„Személy szerint vádolom Orbán Viktort” – Lapzsemle

Heti lapzsemle: Ne kerteljünk, ez a tragédia Orbán Viktor lelkén szárad — nyilatkozta Kis János filozófus. Farkas Zoltán kemény adatokat sorol. Molnár Péter drámai interjút adott.

A leggyengébb láncszemek

Farkas Zoltán írt nagy elemzést a leggyengébb láncszemekről a HVG karácsonyi számában.
Két válság, két nagy ütés: 2008-ban a pénzügyileg sérülékeny magyar gazdaságot érte el a nemzetközi válság, 2020-ban pedig a gyenge egészségügyi rendszert rendítette meg a Covid. Van abban valami sértő, hogy a járványügyi helyzet tragikumát propagandacélokra használja fel a kormány. Mindkét honlapját az öndicséret szolgálatába állította, ezeken

alig esik őszinte szó…

Márpedig az eltitkolt adatok megnehezíti az egyéni védekezést. Nincs hivatalos magyarázat arra, hogyan lett októberre egész Európában az egyik legmagasabb a Coviddal összefüggésbe hozható, lakosságarányos halálozás, és hogy miért halogatta november elejéig a kormány a kemény szigorításokat. Arra sem, miért várakoztatták négy-öt napig is azokat, akik magas lázzal, jellegzetes tünetekkel ágynak dőltek, vagy hogy miért volt feltűnően magas a teszteltek között a fertőzöttek száma. Az olykor botrányos kórházi állapotokról éppúgy csak a szemtanúk beszámolóiból lehet értesülni, mint arról,

hogyan félemlítik meg a kórházi dolgozókat,

nehogy eljárjon a szájuk. A kormányzat egyik fő üzenete az, hogy 2020-ban a gyors növekedésre képes, erős magyar gazdaságra sújtott le a válság, amelynek valamennyi mutatója jobb volt, mint 12 éve, amikor kitört a nemzetközi pénzügyi krízis. Varga Mihály pénzügyminiszter több előadásában is összehasonlította a két korszak főbb jellemzőit, a 2008-as, stagnáláshoz közeli állapotot szembeállítva a 2020-ig tartó, robusztus növekedéssel… (…) Mindez aligha vitatható — ám féligazság. Egyrészt azért, mert az Orbán-kormány, bár olykor beszélt róla, nem készült fel egy esetleg bekövetkező újabb krízisre. Másrészt azért, mert a két válság legfeljebb abban a tekintetben hasonló, hogy

a leggyengébb láncszemet érte külső támadás.

Egy pénzügyileg sebezhető gazdaságot 2008-ban éppen egy pénzügyi vihar talált telibe, 2020-ban pedig egy legyengült, szétzilálódott egészségügy kényszerül erejét meghaladó válságkezelésre. (…) Az azonban évekig nem mehet feledésbe, hogy egy központosított, katonás rendbe állított, végletekig legyengített állami egészségügynek kell megbirkóznia vele. Szigorúan költségvetési szempontból

az elmúlt időszak forráskivonásával

is magyarázható, hogy az egészségüggyel kapcsolatos kiadások durván megugrottak az idén. Azt a 600 milliárd forintot ugyan, ami november végéig eszközbeszerzésre ment el, aligha lehetett volna az utolsó fillérig megspórolni, de a lélegeztetőgépek beszerzésére fordított cirka 1 milliárd dollárt legfeljebb

a zavarodottság szomorú jelképeként

lehet elkönyvelni. Az egészségügyi dolgozók béremelésének és bónuszának 100 milliárd forintot meghaladó összege pedig bátran

a korábbi elmaradások pótlása

rovatba sorolható. Bár a kormány a járvány kitöréséig szüntelenül azzal dicsekedett, hogy mennyivel többet költ egészségügyre szoclib elődeinél, a hazai össztermékhez viszonyított kiadások

relatív elszegényítésre utalnak.

Az állami részvétel az ágazat finanszírozásában 2018-ban csupán a GDP 4,6 százaléka vollt, amivel

Magyarország sereghajtó lett Európában.

Jellemző, hogy az utolérésre kiszemelt Ausztria nemcsak összegszerűen, de arányait tekintve is jobban növelte egészségügyi kiadásait, mint Magyarország.(…) Különösen rosszul sült el a krónikus ágyak számának csökkentése, valamint a tüdőgyógyászat összeomláshoz közeli állapota, az utóbbi szakterületen a 10 százalékot meghaladó ágyszámcsökkenés és orvoshiány. „Az alapszakmájuk szerint tüdőgyógyász végzettségű orvosok lassan kihalnak” — jellemzi a helyzetet a HVG-nek a témakör szakértője.

Az pedig már nem is bűnnek, hanem súlyos hibának tekinthető,

hogy áprilisban a kórházi ágyak 60 százalékának kiürítését rendelte el Kásler, teljesen értelmetlenül.
Apropó: olykor teljes homály fedte, ki a járvány elleni küzdelem igazi szakmnedzsere. Az emberi erőforrások minisztere viszonylag ritkán mutatkozott a nyilvánosság előtt, szakállamtitkára, Horváth Ildikó pedig semmikor sem. A válságkezelést a nagyközönség előtt Müller Cecília országos tisztifőorvos jelenítette meg, ám

az ő személyéhez aligha kötne bárki bármilyen érdemi döntést.

A felmerült működési zavarok megoldását Pintér Sándor belügyminiszter vette át, aki november óta az akkor létesített Országos Kórházi Főigazgatóságot is irányítja. Hatáskörébe tartozik a kórház-főigazgatók kinevezése, felmentése. Rá vár az egészségügyi szolgálati jogviszony körül kialakult káosz kezelése is —

erre nyilván nincs alkalmasabb időpont,

mint a gyógyító munka csúcsra járatásának pokoli nehéz napjai.
(Farkas Zoltán teljes cikke a HVG 2020-as karácsonyi dupla számának 133-134-135. oldalán, és a hvg360-on található. Farkas Zoltán: A leggyengébb láncszemek. Pénzügyi válság 2008 – Járványkrízis 2020. HVG, 2020. 51-52. szám)

<<FRISS HÍREINK!>>

Orbán bukásáról

Molnár Péter írta a Magyar Narancsban közölt publicisztikában:
„Orbán Viktor lassan tizenegy éve miniszterelnök. Még nem veszítette el a következő választást. De morális értelemben már megbukott. Ez persze már politikusi pályája, és különösen a hatalommal visszaélő, egyre inkább hatalomközpontosító és bűnbakképző miniszterelnöksége számos pontján megtörtént. Mégis, a járvány révén talán minden eddiginél drámaibb megvilágításba került, hogy mit is tesz a magyar emberek állítólagos képviselőjeként. A járvány közben is rengeteg közpénzt költött, és költ hatalma még megmaradt korlátainak lebontására, és hatalma választásoktól független bebetonozására. Tette és teszi ezt ahelyett, hogy minden felszabadítható összeget az egészségügyi ellátó rendszer megerősítésére fordított volna, illetve fordítana. Ezzel számos ember halálához járul hozzá, közvetlenül és folyamatosan. A kórházakban nincs még egy orvos, nincs még egy ápoló, nincs még egy betegszállító. Pedig életeket menthetnének. Egyre többek életében jelenik meg a halál, olyankor is, amikor még várakoznia kellett volna. Egyre több olyan család gyászol, ahol a gyász elkerülhető lett volna.”

„Személy szerint vádolom Orbán Viktort”

Molnár Péter, aki a Fidesz alapító tagja volt, a Klubrádiónak adott nyilatkozatban megerősítette: elítéli, hogy Orbán Viktornak a járványhelyzet ellenére is még mindig a saját hatalmának erősítése. központosítása, bebetonozása jelenti a prioritást hatalmas pénzek elköltésénél. Molnár Péternek az elmúlt hetekben az édesanyja is meghalt koronavírusban, és ennek kapcsán személyes tapasztalata, hogy mennyire korlátozottak a magyar egészségügy lehetőségei a súlyos betegek ápolására, akit lehetne, annak megmentésére.
Molnár Péter egyetértéssel idézi Kis János filozófust, aki a Magyar Narancs 2020 karácsonyi számának adott nagy interjúban kimondta: ne kerteljünk, ez a tragédia Orbán Viktor lelkén szárad.

