Kiemelt hírek
Tegye fel a kezét, aki azért menne a színművészetire, mert Szarvas Józseftől akar mesterség-leckét venni!
Szarvas József az egyike azoknak, akik az elsíbolt Színház és Filmművészeti Egyetemen színész osztályt indít. A Bayer Show-ban megtudhatta tőle az érdeklődő, hogy a „művészet lényegét tekintve szabad” és, hogy „sokan biztosan azért jönnek majd az egyetemre, mert mi ott tanítunk”.
Szarvas József az egyike azoknak, akik az elsíbolt Színház és Filmművészeti Egyetemen színész osztályt indít. A Bayer Show-ban megtudhatta tőle az érdeklődő, hogy a „művészet lényegét tekintve szabad” és, hogy „sokan biztosan azért jönnek majd az egyetemre, mert mi ott tanítunk”.
Irigylésre méltó önbizalom!
Azzal próbálta legitimálni az hatalomátvételt, hogy
lehetetlen dolog Koltai Lajos világhírű, Kossuth-díjas operatőr döntését megkérdőjelezi, aki szintén elfogadta Vidnyánszky Attila felkérését és tanítani fog a színművészetin.
Bayer műsorvezetőként remekelt alákérdezésben: azt firtatta, milyen változások várhatók. Szarvas teljes testtel belement a játékba és elmondta, hogy
„Én úgy érzem, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek és egyáltalán a művészetnek a szekerét le kell venni arról a vágányról vagy ki kell emelni abból a kátyúból, amelyre rátették, amikor azt mondták, hogy a művészet lényegénél fogva pártos. Nem. A művészet az szabad. A művészet lényegénél fogva szabad. (…) Én azt várom, hogy történjen valami személyes ügy az egyetemen, ami rólunk szól, majd arról a kis közösségről, amit hívjunk majd osztálynak.”
– fogalmazott Szarvas József színművész, szeptemberi várakozásait illetően.
Út a Debrecen melletti tanyáról…
A művész elmesélte, hogy gyermekkorában egy Debrecen melletti tanyán élt, ahol
meghallottam a Táncdalfesztivált, a sanzont, és a fantáziám elindult, elvágyódtam. Minden pillanatot kihasználtam, ami errefelé terelt. Gyerekként nem tudtam mi az, színésznek lenni, de tudtam, hogy az a mese, ami a rádióban megy az este az álmaimban előjön.
Törőcsik Mariról….
mindannyiunknak van valami hozzá kötődő létélménye. Amikor a színpadon volt, ott a színház felragyogott. Minden pillanata ajándék: olyan titkot hordozott és ápolt, gondozott és próbált nekünk átadni, aminek még ő sem járt a végére, de minden alkalommal, szorgalommal és alázattal nekiment a titok megfejtésének
– tette hozzá a jövő színészeinek képzője.
Szerző
