Megdöbbentő levelet találtunk egy ukrán-magyar kettős állampolgárságú idős asszonytól. Íme a leplezetlen igazság az ukrán-magyar nyugdíj-hazugságról. Ilyen gazdagok vagyunk?  Úgy tűnik, hogy igen! Az okokat talán már mindannyian nagyon is jól ismerjük.

[mnky_ads id=”10551″]

- Hirdetés -

Az év botránya

Tisztelt Szerkesztőség! Larissza vagyok, egy 60 éves orosz-ukrán származású nő. 1980-ban kötött házasságom révén költöztem Magyarországra. Mivel a 86 éves édesanyám ott él Ukrajnában ma is – akárcsak kiterjedt rokonságom, így gyakran hazalátogatok. Most jöttünk vissza Magyarországra. Úgy gondoltam, beszámolok arról az itt élő embereknek, hogy milyen is a kárpátaljai magyarok helyzete.

[mnky_ads id=”10552″]

Mi, hol, mennyi?

Itthon a hírekben mindig azt hallom, hogy nagy a baj, mert hatalmas a nélkülözés ott. Mindig hallom, hogy meg kell segíteni szegény külhoni magyarokat. Hallom, milyen gondoskodó a magyar állam: százmilliós segélyeket küld, iskolákat újít fel és támogat milliárdokkal, beiskolázási segélyeket osztogat minden ottani gyereknek, fejenként 25 ezer forintot, sőt az ottani gyerekeket idehozzák üdültetni. Sőt, hallom azt is, hogy a háború elől menekülő ukránokat be kell fogadni, mert más az ukrán háborús menekült, mint a szír, vagy az afgán. A kormány azt mondja, az utóbbiakat nem kell befogadni, mert miattuk nagy a terrorveszély, vagy azok csak a jobblét miatt jönnek ide.

Hát, én elmondom, hogy Kárpátalján nincs semmiféle háború, csak „banda-háború” van. Egymással rivalizáló csoportok háborúznak egymással, de náluk pénzről és piszkos üzletekről van szó, amit nem kellene összekeverni a háborús helyzettel.

Amikor most Ukrajnában jártunk, a rokonokat végiglátogattuk, riasztó szegénységet nem is tapasztaltunk. A falusi utcákon ki vannak pakolva asztalokra és padokra a friss zöldségek, gyümölcsök, a friss tehéntej, vagy a sajtok. Cédulákon ott van az ára a portékának. Bárki vásárolhat belőle kedvére, és pénzük is van az embereknek megvenni ezeket. Magyarországon én sokkal szegényebbeket látok. Magam is csak 29 ezer Ft/hó összeget kapok az államtól rokkantként, és nagyon sokba kerülnek a gyógyszereim.

Néhány gondolat arról, hogy ott, Ukrajnában mennyi a nyugdíj, mennyi a fizetés, vagy minek mennyi az ára.

Először is azt kell leírnom, hogy most ott 1 hvrinya nagyjából 12 forint. Ha átlépjük a magyar-ukrán határt, mindjárt ott várnak minket a pénzváltók. Ha 10 ezer forintot beváltunk, azért 820 hrivnyát kapunk.

Nézzünk pár példát, mi mennyibe kerül ott:

benzin: 20 hrivnya/liter = 240 Ft
cigaretta: 12 hrivnya/doboz = 144 Ft
sör/liter:10-15 hrivnya = 120-180 Ft
kenyér/kg: 7 hrivnya = 84 Ft
paradicsom/kg: 10 hrivnya = 120 Ft

Mennyit keresnek az ukrán emberek?

Példaként vegyünk egy olyan általános iskolai tanárt, aki 37 éve dolgozik, most 55 éves. 3.400 hrivnya a havi fizetése. Ez hozzávetőleg 40 ezer Ft/hó fizetésnek felel meg. Na persze ott jóval olcsóbb az élet, mint Magyarországon. Például egy nyugdíj-ügyintéző hivatalnok nagyjából 2500 hrivnya fizetést kap havonta, egy orvos 2500-3000, a banki dolgozó pedig 2000 hrivnyát. Az emberek életük során általában 30-37 évet dolgoznak. A kismama – ha otthon marad a gyerekkel, ott a GYES 800 hrivnya.

Az ottani nyugdíjak 1000-1500 hrivnya közöttiek átlagosan. Az én anyukám 86 éves, ő könyvelőként dolgozott és most 1240 hrivnya a nyugdíja, 14.880 forintnak felel meg, de ebből ott meg lehet élni. Például egy nyugdíjas labororvos ismerősünknek 1050 hrivnya a nyugdíja, 12.600 forint.

Az ukrajnai tízszerese a magyar nyugdíj

Ahhoz, hogy ők Magyarországon igényeljék a nyugdíjat, csak egy magyarországi bejelentett lakcím kell, és igazolás, hogy Ukrajnában lemondanak a nyugdíjról – az persze az ukrán államnál marad örökre. Ezután a végzettségüknek és a szakmájuknak megfelelően kiszámolt magyar nyugdíjuk nagyjából a tízszerese lesz az otthoni, ukrán nyugdíjuknak. Hát ezért használják ki tömegesen ezt a lehetőséget. Az ingyen magyar nyugdíjukból főúri módon élnek. Az egész családjukat Magyarország tarja el. Ebből az egy nyugdíjból dúskál az egész család odahaza Ukrajnában.

Az itteni szomszédomhoz is az ukrán szülők, mint nyugdíjas házaspár, be vannak jelentve, de csak a nyugdíjuk miatt, és a két öreg 19.000 hrivnya/hó összegnek megfelelő nyugdíjat kap, 230 ezer forintot havonta. Ez olyan rengeteg pénz nekik, hogy fel sem tudják otthon élni Ukrajnában, így rengeteg megtakarított pénzük van a magyar nyugdíjukból.

Az én férjem 48 éve megállás nélkül dolgozik

Most már csak minimálbért keres, mert azt mondják neki, örüljön, hogy még dolgozhat. Jövőre megy nyugdíjba, de ő nem fog annyi nyugdíjat se kapni a majdnem 50 évnyi munka után, mint ezek a potyaleső ukrán nyugdíjasok ingyen a magyar államtól. Én meg 60 évesen, rokkantként, csak sóvárgok majd, mert nyugdíjam sem lesz, mert régóta rokkant vagyok, és a 29 ezer Ft/hó rokkantellátást kapom majd nyugdíj helyett életem végéig.

Nem értem, hogy miért tűri el a magyar nép, hogy innen ingyen talicskázzák ki a nyugdíjakat az ukránok? A 45 millió ukrán lakos egyharmada nyugdíjas. Mi lesz, ha mind sorban állnak majd az ingyen magyar nyugdíjakért? Itt minket azzal riogatnak, hogy nem lesz nyugdíjunk, és hogy mennyire forráshiányos a nyugdíjkasszánk. Akkor miért adjuk boldog-boldogtalan ukránnak azt a rengeteg pénzt? Azoknak meg nem akarunk nyugdíjat adni, akik magyarként itt rokkantak bele a rengeteg munkába. A fiatalokkal akarja eltartatni a rokkant szülőt az állam, miközben itt a rokkantak a megrokkanásuk előtt az államnak átlag 30 éven át fizették a járulékot.

A fiatal magyar járulékfizetőknek kell eltartani a vadidegen ukrán nyugdíjasokat is, akik ide soha egy forint járulékot sem fizettek. Hát, ne csodálkozzon a magyar állam, ha innen minden járulékfizető elmenekül! A magyar nyugdíjasokat akkor ki fogja eltartani, ha az ukránok kiürítik a nyugdíjkasszát, a járulékfizetőink meg lelépnek külföldre? Felháborító, hogy erre miért nem gondol a kormány, és miért nem szünteti meg az ukrán nyugdíjasok ingyen magyar nyugdíját? Miféle politikai akarat lehet ennyire fontos, hogy a saját népét riogatja a kormány, hogy az alaptörvény már nem garantálja a nyugdíjasok szociális biztonságát, az idegeneknek meg két kézzel osztogatja ajándékba a magyarok nyugdíját?