„Személy szerint vádolom Orbán Viktort azért, mert a járványhelyzetben hozott döntéseivel folyamatosan és közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy több ember haljon meg, mint kiknek muszáj lenne meghalniuk, és bizon, vádolom az édeanyám halálához való hozzájárulásáért is”

- fogalmazott a drámai interjúban Molnár Péter.

lapzsemle

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

4 hozzászólás

  • Avatar
    2021.01.10 - 12:47
    Közvetlen hivatkozás

    Egy mocskos tömeggyilkos semmi több ez a patkány..nagyon hasonlit az egész stilusa viselkedése hitlerhez, egy elmebeteg “mein Kampf” -ja

    Válasz
  • Avatar
    2021.01.10 - 13:03
    Közvetlen hivatkozás

    Horthy a vitézhy rend létrehozásával próbált erős, ütőképes Magyarországot összebarkácsolni. O1G a 133 bátrak és az általa menedzselt oligarchákkal, élükön mészáros Lölővel kísérel(-)i (-t) erős magyar burzsoáziát összehozni. Mindketten mellőzték a modern kor(ok) = kapitalizmus versenyre épülő ösztönző elemét, olyan is lett! Csak a lakájok tömkelege jött létre, ami a választások idején akár hasznos is lehetett számukra, az ország javára azonban semmiképp. Innen indul 2022 felé az ország, oszt’ majd meglátjuk, mi jön ki belőle.

    Válasz
  • Avatar
    2021.01.12 - 06:03
    Közvetlen hivatkozás

    https://www.klubradio.hu/adasok/es-en-tovabbra-is-a-klubradioval-vagyok-115664
    “És én továbbra is a Klubrádióval vagyok.” – Molnár Lajosné Gömöry Évára emlékezünk
    Fiával, a sajtó- és szólásszabadságot kutató, slam bajnokkal, a Földalatti Slam Akadémia létrehozójával, Molnár Péterrel beszélgettünk róla a Café Péntekben.
    December 20-án örökre elment Éva néni. Különösen szomorú hír ez a számunka, ugyanis ő volt a Klubrádió anyukája, aki minden helyzetben, minden nehézség esetén azonnal megjelent a Klubrádióban és segített, ahogy tudott: volt, hogy süteménnyel; volt, hogy bátorítással vagy lelki támogatással.
    Füst Milán mondta, hogy Isten talán az összesűrűsödött szeretet – ez jutott Molnár Péter eszébe édesanyjáról, aki pedagógusként dolgozott, míg nyugdíjba nem ment.
    Fel is idézett egy történetet az egyik Roma Pride-ról, ahol Setét Jenő főszervező, szónok szomorkodott, amikor kiderült, hogy nem működik a hangosítás a rendezvény végén. Amikor fia mondta, hogy Setét szomorú, Éva néninek felcsillant a szeme és azt mondta Molnár Péternek: Vigyél oda hozzá!
    Bottal ugyan, de lendületesen odamentek, és Éva néni két kézzel megfogta Jenő jobbját, majd sugárzó szeretettel mondta neki: Ne búsuljon! Nagyon jó volt!
    “Aki fél, az sehova nem jut” – mondta Éva néni, aki sok-sok tiltakozáson, demonstráción ott volt. “Egész életemben segíteni szerettem volna az embereknek És már nem tudok” – mondta akkor, amikor már nem tudott elmenni ezekre az eseményekre. “Most is tudsz. A szavaiddal, és a szereteteddel” – felelte neki fia.
    Éva néni a fiával szerepelt korábban az egyik Klubdélelőttben is, amikor a beszélgetés végén így köszönte meg a lehetőséget: És én továbbra is a Klubrádióval vagyok.
    Mindent köszönünk, Éva néni! ❤️

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük