Törvényjavaslat a Stop Soros törvénycsomagról

A törvényjavaslat itt érhető el. 24 oldal, bárki által végigolvasható.

Megjegyzéseim:

Nem térek ki helyesírási hibákra, majd kijavítják – vagy nem – mindegy.

A törvényjavaslat „népszavazásról” beszél, holott népszavazás nem volt. Egy nemzeti konzultációnak nevezett akció keretében kiküldtek minden szavazópolgárnak egy ívet, a 8 millióból állítólag 2,4 millió érkezett vissza. Ez 30% – erős kisebbség. Az íven – a korábbiakhoz hasonlóan – kérdések nem, csak kérdőjelekkel végződő mondatok szerepeltek.

A kormány e kisebbségre hivatkozva alkotta ezt a javaslatot.

– a tömeges migrációt propagáló, külföldről támogatott szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat;

A helyzet az, hogy Magyarországon minden társadalmi szervezet regisztrálva van, akár támogatják külföldről, akár nem. A helyi bíróságoknál kell benyújtani az alapszabályukat, amiben részletezniük kell a tevékenységüket, a szervezeti-működési szabályzatukat, enélkül adószámot sem kaphatnak.

– tevékenységükről nyilvánosan számot kell adniuk;

Minden évben február végéig az adóhatóságnak kell számot adniuk bevételeikről és kiadásaikról. Ha változik a tevékenység, azt a bíróságnak kell bejelenteniük. Ha közhasznú szervezetről van szó, akkor nyilvánosan kell – a saját, vagy a sajtó írott fórumán – beszámolót adniuk a tevékenység közhasznú tételeiről minden esztendőben. Milyen nyilvánosságra gondol a kodofikátor? Óriásplakátra???

– ezen szervezeteknek illetéket kell fizetniük, amely bevételt az állam határvédelemre fordítja;

Az illeték a külföldről érkező támogatás bruttó összegének 25%-a.

– a bevándorlást szervező személyek távol tarthatók, kitilthatók legyenek.

Mi számít „bevándorlás szervezésének”? Honnan tilthatók ki és tarthatók távol? Mennyi időre?

A továbbiakban szervezésről nincs szó: migrációt támogató szervezetekről beszélnek.

Támogatást jelent a szponzoráció (?), illetve minden, egyéb módon támogató megnyilvánulás –tehát egy pohár víz átadása is. Külön érdekesség, hogy ez a cselekmény nem tartozik a Büntető Törvénykönyv hatálya alá: tehát nem vonatkoznak rá a büntetőeljárási szabályok sem: pl. a gyanúsított megfelelő védelme, tájékoztatása.

Nem nagyon indokolható, hogy mi a fenének kell külön bevallásban feltüntetni a külföldről származó támogatást, hiszen a bevételeknél azok forrásáról is tájékoztatni kell az adóhivatalt. Az elkülönített bankszámlaszámnak csak egy értelme lehet: ha egyszerűen akarják lenyúlni

A törvényjavaslat C. pontja az ebben a lapban is említett „idegenrendészeti távoltartásról” szól, ami az országhatár mellett a schengeni határ megközelítését is tiltja ”migrációszervezési” (vagy támogatási) célzattal.

A II. § hosszan taglalja, mi számít migrációt támogató szervezetnek. Mindenki, aki harmadik országbeli érkező kérelmét elbírálni segíti, illetve bármilyen módon szponzorálja, támogatja. Igaz, itt hozzáteszik: „jogtalanul” érkező. De: mi a fenének fordulna kérelemmel, aki jogosan – pl. vízummal – érkezik? Az meghosszabbítja a tartózkodási engedélyét és kész. Később ugyan kérhet menekültstátuszt. Azt mondják: papírokkal kell érkeznie. Ja, de ha vízum nélkül érkezik, az is jogtalan, annak is ellenőrizni kell a papírjait. Igaz, ez nem nagyon sikerül, ahogy láttuk a néhai miniszterelnöki szembeszomszéd Pharaon esetében sem…

Szóval, migráns támogató szervezet az, amelyikre rámutatok.

A paragrafus (3) pontjából egy érdekesség is kiderül. Tetszettek tudni, hogy létezik nálunk Civil Információs Portál?

„A nyilvántartó bíróság minden hónap 15. napjáig megküldi azon egyesületek és alapítványok nevét, székhelyét és adószámát a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, amelyek tekintetében a megelőző hónapban az illegális migrációt támogató szervezet minősülés tényét a Nyilvántartásban rögzítette.”

Tehát a „minősülés ténye” az, hogy rögzítem a nyilvántartásban?

A 4. §-ban csak a pénzek útját határozzák meg. Amellett, hogy részletezni kell, mire használták a külföldről érkezett pénzeket, a külön számláról már szóltunk. De. Ennek a külön számlának a forgalmáról a számlavezető bank minden hónapban köteles értesíteni a Nemzeti Bankot és a Legfelső Ügyészséget.

Mi köze a jegybanknak, de főképp az ügyésznek a társadalmi szervezetek támogatásához? Ezek szerint a nem egyháznak elismert (Magyarországon a parlament többsége dönt arról, hogy melyik vallási közösség lehet egyház, melyik „csak” szekta.) közösségek külföldről érkező támogatását is az ügyészség kíséri szemmel? Pl. ha az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvéri Közösségnek – úgy tudom, az egyik methodista irányzathoz tartozik – küld valaki adományt, azt a magyar ügyészség számon tartja???

Az 5.§ a szankciókról szól. Vagyis arról, hogy ha a szervezet nem teljesíti nyilvántartási kötelezettségét, az ügyész bírságot szab ki, ennek be nem fizetése a társadalmi szervezet törlésével jár. Implicite ez annyit jelent, hogy Magyarországon nem létezhet a jövőben társadalmi szervezet (egyelőre csak az, amelyik külföldi támogatást élvez) az ügyész beleegyezése nélkül.

Kérdés: mit szólna a törvényalkotó, ha egy hasonló törvénnyel pl. Romániában ennek alapján feloszlatnák a magyar kisebbség szervezeteit?

A 6.§ a megfelelő társadalmi támogatottság értelmezését taglalja, amit a 2011. évi CLXXV. Tv. vezetett be, és ami tökéletesen ellentmond a gyülekezésről szóló törvénynek a szabad szervezkedést rögzítő elvével, de az Alaptörvény passzusaival is.

A 7. és 8.§ a nyilvántartás mikéntjét, a benyújtandó adatokat részletezi. Ezekben szerepel pl., hogy a szponzor, támogató részletes adatait is meg kell küldeni a magyar ügyészségnek.

Türelem, már csak az Indoklás, meg a Részletes indoklás van hátra, ami a 24 oldalas törvényjavaslatnak a felét – azaz 12 oldalt tesz ki. Kicsit rámutatva arra is: elég gázos a javaslat, ha ugyanakkora terjedelműnek kell lennie a magyarázkodásnak.

Naná, hogy a részletezés az egyetlen ürügy tisztára mosását kísérli meg: vagyis a társadalmi kontroll erősítését. De – indoklástól szokatlan módon – újabb kötelezettséget is előír: a társadalmi szervezet 3 napon belül köteles bejelenteni, ha külföldről „migránstámogatásra” érkezik támogatás. (Még jó, hogy a magyar kormány nem társadalmi szervezet: nagy zűrben lenne, ha el kellene számolnia a külföldről érkező pénzekről.)

A részletes indoklás újra végigveszi az összes paragrafust és bekezdést, ami azért szükséges, mert ilyen törvény született/születik. Tetszik érteni? Miért? Mert ez a törvény…

Egy passzus azonban figyelemreméltó, ami az idegenrendészeti távoltartási eljárást magyarázza:

„(3) Az idegenrendészeti távoltartást elrendelő határozatot az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt közigazgatási perben nyolc napon belül lehet megtámadni. A perben azonnali jogvédelem biztosításának nincs helye.”
Felhívnám azok figyelmét, akik annak idején tüzet hánytak Szakályra, amikor a kamenyec-podolszki tömeggyilkosság ügyében arra figyelmeztetett – nem törvény, hanem idegenrendészeti szabályok alapján került sor húszezer ember halálba küldésére.

Hát, ez most törvény – bár egyelőre csak javaslat.

Igen tanulságos még, hogy a javaslat „migráció szervezéséről, elősegítéséről” beszél. Holott az azt jelentené, hogy egy szervezet (ember) Eritreában, Afganisztánban vagy Szíriában agitál embereket, hogy jöjjenek Európába! Egészen más, ha annyit mond – mint most pl. az ENSZ szeretne: ha üldöznek, és veszélyben az életed, nem gépfegyverrel fogadunk, hanem az élet lehetőségével. A magyar kormány – és nem Magyarország – most emiatt akar kilépni a szervezet tárgyalásaiból.

Kapcsolódó:

A kormánynak már van is listája a Stop Soros törvénnyel büntethető civil szervezetekről

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük