Szorul a hurok Orbánék körül! – Helyzetjelentés Brüsszelből

Újabb hivatalos meghallgatást rendeznek Orbán és a magyar kormány bűntettei miatt elindított 7-es cikkelyes jogállamisági eljárás keretében, a mai esemény immár a harmadik a sorban – jelezte közösségi oldalán Ujhelyi István.

Az a bizonyos 7-es cikkely újra támad….

Orbán Viktor a Fidesz miniszterelnökeként tavaly arra kapott felhatalmazást a magyar országgyűlés kormánypárti többségétől, hogy csak abban az esetben fogadhatja el az uniós költségvetést, ha a 7-es cikkelyes eljárást 2020-ban lezárják, az uniós pénzek kifizetését pedig nem kötik jogállami feltételekhez. Orbán tavaly évvégén

a sikertelen zsarolási kísérlet után hazug diadalt hirdetett, mondván legyőzte a brüsszeli szándékokat és megállította a jogállamisági mechanizmust.

A mai nap is tökéletes bizonysága annak, hogy Orbán Viktor hazudott a magyar embereknek és átverte a saját képviselőit – írta a képviselő.

A magyar kormány bűnei miatt elindított 7-es cikkelyes eljárás zajlik,

a jogállamisági mechanizmus pedig január elsejével életbe lépett és ennek köszönhetően máris szűkült a kleptomániás NER-elit mozgástere az uniós források lenyúlása kapcsán. Minden egyes, Magyarországnak és a magyar embereknek járó uniós eurócentet meg fogunk védeni a fideszes maffiától!

Orbánék körül szorul a hurok, az uniós intézmények elleni legújabb kirohanásaik pedig épp az egyre súlyosabb talajvesztésüket bizonyítja

-véli Ujhelyi.

Kapcsolódó

Háttér

Orbánnak nem sikerült kihisztizni az Európai Unió szájából a jogállamiság-sajtot. 2020 szeptemberében írtuk meg, hogy hiába az újabb győzelmi jelentés arról, hogy a lengyel-magyar haverságon alapuló védszövetség rettenthetetlen kapocs az Európai Unió nem tetsző szabályainak betartásáért, úgy tűnik, megtalálták az ellenszert.

Orbán Viktor azt hitte,

hogy kiénekelte az Európai Unió szájából a jogállamisági sajtot, de ehelyett most végérvényesen rácsapódott a csapda ajtaja. Az EU soros német elnöksége ugyanis a mai napon egy új javaslattal állt elő az uniós költségvetés és az uniós források védelmével kapcsolatban.

A magyar kormányfő egyetlen sikerként szinte csak azt könyvelheti el, hogy a javaslat címéből kikerült a „jogállamiság” kifejezés, tartalmában azonban annál erősebbre sikerült a csomag.

Az Európai Parlament jogszabályi javaslata ugyan még ennél is erősebb volt, de lehetséges kompromisszumnak és iránynak ez is elfogadható.

A német uniós elnökség javaslata ugyanis egyértelmű:

ha egy tagállami kormány megsérti az unió szabályait és értékeit, akkor a neki járó források kifizetésének csökkentéséről vagy akár felfüggesztéséről is dönthetnek.

A javaslatban szereplő döntéshozatali mechanizmus szerint a folyamat megállításához Orbánnak legalább tizenegy olyan tagállamot kellene maga mellé állítania, amelyek kormányai összesen, az EU teljes lakosságának legalább harmincöt százalékát képviselik.

Ez pedig annyit jelent,

hogy az eddig zsarolási eszközként használt illiberális lengyel-magyar barátság nem lesz elég egy jogállamisági döntés megakadályozásához.

Szintén az uniós elnökség javaslatának része lett az a kitétel,

amelyért magyar EP-képviselőként hangosan és eredményesen küzdöttem: a végső kedvezményezettek védelme.

Ez a garanciája annak, hogy amennyiben elmarasztaló döntés is születik a jogállamiság megsértése miatt az Orbán-kormánnyal szemben, a magyar önkormányzatok, civilek, kis- és középvállalkozások érdekei nem sérülnek, ők hozzájuthatnak majd a nekik járó támogatásokhoz.

Várható, hogy a Fidesz őrült hisztibe kezd majd a javaslat kapcsán,

pedig elegendő lenne betartaniuk a törvényeket és tiszteletben tartani az európai értékeket, így például a jogállamiság sérthetetlenségét.

Háttér 2.

A korábbinál lazább, kompromisszumos javaslattal állt elő az EU soros elnökségét betöltő német kormány azzal kapcsolatban, hogy hogyan kellene a jogállamiság feltételét figyelembe venni az uniós források kiosztásánál. A Politico brüsszeli kiadása szerezte meg a következő hét éves költségvetés és a járvány utáni helyreállítási alap forrásainak elosztására is vonatkozó javaslatot, amelyről szerdán tárgyalhatnak majd a tagállamok képviselői.

A német kompromisszumos javaslat címéből kikerült a jogállam kifejezés, helyette az uniós költségvetés “védelmének általános feltételrendszerére” vonatkozna a javaslat.

A korábbi változatokkal ellentétben nem a “jogállam általános hiányosságait”, hanem a “jogállami elvek megsértését” büntetné a javaslat szerint az EU, és az is kikerült a javaslatból, hogy a jogállam megsértésének “kockázatai” miatt is intézkedhetnének egy adott országgal szemben.

Szintén kikerült a szövegből

az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítására vonatkozó rész,

de benne marad, hogy az uniós költségvetést végrehajtó szervek, a nyomozó és vádhatóságok működését garantálni kell.

Az is újdonság a német javaslatban,

hogy a pénzbüntetésre felterjesztett tagállam a állam- és kormányfői tanácshoz fordulhat, ha vezetői úgy érzik, hogy nem objektív, pártatlan szempontok alapján akarja megbírságolni az EU.

Azt nem tudni, hogy a tanácson belül milyen rendszerben kellene dönteni a panaszokról, de a Népszava cikke emlékeztet, hogy általában egyhangú döntéshozatal jellemző erre a tanácsra. Ez pedig hosszú ideig megakaszthatja a jogállamiság számonkérésének folyamatát.

 

orbán

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük