Banánköztársaság
Szanyi Tibor: business as usual – avagy minden megy tovább
Figyelmesen elolvastam, meghallgattam, megnéztem pár tucatnyi elemzést, kommentárt, véleményt az Egységben Magyarországért fedőnevű ellenzéki blokk katasztrofális választási eredményével kapcsolatban.
Figyelmesen elolvastam, meghallgattam, megnéztem pár tucatnyi elemzést, kommentárt, véleményt az Egységben Magyarországért fedőnevű ellenzéki blokk katasztrofális választási eredményével kapcsolatban.
Nem meglepő, hogy az utólagos megszólalók alig-alig se nagyon használják a fenti megnevezést,
hiszen a szavazólapokon ilyen nem szerepelt, hanem csak az érintett hat párt neve volt szép sorban feltüntetve. Tartok tőle, ez az “egységes márkanév” immár dolgavégezetlenül mehet a kukába, s vele együtt az a délibáb, miszerint a szavazók úgy ugrálnak, ahogy az egymással se kifejezetten együttműködő pártvezetők fütyörésznek. Nem mellesleg a szövetség honlapján már minden rovatot töröltek, most már csak pénzadományokat és egyéb felajánlásokat fogadnak, továbbá teljesen érthetetlen módon választási tanácsokat adnak.
Szóval, tanulság rengeteg van, s még több lesz.
Számomra az egyik leginkább szembeötlő tanulság, amit az elemzők és a pártok megmondó emberei egyaránt megemlítenek, hogy igen gyenge volt e pártszövetség programja, s azon belül is érdemtelenül elsikkadtak a szociális megfontolások, víziók.
Nos, nem csoda
A kormányoldal végig előszeretettel gúnyolta “baloldalnak” az ellenzéki szövetséget, amely lényegileg nem tiltakozott ez ellen. Egyedül a főjelöltjük kérte ki magának, hogy t.i. ő aztán bizonyosan nem baloldali, hanem hétgyerekes, csalódott fideszes, továbbá mélyen vallásos, konzervatív, s erősen piacpárti ember.
Meggyőződésem, hogy a vereség egyik fő oka ez a tudathasadásos állapot volt,
mert a magukat esetleg balra soroló választópolgárok kevesebb késztetést érezhettek az ellenzéki blokk támogatására, a főjelölttel inkább azonosulók pedig a szavazatukkal értelemszerűen az ugyanezen értékrendet harsogó Fideszt jutalmazták. A közös miniszterelnök-jelölt a balosoknak túl jobbos volt, a jobbosoknak pedig túl balos hátterű. Egy szó, mint száz, ez a mindössze kormányzati ambíciókkal bíró vegyes társaság gyakorlatilag nem hatott meg senkit, s az sem kizárt, hogy a tényleges szavazóik jó része csak befogott orral szavazott rájuk.
Ebben a metszetben a katasztrofális vereségük tulajdonképpen szép eredmény ahhoz képest, amit a nép gondolhat róluk.
Persze van lejjebb
Néhány mandátumszerző figura az eredmények láttán a parlament bojkottját javasolja, mintha ez jelentene bármi érdemlegeset. A székek közel háromnegyedét birtokló három párt (Fidesz, KDNP, Mi Hazánk) ugyanis minden további nélkül képes működtetni az Országgyűlést, s ha ehhez még hozzáveszünk pár további, kósza közreműködőt, akkor tulajdonképpen az ordító egerek cirkuszát látjuk bojkott címen.
Hogy még viccesebb legyen a történet, a pár hete még gőgösen fenyegetőző hat párt bizony hat frakciót fog alakítani a parlamenti egynegyedén belül.
A választási kampány során azonban nem hallottunk olyat, hogy az új Országgyűlésben bárki is bojkottra kért volna felhatalmazást a választópolgároktól. Kormányzásra, képviseletre annál inkább. A “hatosfogat” esetében a kormányzás most elmarad, úgyhogy számukra csak a képviselet kötelme passzol. Az esetleges, de leginkább nevetséges bojkottjukról majd 4 év múlva lehet szavazni.
Az új parlamentben tehát mindösszesen 9 (!) frakció lesz, amit bizony elég nehéz lesz bárkinek úgy eladni, hogy minálunk aztán szörnyű diktatúra van. Különösen akkor, ha a frakcióknak juttatott milliárdokat is nézzük, márpedig mind a 9 párt fürdőzni fog a közpénzben.
A baloldaliság egyszerűen kiveszett a Magyar Országgyűlésből
A Fidesz persze továbbra is az ún. ‘baloldalt’ fogja gyalázni, miközben a még véletlenül sem baloldali ellenzék pedig továbbra is tűrni fogja ezt a hamis titulust.
A külvilág viszont egyáltalán nem látszik ebben a görbetükörben. A szomszédos Ukrajnában sajnos egyre csak eszkalálódik a háború, az idehaza is egekbe szökő élelmiszerárak drámaian járatják csúcsra a szociális válságot, ám a hazai politikai erők némasági állapotba helyezték magukat ezekben a kérdésekben. A jelen hétvége egyetlen politikai híre az a dilemma, vajon az egyéni választókörzetében elhasalt Szél Bernadett vigaszágon elkapja-e a főjelölt által üresen hagyandó ‘árvácska’ mandátumot.
Az élet tehát megy tovább. Az ellenzéki ‘hatosfogat’ hűen őrzi jellemét: ha buknak is, a székeik és a pénzeik maradjanak, a nép pedig úgyis csak akként boldogul, ahogy Orbán Viktor kénye-kedve tartja.
Szerző
1 Comments
Leave a Reply
Leave a Reply
Friss
- Közvéleménykutatás: Orbán Viktor politikája a.) nagyon jó, b.) kiváló, c.) jó
- Egyszer volt: Garas Dezső
- A léptékváltó mutyik időszaka 2124-ig kitolva – Amikor Lázár János már csak rossz emléke lesz a magyar vasútnak, akkor is marad
- Az „ex-emberarcú fideszes” a Menczer-provokációról: nem kell erről kérdeznie….
- Ahol a krumpli elég egy újabb 2/3 hoz… – Karácsonyi nyugdíjas-csomag némi áthallással
- „Maga csak tudja Intim Pista!” – Trump, Meloni, Musk
- Adventi csokinaptár visszavonva
- Presser Gábor nem koncertezik a „megváltozott státuszú” Erkel Színházban
- A Mikulást feljelentő grincs remélhetőleg kigyógyul ebből a „merev, ön- és közveszélyes felnőttségből”!
- Bocs, de ezekre a csillagjegyekre szakítás vár az év végén
Pingback: Na jó, elárulom, miért vesztettünk április 3-án! - Városi Kurír