Sorting by

×

Szanyi Tibor: Molnár Gyula perspektivikus disszidálásáról

Szombat reggel robbant a hír, hogy az MSZP egyik ikonikus figurája, korábbi elnöke, mi több Újbuda több évtizedes politikai kulcsfigurája és sztárja Molnár Gyula a DK-MSZP-P közös színeiben fut neki a …. feltételezhetően az ellenzéki előválasztásnak, no nem Új-, hanem Dél-Budán, azonban győzelme esetében a DK frakcióját fogja erősíteni – legalábbis az élőben közvetített bejelentés szerint.

Az elkötelezett ellenzéki hírfogyasztókat rendesen megkeverhette a pontatlan híradások sora,

ugyanis semmi változás nincs a Jobbik által is bőszen támogatott Gy. Németh Erzsébet státuszában, ő továbbra is ott akarja hagyni az általa korábban oly hőn óhajtott budapesti főpolgármester-helyettesi székét, az újbudai képviselőire cserélve.

Beigazolódni látszik az a korábbi ‘belsős’ mendemonda, hogy a félédes bosszú jegyében Gyurcsány Ferenc mindössze 5 fős frakciót engedélyez az MSZP-P-nek,

azaz listán Tóth Bertalan MSZP-s párt-társelnök, illetve Molnár Zsolt MSZP-s pártigazgató, továbbá várható egyéni győzelmeik esetén Hiller István, Kunhalmi Ágnes és Hiszékeny Dezső részvételével.

Más értelme ugyanis nincs annak, hogy az MSZP-t négy évtizeden át magas posztokon szolgáló veterán, Molnár Gyula perspektivikusan disszidáljon.

Illetve mégis, esetleg, talán:

amennyiben egy koalíciós alku részeként Molnár Gyula menetközben visszalépne, cserébe tán kaphat egy helyet a DK országgyűlési listáján, ahonnan 2024-ben már egyenesebb útja vezetne a nyugdíjba készülő László Imre újbudai polgármester örökébe, s így a XI. kerület is maradna DK-s kézben. Ez persze merő spekuláció, amint az is, hogy a nyerésre álló zuglói Tóth Csabával az MSZP már túllépné az engedélyezett 5 fős frakció-keretét. Ez esetben Kunhalmi vagy átül a DK-ba, vagy nem nyer előválasztást a DK-s XVIII. kerületben. Meglátjuk.

Eszmefuttatásom alapja,

hogy eléggé ismerem az MSZP-t, és ott teljesen szokványosak az ilyetén árukapcsolások.

A budapesti ellenzéki közönséget persze nem zavarja túlzottan a táborukban egyre jobban tobzódó politikai promiszkuitás, vidéken viszont végzetes lehet, ha a borotvaélen táncoló körzetekben csalódást okoz az előválasztások morális ígéretének ilyetén megcsúfolása.

Van azonban egy sokkal izgalmasabb, választás-pszichológiai dilemma, nevezetesen hogy egyik oldalon az a kérdés, vajon meg tudja-e őrizni a Fidesz a kétharmados hatalmát, a másikon pedig az, hogy az egyesült polgári-liberális ellenzék szert tud-e tenni egy vékony abszolút többségre?

Bármi is lesz a kimenet ebből a mai sürgés-forgásból, egy valami nem látszik a székfoglaló csaták tétjeként, éspedig a választópolgárok többségének az érdeke. Semelyik oldalé. A Fidesz gazdaságtörténeti unikumnak számító pénzosztásra készül, szemben a hatpárti összefogás demokrácia ígéretével.

Én viszont kitartóan mondom a magamét:

Magyarország legnagyobb rákfenéje az egyre nyomasztóbb szociális válság, akár van egyszeri pénzlocsolás, akár demokratikusabb a közélet. Szerintem viszont  mindennek zászlóshajója a havi nettó 250.000 forintos minimálbér, ami aztán az összes többi ‘jólléti’ tényezőt meghatározza.

Előzmény

Molnár

átver
A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Egy hozzászólás itt: “Szanyi Tibor: Molnár Gyula perspektivikus disszidálásáról

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.