Feketelista-történet: megjelent a Twitter-iratok második része

A Twitter “feketelistákat” készített bizonyos, kritikus véleményeket megfogalmazó felhasználókról – ez derült ki a közösségi médiumok korábbi vezetése idején követett gyakorlatról csütörtökön este nyilvánosságra hozott újabb belső üzenetváltásokból.

“Twitter-iratok” 2.0

Az úgynevezett “Twitter-iratok” második részét – az előzőhöz hasonlóan – egy újságíró összegezte és szerkesztette. Bari Weiss azt írta, hogy

alkalmazottak csoportjainak az volt a feladata, hogy “feketelistákat” állítsanak össze annak érdekében, hogy bizonyos “kedvezőtlen” bejegyzések láthatóságát korlátozzák, vagy kizárják a népszerű bejegyzés kategóriából, illetve teljes témák olvashatóságát is korlátozzák – mindezt a felhasználók tudomása nélkül.

A feketelistákra különböző címkéket alkalmaztak, a bemutatott képernyőfotók tanúsága szerint. Például a Stanford Egyetem tanára, Jay Bhattacharya orvos oldalát – aki annak a véleményének adott hangot, hogy a koronavírus járvány idején alkalmazott lezárások károsak a gyerekekre – a

“Trends Blacklist” megjegyzéssel látták el, ami azt jelentette, hogy a népszerű témák között nem szerepelhetett.

Az ismert konzervatív aktivista Charlie Kirk személyes oldalához a belső felhasználásban

“Do Not Amplify”, azaz “ne hangosítsd fel” megjelölést fűzték.

Volt olyan ismert közszereplő, akinél a

“Search Blacklist” címke szerepelt, ami a keresési eredményekből zárta ki az érintetett.

Belső levelezés

A Twitter korábbi vezetése alatt bevett gyakorlatot bemutató belső levelezések és üzenetváltások első részét múlt pénteken Matt Taibi újságíró szerkesztésében hozták nyilvánosságra. Ezek arról szóltak, hogy a cég munkatársai miként korlátozták bizonyos információk nyilvánosságát, köztük 2020. októberében a Hunter Biden laptopján talált tartalomról szóló sajtóértesülés megosztását.
Az információk nyilvánosságra kerülésével kapcsolatban hétfőn a Fehér Ház szóvivője is nyilatkozott. Karinne Jean-Pierre azt mondta, hogy

a Twitteren növekvő gyűlöletkeltő és antiszemita megnyilvánulásokról való figyelemelterelésről van szó, ugyanis szerinte pusztán “régi hírek” szerepeltek a leleplezőnek szánt információk között.

A közösségi médium működési gyakorlatáról megjelent információk súlyával kapcsolatban Dan Schneider, az 1986-ban alapított elemzőintézet, a Médiakutató Központ (Media Research Center) alelnöke saját kutatásaikra hivatkozva a közmédiának úgy nyilatkozott, hogy

az Egyesült Államokban az elmúlt években ez a közösségi médium diktálta, hogy a hírmédia mivel foglalkozzon. A média szereplői ugyanis követik, hogy mi jelenik meg rajta, “nagy sztoriként”, mi dolgozható fel, és így a Twitter szabja meg a különböző tudósítások irányát.

Elon Musk milliárdos vállalkozó október végén vált a közösségi médium tulajdonosává, amelynél átláthatóságot és a szólásszabadságot ígért. Korábban ezzel indokolta, hogy az előző vezetés idején folytatott gyakorlatról szóló iratokat nyilvánossá teszi.