Connect with us

Blogbazár

Szűcs Róbert Gábor helyre tette Puzsért – „Ha arra számítunk, hogy a diktatúra bezzeg stabilabb, mint a demokrácia, nagyot tévedünk!”

Megosztás

Szűcs Róbert Gábor a Budapesti Gazdasági Egyetem volt tanára, egykori diplomata, nem bírta tovább hallgatnia és  helyre tette a mindenhez is nemcsak értő, de bele is beszélő média-üvöltő Puzsér Róbertet.

Puzsér
Megosztás
Szűcs Róbert Gábor a Budapesti Gazdasági Egyetem volt tanára, egykori diplomata, nem bírta tovább hallgatni és  helyre tette a mindenhez is nemcsak értő, de bele is beszélő média-üvöltő Puzsér Róbertet.

Puzsér szerint a világ….

Az EU nem tőkén, hanem a szilárd erkölcs értékeken alapul Puzsér szerint, és épp az a baj, hogy a tőke diktál (főleg a gonosz német autógyárak), nem pedig az alapító atyák szándéka szerinti tiszta erkölcs.
Na, kérem:
  1. Az Európai Unió csírája a Montánunió (Európai Szén- és Acélközösség, ESZAK) volt, amely kifejezetten gazdasági célú, tehát nagyon is a tőke érdekének képviseletében jött létre. Német szén-francia vasérc. Az ESZAK-ot is magában foglaló Európai Gazdasági Közösség és az EURATOM (1957, Róma), majd pedig az EGK, az EURATOM és az ESZAK összevonása révén (1965, Brüsszel, Merger Treaty) jött létre az Európai Közösségek (EK). Nehéz ebben ideálokat fölfedezni, hacsak a tőke ideális értékesülését nem, de én az optimális (nem a maximális) profiot kifejezetten a gazdaság alapvető ösztönző erejének tartom , tehát egyáltalán nem bírálatként mondom: per definitionem (a meghatározásból fakadóan) a tulajdon nem lopás és az optimális (nem maximális) profit nem akasztanivaló, hanem a társadalmat működtető tényező. Még mindig nem látom az alapító atyák erkölcsi megfontolásait.
  2.  Persze, muszáj volt rögzíteni, hogy az EK bizonyos értékeken alapul: ezek kifejezetten polgári értékek, és hozzá tartoznak a fejlett tőkés társadalom termékeihez. A tőkés és a munkás és a többi osztály szociális partnerek, nem pedig ellenségek. így mindegyüknek jobb. Még mindig nem látom az erkölcsi megfontolásokat.
  3. „A tőke igazán a diktatórikus államokban érzi jól magát”. Frászt. A különleges hagyományokkal rendelkező távol-keleti vagy arab országok némelyikében ez így van, de Franco alatt Spanyolország, Salazar alatt Portugália nem volt a külföldi tőke paradicsoma. Afrika zöme diktatúra, mégis éhenhal, de valahogy Oroszországot vagy Iránt is mintha kerülnék a nagy tőkebefektetések. A Kínában eszközölt külföldi beruházások már 2019-ben, még a COVID-válság előtt kezdtek visszaesni, a válság alatt pedig még drasztikusabban csökkentek. Ezt a 2021-ben eddig tapasztalt növekedés sem tudta behozni: (Lásd: itt és itt!)
  4. Ha arra számítunk hogy a diktatúra bezzeg stabilabb, mint a demokrácia, nagyot tévedünk. A kínainál nagyobb adminisztratív bizonytalanság kevés országban van, nem is szólva Oroszországról. A korrupció pedig nem a liberális demokráciák, hanem épp a „megbízható” diktatúrák sajátossága.
  5. Az integráció alapja a négy alapszabadság: az áruk, a szolgáltatások, a tőke, a munkaerő mozgásának szabadsága, Egyik sem tisztán erkölcsi maxima.
Az EU alapja a gazdaság. És ami ennek fejlődését a legjobban elősegíti: a liberális demokrácia- fejeződik be az egyszerű és tiszta magyarázat. Deutsch Tamás szép szavával élve: ennyi!

 

puzsér

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük