformon, ahol az emberek az új ismereteket keresik.

Attól tartok, legutóbb ez így kereken nem sikerült neked.

Írtál egy glosszát a Városi Kurírnak, egy kalap alá vettél néhány újonnan alakult pártot (amelyek bejegyzéséről aligha győződtél meg), s nem kevés gúnnyal kifiguráztad őket, úgy általában.

Abban viszont biztos vagyok, nekem nem sikerült megértenem, hogy ezt miért csináltad?

Nem tisztem elmagyarázni, hogy más pártok miért alakultak és mit csinálnak. Veled ellentétben ugyanakkor határozott ismereteim vannak arról, hogy az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom mikor és miért jött létre, amelynek egyik (!) alapítója vagyok. Szeretném megosztani veled az idetartozó tényeket, abban a sorrendben, ahogy te fogalmaztad meg a kicsinyes, felszínes és hamis kötekedéseidet.

Állításoddal ellentétben

nincs olyan szándékunk, hogy 2022-ben fenéken billentsük az illiberális népséget, meg az ellenzéki szövetséget. Baloldali pártként azért alakultunk, hogy végre legyen egy olyan markáns mozgalom, amely a rengeteg szép szabadságeszmén túl az országot fojtogató szociális válságot is le akarja küzdeni, éspedig 2022-ben reálisan odáig eljutva, hogy a fenti gondolatiságnak lehessen egy erős frakciója a Magyar Országgyűlésben.

• Állításoddal ellentétben nem azért alakítottunk pártot, mert ‘tudnánk’, hogy miként kell kormányozni, ám abban biztosak vagyunk, hogy másokkal együtt normálisabban intéznénk az ország közös ügyeit, mint a mostani felállás.
• Állításoddal ellentétben nálunk nincs olyasféle személyi centrizmus, amit te látatlanban feltételezel. Például nem én vagyok a pártom elnöke, hanem Huszti Andrea. Ha most kérdeznéd, hogy ő kicsoda, akkor neked nem mondom meg, hiszen elvileg azért vagy újságíró, hogy kiderítsél ilyeneket. (Az olvasóknak viszont elmondom, hogy szakmáját tekintve diplomás ápolónő, szakszervezeti aktivista, számos demonstráció szervezője, sőt, korábban az Együtt nevű párt alapításában is közreműködött, bár a lebontásában már kevésbé.)
• Állításoddal ellentétben eszünk ágában sincs bankokhoz fordulni pénzért. Amink van, azt a saját kredenceinkből tettük össze. Mindazonáltal tömegfinanszírozásra szeretnénk támaszkodni, gondolván, ha az ország polgárainak mindegyikét évente súlyos százezrekkel lopja meg a rezsim, akkor talán lesznek néhányan, akik szívesen fizetnének havi egy vizitdíjnyi összeget ennek a béklyónak a levételére.
• Állításoddal ellentétben nekünk ‘belekotyogós’ tagságunk van. Azt is elárulom, hogy minden héten összejövünk (online), s ilyenkor csiszolgatjuk a programunkat, illetve megbeszéljük a teendőinket.

Állításoddal ellentétben

Tagjaink nem szórólapok széthordására vállalkoznak, de arra igen, hogy a szívesen beszélgetnek akár a kertvárosok lakóival, noha a legutóbbi, borsodi kampányban ez inkább falvak lakóit jelentette. Tudom, neked, mint városi publicistának nehéz megértened, de nekünk sikerült az, ami sok más pártnak nem: a községek népénél tudjuk a legerősebb támogatói csoportjainkat felmutatni.

• Állításoddal ellentétben leendő képviselőink a legkevésbé sem gombnyomogatásról álmodoznak, hanem nagyon is határozott programot kívánnak képviselni. Gyorsan mondok is két tételt. Meg kívánjuk oldani a devizahiteles drámát, ami eleddig kétmillió magyar embert tett tönkre (4 ezren öngyilkosságba menekültek), illetve hozzá akarjuk segíteni az ország ugyanekkora hányadát a mélyszegénységből való kikecmergéshez. No, ez így együtt már rögtön négy millió ember. Ehhez jön még további három millió dolgozó, olyanok, akik egyébként a dolgozói elszegényedés pályáján csúsznak lefelé. Tudod, Péter, ezek kicsit fájóbb dolgok, mint a gombnyomogatás, amit te – eléggé sértő módon – a jelöltjeinkre kívánsz kenegetni.
• Állításoddal ellentétben a mi pártunk nem kíván felvenni egyetlen fillér kampánytámogatást sem, amit talán bizonyít a már említett borsodi választás, amikor rajtunk kívül minden más induló igénybe vette a vonatkozó kampány-apanázst. Hogy pontosan értsd: mi nem!

Végezetül

• Állításoddal ellentétben soha nem mondtuk, hogy mi lennénk, vagy én lennék az egyetlen igaz magyar. Mi baloldaliak vagyunk, s a születésünktől kezdve a mai napig talán épp ezért “sikerült” például a te kedvenc újságodból, a Népszavából (is) kimaradnunk. Abból a lapból, ahová te írhatsz, én viszont nem. És tudod mióta? Amióta egykori gazdádat, akitől ‘anno’ a honoráriumaidat kapogattad, bizonyos Puch Lászlót (egy másik újság hasábjain, Simicska Lajos ‘társaságában’) gazembernek neveztem.

Nos, kíváncsian várjuk első, rólunk szóló érdemi cikkedet. Nem kell szeressél minket, csak ha már írsz rólunk, akkor a megszerezhető ismeretek vezéreljenek!

Barátsággal:
Szanyi Tibor

Kell egy párt nekem is, ami csak az enyém!