Egy életveszélyes kaland – Török-pakisztáni-magyar misszió készül átvenni a kabuli reptér védelmét

Az egyesült Álmokkal megromlott viszonya javítása érdekében Törökország jelezte az USA-nak, hogy a NATO-erők kivonulása után kész missziót indítani a kabuli reptér védelmére Afganisztánba. Ekkor nevezték meg a két másik missziós résztvevő országot: Pakisztánt és Magyarországot is.

Mégis hogy kerül a képbe Magyarország?

Sokakat meglepetésként ért, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök június végén közölte a nemzetközi sajtóval egy NATO-csúcson az új misszió és a részvevő országok szándékát. Pakisztán logikus partner ebben az egyenletben, hiszen diplomáciai viszonyt ápolnak a tálibokkal, az ő jelenlétük segítheti azt, hogy valamilyen kompromisszumot sikerüljön nyélbe ütni a dzsihadistákkal, amely hozzájárul az ország stabilitásához.

Magyarország említése, mint lehetséges partner egy újabb afganisztáni misszióban viszont váratlanul érte a közvéleményt.

Sokan azt kezdték el találgatni, hogy

miért „jelentkezett be” a magyar kormány egy ilyen feladat elvállalására,

amikor nem éppen tartozik az érdekszféránkba Afganisztán, a találgatások nagyjából a következő tényezők köré csoportosultak:

  • Az Orbán-kormány igyekszik Magyarország imidzsét felépíteni, mint megbízható stratégiai partner a NATO berkein belül. A hatalmas összegekből megvalósuló hadiipari- és haderőfejlesztési program mellett kiváló alkalom egy Afganisztán stabilizációjára irányuló misszió arra, hogy kulcsfontosságú szerepvállalással építsen nemzetközi reputációt a magyar haderő. Ha „netán” még valamilyen kompromisszum is születik egy esetleges török-pakisztáni-magyar jelenlét eredményeképp a tálibokkal, amely hozzájárul Afganisztán tartós stabilitásához, ez hatalmas piros pont lesz Magyarországnak a NATO-n belül.
  • A magyar kormány még szorosabbra akarja fűzni a katonai együttműködését Törökországgal. Mint ismert, a török-magyar katonai partnerség eddig elsősorban hadiipari- és haderőfejlesztési téren mutatkozik meg, hiszen Magyarország többek közt katonai járműveket vásárolt a Nurol Makinától (melyek gyártása és továbbfejlesztése Magyarországon is zajlik majd), illetve török drónok beszerzéséről is tárgyal a kormány.
  • Magyarország migrációs útvonal. Ha Afganisztán megint teljesen destabilizálódik, újabb tízezrek, százezrek indulhatnak útnak Európába, így a magyar határ ismét brutális nyomás alá kerülhet, illetve a terrorfenyegetés is növekedhet. Ezt nevezte meg az új magyar katonai stratégia és Benkő Tibor honvédelmi miniszter is a legnagyobb fenyegetésnek jelenleg.

Íme, az ok!

A korábbi magyar szerepvállalás miatt a török védelmi minisztérium tisztségviselői „logikus választásnak” nevezték a honvédséget, hiszen a magyar katonák kitűnően ismerik a repülőtér biztonsági gyengeségeit és a helyi terepviszonyokat. Már körvonalazódik az együttműködés Még közel sem biztos, hogy megvalósul a török-magyar-pakisztáni misszió, de nagyon úgy tűnik, hogy előrehaladott állapotban vannak a kivitelezésre irányuló tárgyalások. Ennek tényét a múlt héten Benkő Tibor honvédelmi miniszter is megerősítette:

visszatérhetnek a magyar katonák Afganisztánba.”

A három esetlegesen résztvevő ország mellett szükséges lesz a Biden-kormány áldása, hogy a kabuli reptér adminisztrációját átvegye Törökország, erről szintén folyik jelenleg az egyeztetés. Közel sem borítékolható, hogy pozitív választ kap majd Ankara Washingtontól, hiszen a teljes NATO-kivonulás, amelyről a tálibokkal megállapodott Amerika, nem jelenti azt, hogy a szintén NATO-tag Törökország Afganisztánban marad.

(Olvassa el a teljes cikket a portfolio.hu portálon!)

Kapcsolódó

 

kabul

Egy hozzászólás itt: “Egy életveszélyes kaland – Török-pakisztáni-magyar misszió készül átvenni a kabuli reptér védelmét

  • 2021.07.06 - 12:14
    Közvetlen hivatkozás

    Ne a magyar fiatalokat küldje ez a szemét putris OV, menjen ö meg a családja, ha háborúzni akar ez az elmebeteg

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük