Szanyi Tibor: a blöff, avagy az Európai Bíróság döntése független attól, hogy az ország nevében ki gyalogol bele a jogállamisági kritériumokba

Számomra igen emlékezetes az a 2004-es augusztusi nap, amikor egyik akkori MSZP-s párttársam hozta a hírt, hogy Gyurcsány Ferenc is benevez a frissen előállt kormányfő keresési versengésbe. “Ha ez a blöff bejön, akkor végünk!” – fakadtam ki.

Nos, gyakorlatilag azóta sajátos politikai hungarikumként virul, sőt, jövőre 18 esztendős lesz a magyar választópolgárok által eldöntendő kérdés, hogy t.i.

Orbán vagy Gyurcsány?

A demokrácia jegyében természetesen elfogadhatjuk ezt a dilemmát Magyarország legfontosabb kérdésének, hiszen a népakarat megkérdőjelezhetetlen. Mégis, hadd vegyem magamnak a bátorságot kimondani, hogy szerintem a szociális válság felszámolása ennél lényegesen fontosabb feladat lenne.

A hovatovább örökrangadónak tekinthető politikai csata aktuális színezéke a jogállamiság ügye körül jegecesedik.

Szeretném gyorsan megjegyezni, hogy Magyarországot az európai intézmények mindmáig jogállamnak tekintik, kifogásaik inkább a jogállamiság, azaz mint kormányzati politikai magatartás körül vannak. Ezt támasztja alá, hogy az Európai Bíróság által meghozandó ítélet – amit Karácsony Gergely a maga sajátos kampányában szintén blöffölgetve meg is előlegez – arról fog szólni, vajon kaphat-e közös európai forrásokból pénzt az a tagállam, amely megsérti az elvárt magatartási kritériumokat?

Félreértés ne essék, a Fidesz állításával ellentétben ezek a kritériumok nagyon is meghatározottak, különben a bíróság nem fogadta volna be az Európai Bizottság vonatkozó kérdését. Jómagam ugyan nem vállalkoznék a főpolgármester látnoki szolgáltatásaira, de abban biztos vagyok, hogy a bíróság döntése egyaránt visszafelé és előre tekintő lesz.

És itt van a 22-es csapdája

Ha az Európai Bíróság megállapítja a Fidesz kártékonyságát, abba bizony nem fog beleférni, hogy egy esetleges kormányváltás után ne ugyanezt mondaná a kétharmados törvények feles hatalommal való felülírásáról.

Amennyiben pedig a bíróság mindent rendben talál, akkor pedig végképp hazárd lenne a fent említett törekvés, hiszen az akkor nyílt és egyenes támadásnak lenne tekinthető a jogállamiság ellen.

Mindez azonban csak arra az esetre vonatkozna,

ha az ítélet – a főpolgármester reményei szerint – még a választások előtt megszületne. Jómagam kevéssé reménykednék ebben, hiszen az Európai Bíróság bár nem politikai testület, de hülye sem, azaz aligha teszi ki magát annak, hogy bárki politikai elfogultsággal vádolja, mármint egy közvetlenül választások előtt álló kormány elmarasztalása kapcsán. Sőt, nyilván a bíróságnak kényelmesebb lenne bevárni egy esetleges fordulatot, hiszen akkor a döntése nélkül is jó eséllyel megszűnhetnek a problémák. Win-win.

Ám ahogy a népszáj mondja, érheti meglepetés a tarka tehenet (vagyis hogy nem a fehér, hanem a fekete bika termékenyíti meg)

Az Európai Bíróságnak ugyanis teljesen közömbös, hogy milyen színezetű egy adott tagország kormánya.

Ennél fogva ha egy korábbi kormány szabálytalanságait az új kormány a saját szabálytalanságaival kívánná orvosolni, a bírósági döntés akkor is a magyar kormányra vonatkozna, ha azt történetesen Dobrev Klára vezetné.

Mindezt persze az említett hölgy is pontosan tudja

Már csak onnan is tudhatja, hogy jelenleg ő az Európai Parlament egyik alelnöke.

Hívei bármennyire azt gondolják, hogy ezáltal hozza magával egy fontos intézmény rokonszenvét, sajnos le kell nyugtassam őket, ugyanis az EP alelnökei között ott van szintén a fideszes Járóka Lívia, akit annak ellenére sem váltottak le eme tisztségéből, hogy a párttársait kiebrudalták az összes szakbizottságból (majd most éppen visszakapták jogosítványaikat).

Más szavakkal szólva az Európai Bíróság döntése független lesz attól, hogy az ország nevében ki gyalogol bele a jogállamisági kritériumokba

Az európai vetületeken túl azonban van számomra, mint magyar állampolgár számára egy fontosabb vélelmem. Ha történetesen a mostani ellenzék megnyerné a választásokat, s feles hatalommal látna neki a kétharmados törvények lebontásához, s akár ezt tűrnék az érintettek, attól még ez precedens lenne, s az inga visszalendülésével, mondjuk az új kormány majdani leváltásával a helyükbe lépők ugyanezt tehetnék.

Éppen ezért felkérem Dobrev Klárát és a többi miniszterelnöki reménykedőt, hogy ne játszanak a tűzzel, ne blöffölgessék a magyar választókat, mert ugyanolyan ronda lehet a vége, mint amit a Dobrev Klára férjura egyszer már megtapasztalt.

Kapcsolódó

 

Szanyi Tibor: a blöff, avagy az Európai Bíróság döntése független attól, hogy az ország nevében ki gyalogol bele a jogállamisági kritériumokba

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Egy hozzászólás itt: “Szanyi Tibor: a blöff, avagy az Európai Bíróság döntése független attól, hogy az ország nevében ki gyalogol bele a jogállamisági kritériumokba

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük