Az ország távoli szegleteiből érkeznek vészjelzések. A híradások mind egy irányba mutatnak: készül a következő botrány. Heti lapzsemle.

Az elfelejtett ország és a vírus

Ladányi János tanulmánya az Élet és Irodalomban olvasható. (A honlapon szabad hozzáférési rendszerben tették elérhetővé, itt.)

“De itt van a következő botrány, egy szemünk előtt kibontakozó tragédia. A járvány és a gazdasági és szociális válság különösen súlyosan fogja érinteni a legszegregáltabb települések cigány és nem cigány lakosait”

– figyelmeztet a kiváló szociológus.

A pusztító nyomor a fertőzés előtt jár

A 444.hu a Qubit tudományos portál elemzései mellett a Direkt36 oknyomozó, tényfeltáró cikkeinek is helyet biztosít.
Most senki nem tud adni egy darab kenyeret sem”címmel olvashatjuk Wirth Zsuzsanna munkáját, amelyben egy hatalmas embermentő lendülettel dolgozó aktivistára, Radics Józsefre is felhívja a figyelmünket.

“Radics pár hónapja alapította az Országos Roma Civil Tanács nevű szervezetet, amely az eredeti terv szerint főként roma kulturális programokkal foglalkozott volna. Még be sem jegyezték azonban, amikor ideért a koronavírus, és a szervezet villámgyorsan országos adománytaxivá változott. Ma egyike a legaktívabb segítő hálózatoknak, amelyek a járványfenyegetés ellenére is próbálnak enyhíteni a legszegényebbek – cigányok és nem cigányok – helyzetén. Márciustól április közepéig több mint 300 faluban jártak az önkénteseik és mintegy 3000 családnak vittek tartós élelmiszert, házilag gyártott maszkokat és tűzifát.
Ennél azonban sokkal több embernek van szüksége segítségre, mert napról napra élt már eddig is a magyar lakosság egy jelentős része. A mélyszegénységben élők számára vonatkozó becslések 100 ezertől több millióig terjednek, és még az utóbbi évek egyik legnagyobb, több tízmilliárd forintos költségvetésű uniós programja is csak néhány tízezer rászorulón tudott havi rendszerességgel segíteni tartós élelmiszercsomagokkal.
A koronavírus járvány azonban még súlyosabbá teszi a legszegényebb családok helyzetét. A fertőzés még be sem tört tömegesen a falusi szegénysorokra, de az éhezés a Direkt36-nak nyilatkozó források többsége szerint már mindennapos.”

Kivonás

Hargitai Miklós, a Népszava vezető munkatársa így ír a lap publicisztikai oldalán:

“Orbán Viktor és a miniszterelnök körül tömörülő gazdasági tanácsadó csapat (élén Parragh Lászlóval, aki már a 2010-es kis rendszerváltás előtt megmondta, hogy az oktatás és az egészségügy helyett inkább a vállalkozásokat kell támogatni) nem fogadja el azt a százszorosan bebizonyított objektív igazságot, hogy a leszakadó társadalmi csoportok felemelésének legbiztosabb eszköze a tanulás, illetve az iskolai esélykiegyenlítés. “

Munka nincs, pénz nincs, a családok éheznek

“A Rosa Parks Alapítvány, a Motiváció Műhely és a Partners Hungary Alapítvány online kutatásában – amely Kende Ágnes szociológus vezetésével készült – 425 pedagógus vett részt. „Az eredmények elég sokkolóak” – állapította meg a Népszavának elküldött tájékoztatójában Bernáth Gábor, a Rosa Parks Alapítvány kommunikációs munkatársa.
A válaszok alapján nagyok a területi különbségek. Budapesten a kérdőívet kitöltő pedagógusok becslése szerint a diákok négyötöde részesül digitális oktatásban, ez az arány a nagyközségekben csak 65 százalékos. Ilyen esetekben a tanárok azt teszik, amit tudnak: telefonos segítséget adnak, ha kell, fénymásolatokat juttatnak el a diákokhoz.”

Minden napra újabb borzasztó ötlet

A Népszava munkatársai néhány nappal ezelőtt fedezték fel, hogy újabb merénylet készül a nyomorultak ellen.
A jelenlegi köznevelési törvény szerint:

“Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel.
A Népszava által megismert módosító javaslat az utolsó mondatot törölné.

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője és az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, L. Ritók Nóra ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: az Emmi által említett kiegészítő mondatban csak a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH-s) tanulók jelennek meg, a hátrányos helyzetű (HH-s) gyerekek nem.
– Ha a HH-s diákok szüleinek fizetniük kell majd, azzal egy jelentős társadalmi csoport eshet ki az alapfokú művészeti oktatásból, ami esélyegyenlőségi szempontból óriási visszalépés – mondta. Hangsúlyozta: a művészeti nevelésnek kiemelt szerepe van a hátránykompenzációban, a szociális kompetencia-fejlesztésben, a társadalmi integrációban. L. Ritók Nóra emlékeztetett arra is: 2013 őszétől folyamatosan szigorodott a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet megállapításának feltételrendszere, aminek az lett a következménye, hogy nagyon sok, korábban HHH-s besorolású gyermek került át a HH-s kategóriába – miközben életkörülményeik egyáltalán nem változtak.”

Lendvai Ildikó portálunkon így kommentálta az értesülést:

“… hoppá, hát az amúgy is sorsverte kisdiákok eddig valahogy kimaradtak! Nekik is érezniük kell a törődést!”

Öt százalék

Törő András írja a Népszavában:
“Orbán irtózása a segélyektől valójában a nyomort növeli, és egyelőre nyoma sincs annak, hogy a kormány munkahelymegtartó lépései 200 ezer munkahely megmaradását segítenék. ”

Éhesek

Végül N. Kósa Judit publicisztikájából idézünk, a Népszava hasábjairól:

“Tíz év alatt jó néhány ilyen történetet gyűjtöttünk. Gyerekekről, akiknek a kedvenc étele a tészta, de azt a kérdést már nem is értik, hogy mivel. Minimálnyugdíjból élőkről, akiknek télen dönteniük kell, befűtenek-e legalább egyetlen helyiségben, vagy kenyeret, tejet vásárolnak a boltban. Betegekről, akiket a nagy rovancskor nem találtak eléggé rokkantnak, így a korábbi nyomorúságos jövedelmüket is elveszítették.
Mindezek a történetek az elmúlt évtizedben megjelentek a még szabad sajtóban, aztán nem történt semmi. A munkaalapú társadalmat építő Orbán-kormányok nem zavartatták magukat ettől az alulnézeti képtől. Ők felül tolták a fűnyírót, visszanyestek minden olyan jövedelemforrást, amely a rendszerből rég kizuhantak, a reménytelenül nyomorultak mindennapi kínlódását enyhíthette volna.
S hogy mi lesz akkor, amikor az ismert világ kifordul a sarkából, és már aznapra sem lehet tervezni? “

figyu

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét