Connect with us

Banánköztársaság

Turista voltam Budapesten minisorozat 3. rész – Szeméttelep az Oktogonnál

Megosztás

A fővárost bemutató minisorozat harmadik részét is az élet írta. Jártamban, keltemben szembesültem a város kevésbé szimpatikus arcával is. A rengeteg látnivaló sokak számára eltakarja, hogy bizony Budapest koszos, elhanyagolt város, igencsak ráférne egy jó alapos nagytakarítás.

Főpolgármester-jelöltek figyelmébe!

Az aluljárók többsége – ahol jártam-többnyire koszosak, látszott ritkán takaríthatják. És nem az utcán élők miatt botlik bele a turista a szemétbe. A város úgy a maga összességében igencsak elhanyagolt, még a látványosságok környékén is.

Találkoztam olyan aluljáróval, ahol a lépcsők életveszélyesek, hiányosak, csak a véletlenen múlt, hogy eddig – tudomásom szerint – senki sem törte a lábát. Nem igazán vonzó látvány az sem, hogy bizony van olyan aluljáró, amely beázik, és ezért egy részt le kellett zárni.

A sétám előtti nap esett Budapesten is az eső, a nyomai a járdákon meg is látszottak. Több helyen a gyalogosok életét nehezítették a víztócsák, volt ahol talán még csónakázni is lehetett volna. / No, ebben azért van némi túlzás./

Előfordult, hogy kidobott, és ott felejtett háztartási szeméttel is találkoztam. Így az Astoria előtt, és a Papp Károly utca sarkán.

Az egyik legszemetesebb helyet az Árpád híd pesti hídfőjénél láttam

Csikkek garmadája, eldobott üvegek, újságok, minden látható volt, ami nem odavaló. A buszmegállók környéke, de az aluljáró előtti terület is tele volt szeméttel. A rendőrpalota környékén a volt parkoló előtti dús és jő félméteres gaz sem mondható turista látványosságnak. Mindez, senkit sem zavar. Láttam a pestiek számára ez nem újdonság, én voltam csak olyan megátalkodott, hogy sorban készítettem a fotókat. És a látvány cseppet sem volt vigasztaló.

A Boráros tér és környéke azonban veri a teljes mezőnyt

Kidobott szemét mellett, a Ráday utca sarkán ottfelejtett emberi ürülékkel is találkoztam. Nem valószínű, hogy friss termés volt, valószínűleg egy-két napja már ott lehetett. A tér oszlopait rozsda marja, minden sivár, hangulattalan, és rongálások sok helyen. A 23 -as busz végállomása előtti kis füves részen a rengeteg szeméttől a fű szinte alig látszott.

A nagy titok

Az írásom első részében ígértem, hogy elárulok majd egy nagy titkot. Nem csigázom tovább a kedves olvasókat, így elárulom, hol található a város szívében szeméttelep. Aki esetleg már próbált vécét keresni az Oktogonnál, akár még láthatta is. A Nyugatihoz közelebb eső műintézmény, ahogyan a sorozat első részében is írtam zárva van, nem fogad vendéget.

Miközben a képeket készítettem, észrevettem, hogy a lakat a rácsról le van verve, és sorjázik a lépcsőkön a szemét. Pár lépcsőt lefelé mentem, és rájöttem, élelmes fővárosiak a budit szeméttelepnek használják. Volt ott minden: rengeteg műanyag palacktól, az építési törmelékig minden előfordult. El tudom képzelni, milyen bűz lehet a környéken mikor forróság van.

Kizártnak gondolom, hogy egy-két nap alatt gyűlt össze a tömérdek szemét. Valakik szisztematikusan használták a klozet lejáratát hulladéktárolónak, a főváros legnagyobb dicsőségére. Az ajtókat már nem tudtam megnézni, féltem, hogy szarba taposok. Így arról már nem tudok felelősségteljesen nyilatkozni, hogy az ajtókon belüli terület vajon mit szolgálhat? Felháborító, hogy ezt a szeméttelepet az illetékesek hónapok óta nem vették észre, ott díszeleg a város egyik legfrekventáltabb helyén, ahol naponta sok tízezer ember megfordul. Kizárt, hogy az orrfacsaró bűzt nem érzik.

Sok mindenről írhatnék, de talán ízelítőül ennyi is elég

A fővárosiak már régen megtanultak együtt élni a kosszal, a lepusztult környezettel, de turista szemmel borzalmas ez a látvány. Tudom, az emberek sem szentek, de hol van a főváros vezetése, mit csinálnak a kerületi önkormányzatok. Szánjanak csak egy napot arra, hogy előre be nem jelentetten tesznek egy nagy sétát a városban. Meg fognak döbbenni attól, amivel találkoznak. Azért arra vigyázzanak, nehogy emberi ürülékbe lépjenek.

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük