2018-tól számos területen új kódexek lépnek hatályba. A tárcavezető éves meghallgatásán hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt elmondta: január elsején lép hatályba az új polgári perrend, a közigazgatási perrend, a nemzetközi magánjogi kódex, az ügyvédi törvény és a választott bíróságokról szóló jogszabály is.
[mnky_ads id=”80″]


Komoly gondot okoz a túlszabályozás

Hozzátette: ez nagy munkát adott minden minisztériumnak, a jogalkalmazók felkészítését illetően is. Köszönetet mondott a képviselőknek, hogy támogatták ezt a munkát, és több alkalommal is részt vettek ötpárti egyeztetéseken. Külön megköszönte a Jobbiknak, amiért támogatta a 2018 nyarán hatályba lépő büntetőeljárási kódex elfogadását.

„2014 és 2018 között a ránk bízott munkát igyekeztünk becsülettel ellátni” – mondta a miniszter, aki szerint 2017 végén befejezettnek lehet tekinteni azokat a feladatokat, amelyekre a ciklus elején vállalkoztak, ugyanakkor 2018-ban új feladat lesz a gazdasági versenyképesség elősegítését szolgáló jogszabályok megteremtése.

Kitért arra is, hogy 2018-tól a jogrendszer egyszerűsítése, átláthatósága érdekében is lépéseket kell tenni, mert Magyarországon – ahogyan Európában mindenhol – probléma a túlszabályozás, még a szakavatott jogászoknak sem egyszerű átlátni a jogrendszert.

Trócsányi László sikernek tartotta az igazságügyi alkalmazottak fizetésének rendezését és a bírák fizetésemelésének elindulását.

A miniszter szerint egy szakmai kérdésből politikait csináltak

A közigazgatási bíráskodás területén bevezetett és sok ellenzéki kritikát kapott pontrendszerrel kapcsolatban hangsúlyozta: az esélyegyenlőséget tartották szem előtt, a magyar szabályozás a nemzetközi példáknak megfelel, és kiállja az alkotmányosság próbáját. Hozzátette, nem örül annak, hogy egy szakmai kérdésből politikait csináltak.

Trócsányi László beszámolt arról, hogy a Velencei Bizottság jelentést tesz közzé az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, amelyben fel fogja szólítani Ukrajnát, hogy változtasson bizonyos szabályokon. Hangsúlyozta: a törvény jelentősen csökkenti a kisebbségek nyelvi jogait és a magyar kormány mindent megtett, hogy a felhívja a Velencei Bizottság figyelmét erre az ügyre.

A minisztert időkeretes vitában kérdezhették a képviselők: a jobbikos Staudt Gábor a bírói pályázatok érvénytelenítésével és a közigazgatási bírák kinevezésével kapcsolatban kérdezett és fogalmazott meg kritikát. Frakciótársa, Apáti István pedig a Trócsányi László nevével fémjelzett ügyvédi iroda ügyvállalásai miatt vonta kérdőre a tárcavezetőt.

A bírók kinevezése a bírói szervezet belügye

Az MSZP-s Bárándy Gergely a Magyarországgal szemben indult kötelezettségszegési eljárásokról beszélt és az isztambuli egyezmény ratifikálását kérte számon, valamint felszólította a tárcavezetőt, hogy határolódjon el a fideszes Budai Gyula bíróságokat érintő korábbi kijelentésétől.

Erre válaszolva

az igazságügyi miniszter azt mondta: a bíróságokat nem ismeri, ő maga az ügyvédi világból jön és azt jól ismeri, „ott kevés a komcsi”.

Trócsányi László visszautasította az ügyvédi irodájával kapcsolatos jobbikos kijelentéseket, és közölte: 2007 óta szünetelteti ügyvédi tevékenységét, 10 éve nincs kapcsolata az ügyvédi irodával, nincs ráhatása az ügyvállalásokra. Hozzátette: 2007 óta osztalékot nem kapott, és ezt követően sem vesz fel, tulajdoni hányada pedig minden évben csökken, mert nem vesz részt a munkában.

A bírói kinevezésekkel kapcsolatban kijelentette: az igazságügyi miniszternek csak tanácskozási joga van az Országos Bírói Tanácsban, ma a bírók kinevezése a bírói szervezet belügye, amiről a bírók maguk döntenek, így erre nincs hatása a miniszternek.

Az isztambuli egyezmény ratifikációjáról azt mondta: jelenleg folyik a hatásvizsgálat, hogy a ratifikálás milyen feladatokat ró az egyes minisztériumokra és ez belátható időn belül véget ér. Jelezte: a kormány áldozatsegítő központokat hoz létre, illetve egy nemrégiben született megállapodás alapján a magyar minisztérium koordinálhatja az áldozatsegítés európai irányát is.

Szabó Tímea nem kérdezhetett

Trócsányi László az LMP-s Demeter Márta kérdésére beszélt az azeri baltás gyilkos kiadatásáról is, jelezve, hogy ekkor ő párizsi nagykövet volt, és az ott élő örmény közösségnek akkor be is mutatta azokat az iratokat, amelyekben az azeri fél garanciákat adott, hogy a gyilkos letölti a büntetését.
[mnky_ads id=”3390″]
A fideszes Vas Imre pártja nevében támogatta a beszámoló elfogadását. Úgy ítélte meg, hogy a minisztérium jól végezte munkáját az elmúlt egy évben.

A bizottság a Fidesz és a KDNP képviselőinek 7 igen szavazatával, az ellenzéki tagok 5 nem szavazata ellenében fogadta el a miniszteri beszámolót.

A bizottsági vitában szót kért Szabó Tímea független képviselő, a Párbeszéd társelnöke, de ezt nem támogatták a testület kormánypárti tagjai, így a politikus a vita után, az ülésterem előtt tette fel kérdéseit a miniszternek a devizahitelesek ügyében. Azt kérte, függesszék fel a jelenleg is folyamatban lévő 900 ezer végrehajtási eljárást.

Trócsányi László úgy reagált: a kormány 2014-től 2018-ig nagyon sokat tett az ügy rendezése érdekében. Hivatkozott a végrehajtási törvényre és a magáncsőd intézményére.

Szabó Tímea viszont úgy vélte: ha 900 ezer végrehajtási eljárás van, akkor nem lehet azt mondani, hogy a kormány mindent megtett a bajbajutottak megsegítésére.
[mnky_ads id=”3811″]
(Forrás: MTI)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét