Új birodalom születik – Kövér László fantáziája ismét meglódult – Hely a gyorsvonaton

Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Fidesz választmányának elnöke nemrégiben interjút adott a DoRzeczy lengyel konzervatív hetilapnak. A házelnök úr most sem tagadta meg önmagát, amennyiben Soros Györgyöt, Brüsszelt és az óriáscégeket nevezte meg a világban tapasztalható bajok okozóinak, ám ezúttal figyelmesebb olvasással új hangsúlyok is felfedezhetők a házelnök úr általában elég zavaros mondandójában.

Az MTI beszámolt az interjúról, amelyben a házelnök fantáziája ismét meglódult:

szerinte az EU azért bírálja Lengyelországot és Magyarországot jogállamisági kérdésekben, hogy

„a brüsszeli bürokrácia felülkerekedjen a tagállamok szuverenitásán azzal a céllal, hogy alárendeljék őket úgy, amint az egy központosított birodalomban szokás”.

Az nem zavarja a házelnököt most sem, hogy a brüsszeli apparátus nem valami önállóan létező, önérdekű képződmény, hanem a tagállamok közös szervezete, amely lényegi döntéseket nem hoz, csak végrehajtja a tagállamok együttes határozatait. Ám a folytatásban érdekes dolgokat is mond Kövér László:

„A Brüsszel és a nemzetállamok között zajló konfliktus egy szélesebb geopolitikai harc része. A világgazdaságban olyan erők alakultak ki, amelyek befolyása, pénze, a nekik alárendelt média és politikusok messze túlmutatnak a (központosított) európai állam lehetőségein”.

Lényegében

„amolyan, alakulóban lévő virtuális, nyugati, transz-atlanti birodalomról”

van szó. Az ezt építő „korrupt politikai elitnek” nemzetállamként áldozatul esett az Egyesült Államok is – legalábbis Kövér László szerint.

Ugyan miféle geopolitikai harcról, transzatlanti birodalomról van itten szó,

amelynek nemzetállamként már áldozatul esett az Egyesült Államok? Gondosan elolvastam a tudósítást, de nem egyszerű követni a házalnök úr gondolati kacskaringóit. Mégis, e tudatosan gerjesztett ködből kibontakoznak tények is, amennyiben a házelnök úr felfedezte a globalizáció folyamatát, és megkísérelte azt értelmezni a maga sajátos fogalom-rendszerében. Következett egy kis sorosozás, a korrupt politikusok szidalmazása, a lefizetett sajtó bírálata, merthogy szerinte a médiából „a jobboldali újságírók már kiestek, cenzúrázzák őket”, vagyis mindent összevetve a politikai csatákban

„a demokratikus, nemzeti kormányok az utolsó védőbástyák, amelyek megakadályozhatják egy határ átlépését, amelyen túlról már nem lesz visszatérés…Identitásunk kiirtására fognak törekedni, akár a tömeges bevándorlás, akár a gender terjesztése révén”

– hangsúlyozta Kövér László mintegy lecövekelve korábbi vélekedései, ha úgy tetszik, hiedelmei mellett.

De – hadd ismételjük – Kövér olykor a tényeket is hajlandó értelmezni és értékelni

Soros ugyan marad a főgosz a nyitott társadalomról alkotott utópikus eszméjével, de – amint mondta – valójában nem ő a főszereplő,

„mögötte óriáscégek állnak. A nemzetközi cégek olyan erővel rendelkeznek, amellyel az államoknak és a demokratikusan megválasztott kormányoknak nehéz szembeszállniuk, ezért védeni kell az uniós alapszerződésekben rögzített „minden betűt, minden bekezdést”

– mondta Kövér László az interjúban.

A házelnök úrnak alighanem több dologban is igaza van.

  • Egynek például abban, hogy az elég idős Soros György immár jó ideje nem főszereplő a világ politikai és gazdasági színpadán, ámbár Magyarországon is vannak szép számmal jobboldali hazudozók, akik – amúgy hallgatólagosan – Soros György zsidó mivoltára építve emlegetnek háttérhalmi befolyást, s ezzel antiszemita érzelmeket keltenek tájékozatlan szavazók körében.
  • Kövér Lászlónak minden bizonnyal abban is igaza van, hogy a multinacionális cégek immár országok felett álló politikai és gazdasági hatalommá nőtték ki magukat, s korántsem biztos, hogy a globalizációnak ez a jelensége az emberiség közös gyarapodását, biztonságát, demokráciájának erősödését szolgálja.

Az viszont már hiányzik Kövér László gondolataiból,

hogy a globalizáció valami olyasmi, mint a gyorsvonat két állomás között, jobb rajta utazni, mint mellette integetni az utazóknak, vagy éppenséggel útjába állni, hogy az expressz ne úgy, ne arra és ne olyan gyorsan haladjon, amint menetrendje diktálja, hanem arra menjen, amerre nincs is sín.

Híú remény, hogy a multikat nemzeti kormányok képesek megrendszabályozni, nyilvánvaló, hogy erre kontinensünkön csak egy Európai Egyesült Államok lenne képes. De Kövér László – ámbár látja a multik képviselte veszélyt – éppen ezt nem akarja. Végezetül az európai közös jogrend védelmezőjeként elég különös szerepben tetszeleg a házelnök úr, minthogy ezer és egy jelentés, értékelés, bírósági határozat bizo-nyítja, hogy Magyarország rendszeresen és következetesen megsérti az EU jogrendjét, sőt saját alaptörvényét is.

Úgy tetszik, Kövér László ebben az interjúban legalább felfedezte a melegvizet,

már amennyiben nyomatékkal szól a multinacionális cégek világgazdasági és világpolitikai szerepéről. Hogy ebből a nemzetállamok megerősítésének szükségességét vezeti le, és nem az erős szövetségi Európáét – lelke rajta. (Ebben talán annak is szerepe van, hogy a Magyarországon is működő multikkal az Orbán-kormány rendre külön együttműködési megállapodásokat kötött, amelyekről a közvélemény a vilgáon semmit nem tud.)

De az is valami, hogy Kövér László a maga fejtetőre állított módján már lát, sőt esetleg ért is valamit a világ dolgaiból. Eddig ennek nemigen adta jelét.

figyu

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Egy hozzászólás itt: “Új birodalom születik – Kövér László fantáziája ismét meglódult – Hely a gyorsvonaton

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük