Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák díjat

Székely Örs kapta idén ostinato című verseskönyvéért a Maros-parti város önkormányzata által elsőkötetes költők számára alapított Makói Medáliák díjat – közölték az elismerés közösségi oldalán.

A makói önkormányzat 2005-ben József Attila születésének centenáriuma alkalmából alapította a Makói Medáliák nevet viselő irodalmi elismerést. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogy az történt egykor József Attilával is.

A Csányi Katalin szobrászművész készítette, József Attilát ábrázoló bronz emlékplakettet és a vele járó 100 ezer forintos pénzjutalmat a Turi Tímea, Bíró-Balogh Tamás és Orcsik Roland alkotta kuratórium javaslata alapján ítélik oda.

Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész laudációja szerint Székely Örs szerény költő. 1992. május 7-én született Kolozsváron. Brassóban zeneiskolában tanult, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-német tanári alapszakos hallgatója volt – diplomáját 2013-ban szerezte meg -, a mesterképzést viszont már az ELTE-n végezte esztétikán. Jelenleg a doktori disszertációját írja.

Tanulmányai mellett volt kántor, alkalmi tudósító

A 2015 őszén Kolozsváron indult A szem című internetes folyóirat versrovatát szerkesztette; ma is a lap munkatársa.

Irodalmi indulásakor inkább prózákkal jelentkezett, majd a versek felé fordult. Emellett német nyelvből fordít lírát, és közéleti cikkei jelennek meg. 2011-ben az E-MIL tehetségkutató pályázatán harmadik helyezést ért el, 2017-ben pedig megkapta a marosvásárhelyi Látó folyóirat nívódíját, debüt kategóriában.

Az ostinato című verseskötete tavaly jelent meg a Fiatal Írók Szövetségének gondozásában

“A kötet tobzódik a különböző művészeti ágakban és elméletekben, a versformákban és ritmikában. Teszi mindezt nemcsak okosan, de természetesen. Szenvtelenül tolja az olvasó elé tudástárát, ami mellett érezhetően ott van a hagyományok felé irányuló tisztelet, motívumrendszere szerteágazó, mégis zárt, ráadásul ez a fajta metódus a szöveg szintjén is túllép. A kötet – Kopacz Kund képzőművész tervezte – képi világa is kísérletező, szó szerint formabontó, a tipográfia is sokszor az egészet megtörő módon jelenik meg, mindez pedig tovább növeli az amúgy is tágas értelmezési horizontot” – írta az irodalomtörténész.

Székely Örs
BIKÁS DIPTICHON

az ave mariát éneklő moreschinek

kint játszol az utcán egész nap, biztos fáradsz,
egyél mákos tésztát, éhes vagy, kész a forró fürdő.
ülj bele. jobb leáztatni a port, talán kijavítható
az eredendő bűn a nyaki ütőér elszorításával.
máktól, forróságtól lassul a szívdobogás:
szép formájú a vér, ahogy kioldódik a vízben.
szó szádat ne hagyja el, tanulod adagolni
a táguló tüdőbe és a porcokba. miközben egyre
püffed a mellkas, rózsásodik a test.
kirózsázza, mintha ronggyal tekered, a csontokat,
belülről. hogy tompuljon, ami dörömböl,
az évekig tornáztatott, megedzett sikoly,
vízben is altatták, késsel is munkálták,

és minden este megkérdezi, hogy fájhat-e,
amikor természeteddé gyakorolja magát az alázat,
hogy kiengeded, és gondozod kicsit.
akinek nincs bűne már, az lehet állat, angyal,
de mi a kenyerünket keressük, és baszunk.
nincs ártatlan pillantás vagy cirkuszi részvét,
felmentő eszmehadsereg sincs, se szépség.
az emberek közül a bűn hiánya ír ki,
s míg elnézést kérsz folyton, bámulunk.

a bika

kínlódsz, phalariszom, pedig készen van rég a hengerállat,
üreges teste, akusztikussá bordázott hasfala egy műremek.
tudom, a kiképzés a fontos, az anyagé, a bronzlapok
hajlítgatása és szegezése, hogy ezért nyugtalan vagy,
s mint a mester, úgy kutatsz át minden öltést, tapadást:
óvatos isten vagy te, phalarisz. bár inkább törölnéd meg
homlokod, és a kamrákat, tereket vizslató tekinteted
végső megtöréséhez kerülne közelebb. bújj oda halálodhoz,
phalarisz. hitessed magad, hogy lám, az érces has is kong úgy,
mint a tenger,
 és ha beleköltözteted majd a kínt: elkábítod
illatos füvekkel, hogy mocorgássá szelídüljön dörömbölése.
ciceró és diodórosz szövegelései itt fordulnak át szöveges
feladatokba, eddig uralkodásodat, ezentúl kínzóeszközöd
írják a krónikák. mert nem rendelkezhetsz a fájdalommal,
a bika búgásába nem hallható bele a halkuló dörömbölés,
a sejtfehérjék sokkal halkabb kicsapódása; s az sem látszik,
hogy fordul vissza egyre beljebb ott a szemfehér, ha végre
belezárnak, test és csont marad, más testek és csontok
res publicája; meg a bikagörbület, a belekként köröket
lefutó csőszerkezet, a kifelé sípokká burjánzó curvatura,
mely a hangot hordozza, és elnyeli, ha fújják.

Forrás: litera.hu/MTI

Székely Örs: Egy nem output alapú észlelésben vagyok érdekelt

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük