Testvér háború, vagy csak családi viszály volt Mohácsnál?

Az 1526-ban lezajlott mohácsi csata a kor négy legnagyobb európai ütközete között van, legalábbis így tartják számon a történészek – mondta Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Igazságok és hazugságok hálójában

A főigazgató szerint ez a tény azt jelzi, az a vád, amely szerint az akkori magyar vezető réteg elmulasztotta a mozgósítást, nem igaz, hiszen a kor egyik legnagyobb hadseregét sikerült “összetrombitálniuk”.
A kor nagy hatalmai, V. Károly birodalma vagy I. Ferenc Franciaországa csak nagyon ritkán, egyszer-kétszer tudott csak ehhez mérhető haderőt kiállítani – fűzte hozzá a túrós.
A magyar királyság nem 1526-ban találkozott először a török birodalommal, hanem ekkor már 130 éve konfliktusban álltak egymással. A 16. századra azonban a török birodalom lett a legerősebb állam az akkori világon.

A magyarok a csatatéren is vitézül küzdöttek

Ez a 130 évnyi küzdelem annyira kimerítette az országot, hogy a kor döntéshozói úgy érezhették, Mohácsnál meg kell oldani a helyzetet, mert tovább így nem mehet. A történész szerint a magyar erők a csatatéren is megtettek mindent a győzelem érdekében.
Fodor Pál elmondta azt is, torz képet festettek a történészek a Jagelló-házi II. Ulászlóról. Az akkori államokkal összehasonlítva Magyarország egyáltalán nem volt rosszabb helyzetben, például a pénzügyek egyáltalán nem voltak annyira elhanyagoltak, mint ahogy a közvélekedés tartja. Mint kiderült háromszor akkora volt az ország bevétele, mint amit eddig hittek. A probléma az volt – és ezen sem a király, sem az európai összefogás nem tudott segíteni -, hogy az oszmán birodalom akkora erőt képviselt, amellyel nemhogy Magyarország, egy sokkal nagyobb koalíció sem tudta volna felvenni a versenyt – mondta a főigazgató.

Kapcsolódó

Orbán hódolata Erdogannak

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük