Újlipócia zsidó szelleme

Újlipótvárost olykor, és nem is ritkán, a pesti zsidósággal azonosítják. Van is ebben némi igazság, hiszen egykor valóban Ábrahám leszármazottai voltak itt a többség, mára azonban több okból is alaposan kicserélődött a lakosság.

Zsinagóga, az zsinagóga

Köves Slomó és az általa menedzselt EMIH, azaz Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség politikai szerepvállalását lehet vitatni, az azonban tény, hogy az elmúlt évtizedekben egyetlen zsidó tömörülés sem tett annyit a zsidóság új spirituális és valós otthonainak, közösségeinek kialakításaiért, mint ők.

A fentieket támasztja alá az a tény is, hogy vasárnap egyszerre avattak két zsinagógát is, egyet délután Szentendrén, egyet pedig a már említtet Újlipóciában.

Mindkét helyszínen új tóratekercs -a zsidóság szent tekercses- is kerül az adakozó kedvnek köszönhetően a frigyszekrénybe.

Az Újlipótvárosi hatalmas terjedelmű helységnek, amely a szocializmusban az MSZMP étterme volt, ide jártak a Fehér ház dolgozói “közétkezni”, csak egy apró részét nyitották meg, mint zsinagógát. A rengeteg, még kialakításra váró terület a reményteljes jövő képét vetíti elénk.

A hely szelleme

A Zsilip, a Róth Lenke & Simon nevét viselő új zsidó kulturális centrum, amely a zsinagógát is magába foglalja, egy Munkácsról az USA-ba származott család két fiának nagyon komoly anyagi támogatásával valósult meg. Szép példája ez az összefogásnak, hiszen amint azt az idősebbik fivér, Róth Alex elmondta, ő maga nem tartozik a zsidóság Lubavicsi ágához, amit nálunk harminc éve Baruch Oberlander rabbi és felesége alapított, ám mégis megérezte, hogy milyen fontos és támogatásra érdemes ez a terv. Hálából Köves rabbiék a Zsilip névhez csatolták az alapítók szüleinek nevét is.

zsilip
Kép: MTI/Kovács Tamás

Ezen az estén lett hivatalos Sámuel Glitzenstein rabbi kinevezése is a közösség vallási vezetőjévé. A fiatal rabbi tíz éve érkezett Magyarországra Izraelből, akkor még neki és feleségének csak három gyerekük volt, mára ez a szám már hétre gyarapodott. A rabbi és családja azóta majdnem tökéletesen megtanulta a nyelvünket is, aminek nehézségét azzal a rá jellemző kedves mondattal érzékeltette a rabbi, akit mindenki csak Glicinek szólít, hogy

“Két dolgot tanul az ember egész életén át: a tórát és a magyar nyelvet.”

Sámuel Glitzenstein béketeremtő képességéről legyen elég annyi, hogy ő az egyetlen EMIH-hez tartozó rabbi, aki felkérésre egy, a MAZSIHISZ (a szomszéd vár) fennhatósága alatt működő gyülekezet, a Nagyfuvaros utcai zsinagóga rabbija is.

Az átadások pontosan egy héttel előzték meg a zsinagógai naptár szerinti újesztendőt, amikor a zsidóság átlép az 5780-ik  évébe.

Hasonló

Pálmai Tamás

További cikkek olvasása a szerzőtől, a nevére kattintva.

Egy hozzászólás itt: “Újlipócia zsidó szelleme

  • 2019.09.24 - 16:17
    Közvetlen hivatkozás

    Amíg az EMIH a magyar zsidókért dolgozik,a MAZSIHISZ semmit sem csinál.Csak a haverjait sgíti.
    Pedig lenne még romos Zsinagóga,amit meg kellene nyitni!
    Sopron Papréten (romos)
    Rákospalota Régi Fóti úton (Könyvraktár)
    Zugló Jávorka Ádám (romos)Zsinagóga
    Angyalföld Dózsa Gy. úti (Honvéd vívóterem)

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük