Újabb giccs-hazugsággal gyarapodott a Budai Vár

Átadták a Budai Várban  a Királyi Lovarda megújult épületét. Lovakat már nem fogunk itt látni, ellenben színes programok és rendezvények lesznek, ez az épület is fontos része az orbáni történelemhamisítási cunaminak.

Elöljáróban

“Az építészet nem drága másolatok, hamisítványok és a mindennapi életre alkalmatlan tárgyak közege, olyan épületek általi elbeszélés, amelyeknek egyetlen feladata a politika aktuális történelemhamisításának az épített terek általi legalizálásának reménye. Írta a témában  még  a tavasszal egy véleménycikkében a Telexen György Péter esztéta, majd így folytatta: A történelemhamisítás persze nem az épületek technikai kérdése csupán. Ha a Vár – egyre félreérthetetlenebbül – valóban a Horthy-korszak apoteózisa, akkor az nem pusztán hamisítás, hanem a magyar történelem legnagyobb traumái egyikének eltüntetése az épített kulturális térből, amire sem mentség, sem magyarázat nincsen. A kérdés nem az, hogy „általában” a műemlékvédelem miként függ össze a történelem hamisításával. A valóságban mindez fordítva áll. Ha a királyi vár a Horthy-rendszer reklámtere lesz, akkor a másolat-épületek nem lehetnek mások, mint egy irgalmatlan hamisítás részei.”

Kormányközeli tudósítás

Hosszú idő után elkészült a Királyi Lovarda, amellyel így a budai Vár egy újabb része vált gyönyörűbbé. Az egykori fedett istállóban lovakkal már nem fogunk találkozni, azonban számos program kiváló helyszínéül fog szolgálni. A Metropol összegyűjtött jó néhány eddig nem ismert érdekességet a Királyi Lovardáról, illetve arról, hogy mi az, ami a jövőben meg fog újulni a Várnegyedben.

A háborúk megleckéztették a lovardát

A Királyi Lovarda építése 1899-ben kezdődött el Hauszmann Alajos tervei alapján. A Királyi Palotától nyugatra fekvő királyi (más néven udvari) istállót, valamint az ettől délre eső lovaglócsarnokot és kocsiszínt István nádor kezdte kiépíteni még a 19. század elején, azonban az elkészült részek komoly károkat szenvedtek az 1849-es tavaszi hadjárat során. Végül a csarnok felépült és negyven éven át a Királyi Palota lovardájául szolgált. Az istállót 1950-ben ideológiai okok miatt lebontották, pedig akkora károkat nem szenvedett, így helyre lehetett volna állítani az épületet. A csarnok leglátványosabb eleme a lovaglóterem nyitott fedélszéke, amelyet a Neuschloss Károly és fiai cége alkotott. A lovarda oldalán található óriási részben színes ablakokat Róth Miksa cége készítette. Az épület látványos manzárdtetőzetével a prágai Belvedere-t és Palladio vicenzai bazilikáját idézte. A lovarda nem csak a patások tárolására szolgált. IV. Károly koronázására a királyi család lovaglása után került sor a lovardában, és itt pihent a bécsi udvarban hosszú hónapok alatt betanított ló, amelyre a koronázási ceremónia alatt felült az új király. A lovardát a századfordulótól kezdve 1938-ig csak az udvartartás használta, ezt követően az udvarlaki őrség spanyol lovasiskolája is tartott benne bemutatókat.

Ezek a felújítások még hátra vannak

A budai Várnegyedben még nem újult meg minden. A Csikós udvar további részei 2022 tavaszáig születnek újjá. A Hauszmann-féle rámpa – amely a palotaszintre vezetett fel, és amelyet 1970-ben elbontottak – újjáépítése az eredeti helyén, a lovardától a Hunyadi udvar felé történik, amely ugyancsak a Csikós udvar és ezáltal a budai Vár akadálymentesítését segíti majd elő a Tabán felől. A rámpamű már elkészült, a kiszolgáló helyiségek kialakítását novemberben fejezik be. A nagyközönség a rámpát 2021 végétől veheti igénybe.
2022 tavaszára elkészül a Karakas pasa tornya is, melyben kávézó és mosdó szolgálja majd a területre látogatók kényelmét. Fejeződik be a Metropol cikke.

Kapcsolódó

Budai Vár

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük