Székely János püspök: aki elveszíti a fizetését, nagyon hamar nem tud enni adni a családjának!

Ferge Zsuzsa szociológus, és Székely János, szombathelyi megyéspüspök páros interjút adott a Magyar Hang legutóbbi számában. Ebből először a professzor asszony által elmondottakat szemléztük, ma megismerhetik az olvasóink az egyházi vezető legfontosabb üzeneteit is.

Székely János teológus, a Szombathelyi egyházmegye püspöke, korábban esztergom-budapesti segédpüspök volt. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának vezetője, a Caritas in Veritate Bizottság elnöke.

A szombathelyi püspök szerint a nyomor folyamatosan szorul ki a perifériára, ki a falvakba, ahol olcsóbbak a házak, a városok legszegényebb utcáiba:

A milliárdosok rejtik gazdagságukat

“A milliárdosok pedig -legalább részben- rejteni akarják gazdagságukat, mert annyira igazságtalan, annyira felháborító az óriási vagyoni különbség. A banktitkok egyik legfőbb célja is ez, a közvélemény elöli elrejtés. Bátorítom minden honfitársamat, hogy menjünk be a legszegényebbek utcáiba, kopogtassunk be a házaikba.

Engedjük, hogy megérintsen, megrendítsen a sorsuk.”

Aki elveszíti a fizetését, nagyon hamar nem tud enni adni a családjának

Az egyházi vezető Ferge Zsuzsához hasonlóan a koronavírus járvány okozta hátrányok közül egyik legfontosabbnak gondolja a mélyszegénységben élőkre leselkedő veszélyeket:

“A legszegényebbeknek nincsenek tartalékaik. Aki elveszíti a fizetését, nagyon hamar nem tud enni adni a családjának. Aki albérletben él, nem tudja kifizetni a következő havi díjat. Még nagyobb lesz a tragédia a Föld legszegényebb országaiban, ahol összezsúfoltan, tisztálkodási lehetőség híján élő embertömegek között nem elképzelhető a járvány megfékezése.” /……… /” Hála Istennek sokan segítenek már most is. Szombathelyen néhány nap alatt sok vállalkozó fogott össze a Szent Márton Köpenye Alapítvány szervezésében, hogy ebédet adjunk hétvégenként a leginkább rászorulóknak.”

A magyar többségi társadalom 86 százalékát nem érdekli a cigány….

Székely János sem ment el szó nélkül amellett, hogy egy tavaly decemberi felmérés szerint a magyar többségi társadalom 86 százalékát nem érdekli a cigány honfitársainak a sorsa:

“A mai médiában a romák általában három helyzetben kerülnek elő: bűnügyek, zene, politika. Azonban a legtöbb roma se nem bűnöző, se nem zenész, se nem politikus. Be kellene mutatni például az egyszerű, roma édesanyát, aki sokszor nagyon nagy hősiességgel igyekszik felnevelni 3-4 gyermekét, a roma gyerekeket, akik –láss csodát –szeretnének tanulni, a roma idős embert, aki bölcs és mélyen hívő ember.” /…….. / ”

El kellene jutnunk odáig, hogy a magyar emberek nagy többsége ráébredjen: nekem is dolgom van a romák felzárkóztatásával, nekem is tennem kell, legalább valami kicsit ezért.”

“cigányország”

A katolikus egyházi vezető többször tett már korábbi interjúiban, előadásaiban említést az elszakadó, “cigányország” utáni vágyról:

“Amikor egy új Trianon veszélyéről beszéltem, elsősorban egy fájdalmas hasonlóságra akartam utalni. A trianoni békediktátum előtti évtizedekben mintha a legtöbb magyar nem vette volna észre a közeledő bajt, nemzetiségeink vágyait. Úgy látom, most is hasonló a helyzet, mégpedig ugyanúgy, mint akkor: elsősorban a határaink mentén. Nem halljuk meg a romák, a nyomorban élők százezreinek a kiáltását, alig teszünk értük valamit.

A veszély talán nem elsősorban egy “cigányország” vágya, hanem az ország belső kettészakadása, az ellentétek még jobban való elmélyülése, éhséglázadások, a meg nem értés és a gyűlölet fokozódása.”

…előfizetéses villanyóra

Székely püspök hangsúlyozta, az egyház meggyőződése, hogy három lábon áll a romák felzárkóztatása: az oktatás, a munkahelyteremtés és a szív:

“Ezt szolgálja a roma lelkipásztori munkatársak képzése is. Eddig körülbelül 250 személyt képeztünk ki arra, hogy a közösségeinkben az ima vezetői, az iskola, a plébánia, az önkormányzat felé közvetítők, hídépítők legyenek. ” /…… / ” A legszegényebbek egyik legfőbb gondja a lakhatás. Égető szükség lenne arra, hogy legyenek -mégpedig nagy számban-olcsó bérlakások. Fontos lenne itt nagyon ügyelni az olcsóságra: kis rezsijű, kis lakbérű lakásokra van igencsak szükség. Lehetne ezekbe eleve előfizetéses villanyórákat beszerelni.”

Különbségek és egyezések

Úgy véljük, kissé eltérően látja az egyházi vezető a romák itthoni helyzetét, mint Ferge Zsuzsa. Ugyan árnyalatnyi különbségek vannak csak az általuk elmondottakban, a legfontosabb kérdésekben egyetértés van köztük:

“A romák iskolázottsága európai viszonylatban Magyarországon az egyik legjobb. A romák foglalkoztatásában is jelentős erőfeszítések történtek, nem is teljesen eredmény nélkül. A járvány valóban rendkívüli módon sújtja a legszegényebbeket. Nagyon remélem, hogy a társadalom és a kormány is felismeri ezt, és időben, megfelelő mértékben cselekszik.” /……. / ” Úgy gondolom, hogy a járvány idején – és utána is egy bizonyos ideig–az államnak kell fellépnie, mint nagy megrendelőnek, munkalehetőséget biztosítva ezáltal a széles tömegek számára. ”

“Nem a mennyiség, hanem a minőség irányába kellene fejlődnünk.”

A püspök is egyetért azzal, hogy a járvány után más világ lesz, sok minden megváltozik az életünkben:

“A járvány idején bizonyos dolgok felértékelődnek: a család, az egymásnak való segítés, a helyi gazdaság, a szerénység és a takarékosság, a hit. Talán azt is megtanulhatnánk, hogy az ember célja nem az egyre több termelés és fogyasztás kellene, hogy legyen. Nem a mennyiség, hanem a minőség irányába kellene fejlődnünk.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük