Tessék mondani, ez még tényleg az Európai Unió lenne?- Lehet, hogy hamarosan ismét csak egy szép álom lesz a "határtalan" Európa - Városi Kurír

Sorting by

×

Tessék mondani, ez még tényleg az Európai Unió lenne?- Lehet, hogy hamarosan ismét csak egy szép álom lesz a “határtalan” Európa

Határozottabb európai határvédelmi politikát, és az Európai Unión belüli határellenőrzés újbóli bevezetésének megfontolását szorgalmazta Gerhard Karner osztrák belügyminiszter Luxembourgban, az EU-tagországok belügyminisztereinek tanácskozását megelőzően pénteken.

Hirdetés

A jövő már mögöttünk van?

Gerhard Karner a tanácskozásra érkezve azzal érvelt, hogy az EU menekültpolitikájával összhangban, meghatározott biztonsági követelményeknek egyensúlyba kell kerülniük az unión belüli szabad mozgást lehetővé tevő szabályozással.

“A mozgás szabadságának biztosítása fontos, elengedhetetlen része az Európai Uniónak, de a biztonságot is szavatolnunk kell. Ez olyan fontos, hogy bizonyos helyzetekben szükség lehet az EU-n belüli határellenőrzésre is”

– fogalmazott.

Nyitott Európa csak egy szlogen

Karner az erős külső határok szükségességét, a migránsok szűrése és regisztrálása megerősítésének fontosságát hangsúlyozta, és azt mondta: ellenzi a “nyitott Európa” szlogennek, és annak hangoztatását, hogy Európa mindenkit befogad, az ugyanis véleménye szerint rossz üzenetet hordoz, és kedvez az embercsempészetnek.
Egyes uniós tagországok, köztük Németország, Franciaország és Ausztria a 2015-ös migrációs válságot követően ideiglenes határellenőrzést vezetett be egyes határszakaszain az illegális bevándorlás kezelésére, illetve a terrorizmusra hivatkozva. Az Európai Bíróság legutóbb áprilisban közölte, hogy a tagországok csak a közrendjüket, vagy a belső biztonságot fenyegető új és súlyos kockázatok esetén hosszabbíthatják meg határaikon, a schengeni övezeten belüli határellenőrzést.

Terjed a szkepticizmus

Nancy Faeser német belügyminiszter érkezésekor azt mondta: az EU tíz-tizenkét tagállamának csoportja kész összefogni a Földközi-tenger mentén fekvő országok megsegítésére. Információk szerint ez akár a migránsokat szállító hajók fogadását, illetve egyéb segítségnyújtást, például pénzügyi támogatást is jelenthet.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a luxembourgi tanácsülés tervezett zárónyilatkozatában is szerepeltetni kívánt, a Földközi-tenger mentén fekvő országok megsegítését célzó “önkéntes szolidaritási mechanizmusnak” nevezett rendszerrel kapcsolatban – a kiszivárgott részletek szerint – úgy fogalmazott: “nagyon szkeptikus” a migránsok tagállamok közötti esetleges áthelyezését is kilátásba helyező bekezdés elfogadásával kapcsolatban.

Emlékezzünk!

A schengeni egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. Az egyezménynek nem minden unióbeli ország a tagja, és vannak nem EU-beli tagjai is. Az egyezményt nem minden aláíró tagország alkalmazza.

Tagországok: 

1985: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország
1990: Olaszország
1992: Görögország, Portugália, Spanyolország
1995: Ausztria
1996: Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország
2007: Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Málta, Svájc, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia[2]
2008: Svájc[1]
2009: Liechtenstein[1]
2013: Horvátország

Kapcsolódó 

Hirdetés
átver

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.