Új szokások ellen – A vagyon nem az intimszféra része

Imádom megkérdőjelezni azokat a szokásokat, amiknek a létjogosultságát soha senki sem támasztotta alá racionális érvekkel, és mégcsak az sem mondható el róluk, hogy évezredes hagyományok. Ezek vagy teljesen légbőlkapottak, vagy valami értelmes szabálynak a félreértései és túlhajtásai.

A vagyon nem az intimszféra része

Ilyen régi vesszőparipám például az a maxima, hogy az ember vagyoni helyzete az intimszférájához tartozik. Évezredeken át nem jutott ez az emberek eszébe, mindenki elég jól ismerte a többiek vagyoni helyzetét. Meg lehetett próbálni rejtegetni, de egyáltalán nem volt konszenzus abban, hogy automatikusan magánügy lenne az, hogy ki mit birtokol, és mennyit kap.
A másik ilyen új szokás az, amit még mindenféle törvényekbe is belefoglaltak, hogy az iskolában (vagy általában oktatási intézményekben) nem politizálunk. Már sokan szóvá tették, hogy ez teljes hülyeség, és csak annyi alapja van, ami mellett jól lehet érvelni, hogy a pedagógusnak vagy oktatónak nem szabad agitációt folytatnia, mert az a hatalmi helyzetével való visszaélésnek számít (a diákra az alárendelt helyzete miatt nyomás nehezedik, hogy ebben is feleljen meg a pedagógusnak). Meg a nagyon fiatal gyerekeket nyilván nem szabad olyasmikkel hülyíteni, amit még nem is nagyon fognak fel, de ez független elvekből következik.

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük