Szijjártónak elgurult a gyógyszere: a transzatlanti világon kívül a béke hangja egyre erősödik

Most a legfontosabb feladat az emberéletek megmentése, ehhez azonnali tűzszünetre van szükség, és meg kell kezdeni a béketárgyalásokat, ezek nélkül ugyanis nem lesz béke Ukrajnában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Minszkben.

„Itt, a miniszter úrral folytatott minszki tárgyalásom során is többször aláhúztam, hogy mi, magyarok a béke pártján állunk”

A tárcavezető a belarusz kollégájával, Szjarhej Alejnyikkel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy folyamatosan növekszik a szomszédos országban dúló fegyveres konfliktus áldozatainak száma, egyre többen kényszerülnek menekülni, egyre több a szétszakított család.

„Tehát a legfontosabb feladat most nem más, mint emberéleteket menteni (..) Az emberek életét pedig csak úgy lehet megmenteni, ha ez a háború véget ér” – figyelmeztetett, kiemelve, hogy ehhez azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.

„Erre kértem belarusz kollégámat is, miniszter urat, hogy Belarusz is tegyen meg mindent a béke érdekében, és tegyen meg mindent a háború elhúzódása és eszkalációja ellen” – közölte.

Szijjártó Péter leszögezte: „nyilvánvalóan tudjuk, hogy milyen nemzetközi kontextusban vagyunk. Az is világos, hogy miután önök hírt adnak arról, hogy én ma itt voltam, és a béke fontosságáról tárgyaltam belarusz kollegámmal, ezért majd engem sokan fognak támadni.”

„Nyugati politikustársaim, a nemzetközi liberális média majd mind el fogja mondani, hogy milyen rossz, hogy én ma itt voltam és tárgyaltam a belarusz kollegámmal. Én erre egy dolgot szeretnék mondani. A magyar álláspont mindig világos volt: a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani”

– mondta.

„Mert ha a kommunikációs csatornákat bezárjuk, akkor feladjuk a béke reményét. És mi nem hogy nem akarjuk feladni a béke reményét, mi békét akarunk” – húzta alá.

A miniszter ezután sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyre erősebb a háborús retorika, és ezért ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy a háború elhúzódásának vagy eszkalációjának kockázatával járó döntések és nyilatkozatok helyett fókuszáljanak a béketeremtésre.

„Lehet, hogy néhány száz vagy ezer kilométerrel vagy egy óceánba odébb nem tűnik annyira súlyosnak a helyzet. De mi, magyarok a háború szomszédságában élve teljes mértékben tisztában vagyunk ennek a háborúnak a pusztító hatásával”

– fogalmazott.

A magyarok már eddig is elég nagy árat fizettek a szomszédban zajló konfliktusért: több mint egymillió menekült távozott Magyarországon keresztül Ukrajnából, és mindenki a saját bőrén érzi a háborús infláció és az elhibázott európai uniós szankciós politika miatt égbeszökő energiaárak hatásait – sorolta.

Továbbá elmondta, hogy noha belpolitikai kérdéseket nem vitattak meg, kiemelte a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésének, a vallásszabadság garantálásának fontosságát, valamint arról is megegyeztek, hogy a magyar kormány növelni fogja az Uszpenszkij-székesegyház felújításához adott forrásokat.

Újságírói kérdésre válaszolva a tárcavezető megerősítette:

„Mi, magyarok azt gondoljuk, hogy a nemzetközi közösségnek olyan lépéseket szabad csak tennie, amely lépések lehetővé teszik, hogy a háborúnak vége legyen, és el kell kerülni minden olyan lépést, amely ennek a háborúnak kapcsán az eszkaláció veszélyével járna”.

„Például mi, magyarok nem szállítunk fegyvereket ebbe a háborúba, ugyanakkor az ország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre annak érdekében, hogy segítsünk a nehéz helyzetben lévő embereken” – tette hozzá.

A külügyminiszter postafordultával már haza is tért és hétfő este otthonában fogadta a kirgiz külügyminisztert

A transzatlanti világon kívül a béke hangja egyre erősödik – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán hétfőn este annak kapcsán, hogy Dunakeszin találkozott kirgiz kollégájával, Dzsinbek Kulubajevvel.

Kirgizisztánnak és vele együtt a komplett közép-ázsiai térségnek is az az érdeke, hogy az Ukrajnában zajló háború minél előbb véget érjen, mert a háború elhúzódása komoly biztonsági kockázatot jelent a közép-ázsiai országok számára, a szankciók pedig súlyos gazdasági problémákat okoznak.

„Megerősítettük közös célunkat: minél előbb legyen béke Ukrajnában”

– közölte bejegyzésében Szijjártó Péter.

Az elmúlt években sokat dolgoztunk a kétoldalú kapcsolataink fejlesztése érdekében, és ebből mindkét ország sokat profitált. Kereskedelmi forgalmunk tavaly 60 százalékos növekedést követően rekordot döntött. A Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap 16 millió dollárral kezdte meg működését, melynek feladata, hogy magyar vízipari, mezőgazdasági és energetikai beruházásokat finanszírozzon Kirgizisztánban – írta a magyar külügyminiszter.

Hozzátette: egyre nő a kirgiz hallgatók érdeklődése a magyar felsőoktatási intézmények iránt, amit mutat az a tény, hogy rekordszámú, 648 kérelem érkezett magyarországi ösztöndíj iránt. Magyarország elkötelezetten támogatja az EU és Kirgizisztán közötti kapcsolatok fejlesztését is – áll Szijjártó Péter bejegyzésében.

Nagy nap a mai! Megjött a kirgiz köztársasági elnök, az Európai Unióban elsőként hozzánk repült