[mnky_ads id=”10553″]

10 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Kedves Larissza!
    Olvastam a levelét, és (bár nem Kárpátalján élek, hanem itt, Záhony mellett) én is hasonlóan látok sok mindent, mint ahogy le van írva a levélben. Pár kérdést azért feltennék, illetve megmagyaráznék:
    Az nagyon nemes cselekedet, ha a külhoni magyar iskolákat támogatja az anyaország (sokkal jobb gondolatnak tartom, mint ha oda is stadionokat építenénk). (A támogatások összegét nem ismerem). Azt nem hiszem, hogy igaz lenne, hogy MINDEN gyermeknek adunk beiskolázási segélyt, hanem valószínűleg csak a magyarokról lehet szó, és azt is csak egy alkalommal.
    1. Téves az az értelmezése is, hogy az ukrán háborús menekült más, mint a szír háborús menekült, tehát be kell fogadni. Nemzetközi egyezmények vannak arra vonatkozólag, hogy amelyik országban háború van, és az emberek menekülnek a háború elől, azt az első biztonságot nyújtó ország befogadja, mint háborús menekültet. Ez a kilencvenes években Jugoszláviát jelentette, legutóbb pedig az Ukrán-Orosz helyzet kapcsán merült fel (tehát semmi köze ehhez a kárpátaljai bandaháborúknak!) Tehát nem más különbözteti meg őket, csak annyi, hogy SZOMSZÉDOS ország. Pontosan ez zárj ki a szír, afgán, albán, vagy bármelyik másik menekültet. Ezért is írjuk sokan, hogy olyan nincsen, hogy szíriai háborús menekült megjelenik a magyar határon. Az a szerencsétlen valóban a háború elől menekül(het), de csak Törökországig. Már ott biztonságban van, nem fogják lelőni! Az, hogy ezek az emberek további hat, hét országon át vándorolnak, az már a jobb élet reményében van, tehát gazdasági migráns! Azokat NEM KÖTELESSÉGÜNK befogadni. (Csak megjegyzem, annyi pénzből, amennyivel ide eljut, abból Törökországban, vagy Görögországban házat vehetne… miért jön tovább?)
    2. „Például egy nyugdíjas labororvos ismerősünknek 1050 hrivnya a nyugdíja, 12.600 forint.”
    Hogy ez ott a mindennapi kiadásokat figyelembe véve sok vagy kevés, azt persze az ottani árak függvényében kell szemlélni, és persze nagyon sokan azért kevesebből gazdálkodnak mint a labor orvos, ahogy tetszett is írni.
    „Ahhoz, hogy ők Magyarországon igényeljék a nyugdíjat, csak egy magyarországi bejelentett lakcím kell, és igazolás, hogy Ukrajnában lemondanak a nyugdíjról – az persze az ukrán államnál marad örökre. Ezután a végzettségüknek és a szakmájuknak megfelelően kiszámolt magyar nyugdíjuk nagyjából a tízszerese lesz az otthoni, ukrán nyugdíjuknak”
    Ez valóban így igaz, de csak egyetlen feltétellel:
    HA ÁTKÖLTÖZIK, ÉS ÉLETVITELSZERŰEN ITT ÉL!
    Tehát mindenki, aki ezt (egyelőre) jogosan végigcsinálta, az itt él Magyarországon! Aki viszont végigcsinálta, de időközben Kárpátalján él, és csak a nyugdíjért jár át, az közokirat hamisítást végzett, ami minden országban törvénybe ütköző. Így van ez az önök szomszédjával is, ha legalább az év felét nem Magyarországon töltik! (Én is hallottam nagyon sok ilyen esetről)
    Ezt is ki fogják vizsgálni, mit ahogyan azt is, hogy hogyan lehet egy átlagos, vagy szegényesebb házba száznál is több bejelentett lakó!
    Csak a hülye nem veszi észre, hogy ez képtelenség, három szobában ennyi embernek életvitelszerűen ott élni, vagy az nem veszi észre, aki nem akarja, hisz érdeke fűződik hozzá. S hogy milyen érdek fűződhet több száz ilyen ember irányába, akár egy falun belül is?
    Csak elméleti síkon gondolkodva (tehát senkire nem utalva)… a nyugdíjaikat ugye nem a falu fizeti ki, viszont a közelgő választáskor ők is voksolnak majd a „jó polgármesterre!”, akiket nem is zavarnak igazán (sőt esetleg időközben is „hálásak” apró dolgokkal, vagy pénzzel.)

    Így már talán már érthető, hogy miért tartom költői kérdésnek az ön utolsó mondatát, kedves Larissza!
    „Miféle politikai akarat lehet ennyire fontos, hogy a saját népét riogatja a kormány, hogy az alaptörvény már nem garantálja a nyugdíjasok szociális biztonságát, az idegeneknek meg két kézzel osztogatja ajándékba a magyarok nyugdíját?”

    • Kedves László, én is sok pontban egyet értek mind Larissza levelével, mind az Ön hozzászólásával, egyedül a gazdasági migráns kifejezésre szeretnék reagálni. Miért baj az, ha valaki jobb életet szeretne magának és a családjának és e célból olyan országban szeretne élni, ahol adottak számára a feltételek. Jelenleg közel 1 millió magyar állampolgár él és dolgozik külföldön, közülük a 60 % már nem is szándékozik haza térni, tehát ők is gazdasági migránsok..Sok ország hajlandó befogadni őket, mi nem. De szerintem a minimális azoknak a száma, akik nálunk szeretnének élni.A kormány riogatása e témában felesleges indulatok szítására jó csak.

      • Ezek nem gazdasági migránsok, mert nem akarnak nálunk élni. Itt csupán felveszik az ajándék nyugdíjat, majd hazamennek elkölteni, vagyis otthon élnek. Nem is értem, hogy miért kell nekik havonta egyszer idejönni a pénzért? Miért nem lehet nekik átutalni Ukrajnába? Sokkal egyszerűbb lenne!

      • Itt speciális migrációról van szó. A nyugdíjkassza totális kiürítése, állam által fenntartott -már elévült-“törvény”-el. A gazdasági miigráns dolgozik, termel, határon túl. A nyugdíjas migráns a mások nyugdíját lopja el, leginkább állami szervezésében.

  2. Kedves Larissza! (vagy valaki más?) Talán nem ártana ebben az esetben megválaszolni, hogy miért van itt kicsit nyugatabbra annyi ukrán, vagy ukrán állampolgár “vendégmunkás! Ha csak feleannyira igaz lenne az állítása, akkor ők nem lennének itt! Ide jönnek munka után, a jobb kereset reményében!

    • Már bocsánat! Nem arról volt szó a cikkben, hogy Ukrajnában többet lehet keresni mint nálunk. Arról volt szó, hogy ott olcsóbb az élet. Ha tehát itt többet keresnek és a család otthon ebből és, akkor jobban járnak odahaza. Hasonló a helyzet, mint azokkal a magyarokkal, akik a családtól távol élve kint keresik meg azt a pénzt, amiből itthon már meg lehet élni. Elégedett a megválaszolással?

        • Egy szonak is szaz a vege kedves baviki nem itt elnek, nem itt dolgoztak, nem itt fizezettek jarulekot, nem itt adoztak tehat nem jar innen nekik semmi. Ahogy nekunk kell itt boldogulni ugy nekik is otthon kell boldogulniuk. Amennyit betettek a kozosbe annyit kovetelhetnek, mint minden normalis helyen.

  3. Ha valóban így lenne akkor miért nem költözik vissza? Az én ismerőseim is ott élnek és én is járok Kárpátalján és nem azt tapasztaltam amit Ön leír. Lehet hogy ön máshol járt?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét